Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.

1912-12-21 / 51. szám

A kapitány úr meg olyan gyöngéd volt hozzá, hogy öröm volt nézni. — Haragszik rám? — kérdezte suttogva a kapitány úr és szeretettel simogatta a leány kipirult arcocskáját. — Menjen . . . menjen ... — szólt Toncsika és apró, fehér kezeivel eltolta magától a kapitányt. — Haragszom magára. — Ugyan édes Toncsi kisasszony, szolgáltattam én valaha okot a haragjára? Tettem én valamikor olyant, amiért érdemes volna haragudnia ? — Nagyon szép, hogy védelmére kel önmagának. Úgy látszik, nagy szükségét érzi a védelemnek. — De édes Toncsika, mondja meg legalább, hogy mikor, hol és mit követtem el, amivel haragját magamra vontam? — Nem emlékszik egy bizonyos csütörtök délutánra? Csodálom, mert eddig azt hittem, hogy a grófi koronával a jobb emlékezőtehetség is vele jár, de úgy látszik, csalódtam. — Igazán nem tudom, mire céloz — szólt a kapitány és hirtelen elkomolyodott. — Akkor majd elmondom én, mert úgy látszik, hogy ön gróf úr nemcsak feledékeny, de egy kissé gyáva is . . . Emlékezzék csak egy csütörtök délutánra. A mama egyedül volt itthon, mikor maga látogatóba jött. Én a barátnőmhöz mentem, de mivel nem találtam otthon, hát hazajöttem. Nem a szalónon, hanem az ebédlőn jöttem keresztül és ön nem vett észre, mikor a szobába léptem . . . — Nézze édes Toncsika . . . — Csak ne szakítson félbe. Ha előbb nem volt bátorsága hozzá, most már csak hagyja rám, majd elmondom én. Hát igen, a mamát ott találtam a maga karjai között és maga azzal iparkodott a fejemet telebeszélni, hogy a mamának az atlétikai fogásokat magyarázta. Akkor elhittem magának, mert sejtelmem sem volt, hogy . . . De most már tudom, hogy mik voltak azok az atlétikai leckék, — szólt Toncsika és pityeregve borult a kis asztalkára, a kapitány úr -pedig ismét elkezdte cirógatni az arcát, lehajolt hozzá, ráhajolt egészen, és megcsókolta a Toncsika kipirult arcát, mikor a méltóságos asszony a szobába lépett és az is odaállt a Toncsika hátamögé, mosolyogva összenézett a kapitánnyal és titokban egymás kezét melegen megszorították . . . — Aztán ? Hát aztán ? — türelmetlenkedett a kis Pityike az ablaküvegen. — Hát aztán ebből láthatod, hogy menynyire finomabbak, tapintatosabbak a modern, művelt emberek, mint az olyan paraszti népség, aki elvakultságában még a gyilkosságtól sem riad vissza. És tudod Pityikém, a kapitány úr azóta minden nap felveszi fényes uniformisát, mint most is, aztán eljön a méltóságosékhoz és ha a Toncsi kisasszony nincs itthon, akkor a kapitány úr, meg a méltóságos asszony . . . De tovább nem folytathatta a kis Potyi, mert a szobalány dühösen rontott a szobába s a kezében levő törlőronggyal nagyot ütött az ablakra és a két szegény kis légy, á Pityi, meg a Potyi holtan esett ki az ablaküvegről az utcakövezetre. Pehelykönnyű ^arfósabb mini bőr. Szerkesztői üzenetek. B. G. Zenta. Eljuttattuk illetékes helyre. Mihelyt időm lesz, levelet irok. A tárcát várom. — Kispatak ... Őszi hangulat. Az első teljesen banális, a másodikban itt-ott akad egy-egy költői sor. De mértékünket még ez sem ti ti meg. Talán majd kapunk jobbat is. gMmmiáarJcúfi előnyeiről mindenki me£ van győződve, ML kir. anyakönyvi kivonat. Születtek : Dec. 13. Németh Lajos napszámos és neje Varga Juliánná fia : Sándor, ref. Dec. 15. Harmatovszki Ferenc cipész és neje Szabó Juliánná fia: István, rk. Dec. 16. Koch József Gyula molnársegéd és neje Pados Rozália leánya : Mária, rk. Dec. 17. Tóth András vasúti fékező és neje Búkor Mária fia: István, rk. Dec. 19. Rigó Rozália dohánygyári munkásnő fia: György, rk. — Ungár Lipót szabó és neje EhrenfeldJuliánna leánya: Janka, izr. — Tunner Isi v: «. föld mivelő és neje Kolonics Erzsébet leánya : Erzsébet, rk. Meghaltak: Dec. 14. Ckv. Orbán Istvánné szül. Kis Lidia, ref., 86 éves, elaggulás. — Lengyel Béla, ref., 11 hónapos, tüdöhurut. Házasságot kötöttek: Dec. 14. Paizlér Ferenc mezőőr, rk és Hardi Mária, rk. — Vajda Sándor kőfaragó, ev. és Sárközi Katalin, rk. Dec, lű. Horváth János ács, rk, és Császár Karolina, ev. Dec. 17. Csajági Lajos gazdálkodó, ref. és Gyenese Mária, ref. A kiadóhivatal vezetője: Nánik Pál. Pápa, 191

1J. — Föisk. nyomda betűivel. 1097/1912 végrb. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött bírósági végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy a veszprémi kir. tszék 1912. évi 6691. sz. végzésével Strau-z Jenő, özv. Singer Jakabné, Krausz éa Koréin, Magyar tisztv. takpztára, Wellner Manó, Szöllösi E. felperesek részére alperes ellen 150 K. 84 K, 34 92 K, 300 K, 95*05 K, 182 67 K tőkekövetelés s járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás folytán alperestől lefoglalt és 2847 koronára becsült ingós ágokra a pápai királyi járásbíróság 1912. V. 678. számú végzésével az árverés elrendeltetvén, annak a korábbi vagy felülfoglaltatók követelése erejéig is, amennyiben azok törvényes zálogjogot nyertek volna, alperesek lakásán Pápán Kossuth u. és Széchenyi u. leendő megtartása határidejéül 1913. évi január hó 3. napjának délután 3 órája kitüzetik, amikor a biróilag lefoglalt kávéházi berendezés és bútorok s egyéb ingóságok a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégíttetés hez jogot tartanak, hogy amennyiben részükre a foglalás korábban eszközöltetett volna és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés megkezdéseig alulirt kiküldöttnél Írásban, vagy pedig szóval bejelenteni el ne mulasszák. A törvényes határidő a hirdetménynek a biróság tábláján történt kifüggesztését követő naptól számíttatik. Kelt Pápán, 1912. évi december hó 18-án. * Asztalos Sándor kir. bir. végrehajtó. húzott drótszállal. Körülbelül 75" o áram-megtakarítás. TÖRHETETLEN! Magyar SIEMENS-SCHUCKERT-MÜVEK Budapest, VI., Teréz-körut 36. PAPAI KALAUZ. AGYAGÁRU GYÁR : Boscovitz Sámuel készít díszes cserépkályhákat minden kivitelben. ÁCS: Budai József oki. ácsmester, Csóka-utca 18. BÁBSÜTŐ: Szagmeiszter I. utóda bábsütő és viaszgyertyaöntő, Barát-utca és Kigyó-utca sarkán. BÁDOGOSOK ÉS VÍZVEZETÉK-SZERELŐK: Mayersberg Samu, Petőfi-utca 3. — Telefon : 78. Sch'nürmacher és Krausz, Jókai Mór utca, a ref. népiskola épületében, az irgalmasokkal szemközt. Pápai Imre, Fő-utca 22. szám (a Kis Tivadar féle könyvkereskedéssel szemben). BORBÉLYOK ÉS FODRÁSZOK: Frauendienst Viktor. Fő-üzlet Széchenyi-tér 1. — Fiók-üzlet: Főtér 26. szám. Groszherr Nándor, Kossuth Lajos utca 15. szám. Hutflesz Pál, Corvin-utca 3. szám. Simonits Márton, Kossuth Lajos utca és Széchenyi-tér sarok. Giczy Kálmán. Fő-üzlet: Győri-út és Flóriánutca sarok. — Fiók-üzlet: Jókai Mór utca 29. CIPÉSZ: Balogh, Nagy és iársai uri és női cipészek, Kossuth- és Major-utca sarok. Elvállalnak minden e szakmába vágó munkát. ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK: Fa Mihály, Erzsébet városrész. Telefon: 42. Cz. Horváth István, Korona-utca 6/b. szám. Bolla János, Batthyány-utca 15. szám. Pados Ferenc, Sárkány-utca 4. szám. HENTES ÉS MÉSZÁROS: Bolla Ferenc, Jókai Mór utca 14. szám. KÁLYHÁS: Kreizer József első pápai minta majolika, cserépkályha és különlegességek gyára, Széchenyi és Zöldfa-utca sarkán. Alapíttatott 1842-ben. KERTÉSZ: Kiss József mükertész, városi kertész, Kossuth Lajos utca, a postapalotával szemben. KÖNYVKÖTÉSZET: Kis Tivadar, Fő-utca 21. szám. — Egyszerű és diszkötések ! Gyász-szalag nyomás ! KÖTÉLGYÁRTÓ: Somogyi Pál, Jókai Mór utca 40. szám. MÜFESTÖ ÉS VEGYTISZTÍTÓ: Zakots István, Szent-Benedek tér (volt Poltzféle ház). MÜHIMZÖ : Ifj. Stern Lipót, Kossuth Lajos utca, postapalota, mindennemű kézimunka, himzési előnyomda, rövidáru-, csipke-, szalag- és divatcikkek raktára. ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ : Steinberger M. utóda Benedek Oszkár, Fő-utca 3 szám. SZOBAFESTŐK ÉS MÁZOLOK: Balogh Gyula, Petőfi-utca 15. szám. Regner Pál, Flórián-utca. Több pápai és vidéki templom restaurátora. Dattler Szilárd, Széchenyi-tér és Kossuth Lajos utca sarok. ZONGORA-RAKTÁR: Kurtz Gyula zongora-, pianinó-, harmónium- és cimbalomraktára, a plébánia-templom mellett. Zongorák hangolása és kölcsönzése vidékre is.