Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.

1912-12-14 / 50. szám

PÁPAI MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: D

R- KOROS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. < Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. Kivételes idők, kivételes emberek. A mi időnkben immár így kell variálni a Vas Gereben regény-cimét. Nagy idők! Hol vannak azok ? Nagy emberek! Csak a legendákban élnek. Ám a kivételes idő az ránk szakadt akarva nem akarva s a kivételes ember után óhajtozunk. Mit értünk kivételes alatt? Nem kivételesen geniálisat, nem is kivételesen agyafúrtat, hanem kivételes jó érzékkel birót. Olyant, aki nem kínosan ragaszkodik a betűhöz, még ha az tételes törvényt jelent is, hanem ha a kivételes viszonyok úgy kivánják, nem teszi törvénnyé a törvényt, ami millióknak fáj, fáj főkép ily háborús veszedelmek között. A nagy idők nagy embereit megkövetelni nem lehet, de a kivételes idők kivételes embereit elő kell teremteni, ha a föld alól is. A csatornázás ügyéhez. Csoknyay Károly városi főjegyző a csatornázás ügyében beadványt intézett a városi tanácshoz. A beadvány alkalmas arra, hogy a csatornázás régóta húzódó ügyét dűlőre vigye. A kivitel legnagyobb akadálya mindeddig tudvalevőleg a költségek nagy öszege volt. Ha a költségeket valóban harmadára szállíthatjuk, akkor a városnak igazán erkölcsi kötelessége, hogy a csatornázást megvalósítsa. A beadvány itt következik: A földmivelésügyi minisztérium által elkészített csatornázási tervek az úsztató rendszerre vannak alapítva, vagyis, hogy a csatornába nemcsak az árnyékszekek tartalma, hanem az utcai csapadék-viz is beleömlik. Ezen rendszer szerint készült tervekben a csatornák bősége úgy van természetszerűleg méretezve, hogy azokon minden körülmények között le is tudjon folyni, felhőszakadás vagy záporok esetére pedig 2 vész-kiömlő van kontemplálva. A szennyvizek a Fehér-malom mellett vezettetnének be a Tapolczába kellő üllepesztés és derítés után. Mindnyájan abban a meggyőződésben voltunk, hogy ezen megoldás egyszerű és könnyen kivihető. Minthogy azonban Pápa város íanácsa a csatornázást össze akarja kötni a kert-öntözéssel, egy felterjesztést intézett a földmivelésügyi miniszterhez, hogy ez esetben mily segélyt nyújtana Pápa városának. A minisztérium leküldte szakközeget, Koiozsváry osztálytanácsos urat, ki előadta, hogy csak a kertöntözéshez szükséges berendezési költségeket szokta a minisztérium magára vállalni, amely 25—30.000 korona lehet körülbelül. Megkérdezte, hogy mily rendszerre van készítve a csatornázási terv. Tudomására hozatott, hogy úsztató rendszerre. Ekkor előadta, hogy ezen rendszer szerint a szennyvizeket tisztítani kell, hogy a feles viz a Tapolczába juthasson, mert máskülönben ezt a minisztérium nem engedélyezheti közegészségügyi szempontból. A tisztítási eljárás pedig igeu drága és óriási medenczék készítését igényli, hogy az összes szennyvizeket a csapadék-vízzel együtt befogadhassa. Inkább ajánlja az elválasztó rendszerű csatorna építését, igaz, hogy ez sokkal többe kerül, mint az úsztató rendszerű, mert külön csővezeték kell a csapadékvizek, külön a fekáliák számára, de ez esetben a csapadékviz a Tapolczába ereszthető tisztítás nélkül, a fekáliák számára pedig sokkal kisebb medencék kellenek és öntözésre használhatók anélkül, hogy a Tapolczába bármit bele kelljen ereszteni, mig az úsztató rendszer mellett összegyülemlett szennyvíz fel nem használható, miután ahhoz kell 3—400 hold terület s még akkor is megesik, hogy a medencék nagy záporok alkalmával a vizet befogadni képtelenek. Ily terület pedig öntözésre, a város rendelkezésére nem áll. De a tisztítással járó költségek sem állanak arányban az elérhető haszonnal, tehát a város sem az úsztató, sem az elválasztó csatornarendszert nem alkalmazhatja, hanem egy harmadikat, nevezetesen az elválasztó rendszernek azt a módját, hogy a csapadékvizet az eddigi módon nyílt csatornákon, a fekáliákat pedig zárt föld alatti csatornákba vezetik, az előbb említett vizet a Tapolczába, a fekáliákat pedig a Fehér-malom mellé. Ez esetben a csatornák méretének nem kell bőveknek lenni, csak olyanoknak, amelyek a fekáliák elvezetésére alkalmasak. Minthogy a város ez esetben csak a fekáliák eltávolítását tűzné maga elé, a csatorna-hálózatnak is meg kell változni, tudniillik csak azokban az utcákban kell ily csatornát készíteni, amelyekben nem mezőgazdák laknak, tekintve, hogy ezek a fekáliákat el nem vezetik, hanem szántóföldjeikre hordják ki. A csatornázás költsége, a hálózat szűkebbé vételével, yalamint a csövek méreteinek leszállításával szintén megváltozik, de megváltozik a fizetési kötelezettség módja is, mert ez esetben csak azok az utcai háztulajdonosok viselnék, ahol. a .csatorna szüksegessé válik. Mielőtt tehát a város a vízjogi enge dély megszerzése céljából a csatornázási ügyet a közgyűlés elé terjesztené, felterjesztés volna intézendő a Belügyminiszter Úrhoz, hogy tisztítás nélküi kellő üllepesztés mellett a Tapolcza patakba beengedi-e vezettetni a szennyvizeket. Ha erre nemleges választ kapunk, úgy a csatornázási terveket oly irányban kell elkészíttetni, hogy csak tisztán a sűrűn lakott belváros és azok az utcák csatornázhassanak, amelyekben mezőgazdák vagy éppen nem, vagy csak szór„PÁPAI HÍRLAP" TARCAJA. Magamról. Valamikor, még kis diák koromban Álmodtam egy szép szines mesét, — Bohó sejtések . . . csak nagy titokban És zsongott bennem sok fehér beszéd. Kicsi szobában piros alkonyattal Oyereklélekben merész gondolat — Pacsirta repül tavaszi dallal: — iSzivemmel szövöm az álmokat. Jövőről szólnak . . . Majdha nagy leszek! Dicsőség harcból. . csodált nagy úr, És nagy városban palotát veszek, (Mint a mesében: szinaranybúl.) Aztán — mikor már nagyobbá lettem; — Megmosolyogtam a „gyerekmesét", De ifjú szivvel újabbat szötem, Ujabb világról . . • Istenem, de szép ! 8 mesevilágba mosolygó arccal Volt egy kis leány — csillagos az ég — Én köszöntöttem meleg szavakkal, S vele álmodtam tovább a mesét. Akkor ha jött is a szomorú ösz És a levelek hulltak a fákról Es vihar zúgott sikongató bősz: — Én csak álmodtam mesevilágról. Mosollyal, könnyel — biztam a mesében, Bár a valóság sokszor harcra kélt, Szivemmel jártam város tüzében : — Korom ja, füstje én hozzám nem ért. — De jött — egy ütődés . . . bent a szivemben Mesevilágról már nem mond mesét. Fázik a lelkem . . .! Oszi hidegben Hiába várja régi melegét. Es jött — eyy idő ..., én kerestem magam Cigánnyal, dallal — szomorú nóta — Tűnő reménnyel örök rohanásban Hogy megtaláljam : — lemondtam róla. S már csak küzködés . . ., tűnnek az álmok. Minden tünŐ perc egyet szakít, És villámok közt magamba járok — De a jelentől várok valamit! Tihanyi Kiss Sándor. Esterházy Pá! gróf.* Irta: Mánj oky Gryala dr. j Német dada, francia pesztoaka, angol miesz, — mégse vált vizzé a magyar vér. Esterházy Pál gróf, a mostani pápai gróf nagyatyjá magyarul jól az élete delén se tudott, de szívbeli, lélekben mindig jó magyar volt. A szabadságharcban résztvett. Honvéd volt. Ezredes lett. Világos után emigrált s Párisból, ahol az osztrák éra alatt tartózkodott, 'osak a megvirradás után jött haza a háromszáz ablakos, háromszáz hold parkos pápai kastélyba, a várba, ahogyan ott ma is nevezik. Eötvös Károllyal szólva: Btkonyorazágban a veszprémi püspök és a pápai gróf a leg* A „Budapesti Hirlap" dec. 8-iki számából. A legmodernebb szabás szerint elegáns férfi-ruhákat készít | | F 9 99 technológiát végzett szabómester, Vago UGZSOPápa, Fő-tér 19. sz. Állandó nagy raktár elsőrendű gyapjukelmékben! Megrendelések felvételére kívánatra vidéken is megjelenek. K 1T i r * kiváló minőség és MUnKaim több orsz. kiállítás csínos kiállításukért több orsz. kiállításon érmekkel kitüntetve