Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.
1912-02-10 / 6. szám
IX. évfolyam. 6. szám. Pápa, 1912 február 10. PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON, Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. Szegényház. Többször fejtegettem a lapok hasábjain, hogy közegészségi, humanitárius és pénzügyi szempontból, mennyire kívánatos volna egy szegényház létesítése. A községi törvény értelmében, a szegényekről minden községnek magának kell gondoskodni. Gondoskodik valahogy városunk is, s ez a „valahogy" temérdek pénzébe kerül és még sincs a szegényügv az emberbaráti igénynek megfeleiöleg megoldva; mert szegényeink kénytelenek oly helyeken lakni, amelyekből, közegészségügyi szempontból, a lakókat ki kellene lakoltatni. Ha figyelembe vesszük azt, hogy az egészségtelen lakások a betegségek különböző csiráit rejtik magukban, s megmételyezik a lakókat, akkor egy percig sem szabad habozni, hogy azokat kiürtítessük, mert a lakók, különösen a szegények, koldulási utjukon minden házhoz beviszik a ragályt s az egész város egészségét fertőztetik meg. De a város pénzügyi szempontjából is kívánatos volna a szegényház létesítése. Múlt évben volt közellátásra szoruló szegényünk 160—170, ebből havi gondozásra volt kiadva 25—30, heti segélyezett pedig volt 135—140. A havi gondozásra kiadott szegényeink után fizet a város 16 K-t havonként, tehát évenként 5000 K-t. Heti segélyben kifizet a város évenként 11.969 K-t. Ha a város egy szegényházat létesítene, melyet megvehetne 24—28 ezer koronáért, ebben a szegények mind elhelyezhetők volnának, külön a keresztények, külön az izraeliták, ugyancsak nem szerint elkülönítve. De él volnának különítendők a betegek is. Szegényház céljára igen célszerűnek találnám a Fazekas-utcai volt pipa-gyár épületét, amelyben minden helyiség fel volna található, nagy, tágas udvarral. Szegényeink egy részét felhasználhatnók ápolóknak, egy részét főzésre, egy részét pedig aprólékos, egyéni erejüket meg nem haladó, munkára. Véleményem szerint itt volna felállítandó a népkonyha is, honnét élelmeztetnének a szegények is. Az élelmezés megkönnyebbítése céljából rendelkezésre volna bocsátandó a szegényház számára 5—6 hold kert, hol a konyhakerti növényeket mind megtermelhetnék, a maradékon és konyhakertből kikerülő gazon pedig a szükséges számú sertés roeghizlalható volna. De a közjótékonyság is segélyükre sietne, amennyiben a most kiosztott alamizsnát szivesen bocsátanák a polgárok a szegényház rendelkezésére. Mily szép és emberséges intézménnyé válnék ez, ahol az elhelyezett szegényeink jó, egészséges táplálékhoz; tiszta, üde levegőhöz ; egyöntetű ruházathoz juthatnának. Számtalan munkaképtelen szegény itt visszanyerhetné munkaerejét s nem esnék a község terhére. A szegények munkaerejükhöz mérten, miként fentebb jeleztem, foglalkoztathatók volnának. Hiszem, hogy a város lakossága, iparosok, kereskedők ellátnák őket apró, nekik megfelelő munkákkal, amelyért a nyert összeg a szegényház fenntartási költségeire volna fordítandó. Ha figyelembe vesszük az eddig kifizetett 16969 K, kerekszámban 17000 K-t s a ruházatra kiadott mintegy 1000 K-t, továbbá a népkonyha 510 K évi bérét s a népkonyhához való 391 K évi segélyt, a szegényház céljaira rendelkezésre állana kerekszámban 19000 K. Ezzel szemben a szegényház vételárának kamata, ha 24000 K-t veszünk alapul, lenne . . A szükséges építkezések, felszerelések 10000 K-t tennének ki, ennek kamata . . 40 fillér napi átlagos élelmezési költség mellett 160 szegénynél Ruházatra Gyógyszerek, tisztogatási eszközök, temetési költségekre 5 hold kert haszonbére . . Egy szakácsné alkalmazása Fűtés, világítás . . . . , Összes kiadás : 960 K 400 11520 „ 2000 „ 500 „ 300 „ 480 „ 1000 „ 17160 K A „PAPAI HÍRLAP" TA RCAJA. A szél keletkezése és az időjárás. Irta: Fejes Zsigmond. Lássuk a szél játékait! — Üvölt, tombol a tél fagyasztó viharja. Halai mas erővel rázza az ablakot. A szélnek dermesztő, hideg lehelletét még benn is érezzük a meleg szobában. Milyen lehet most künn, az elhagyott pusztán, ahol semmi sincsen, ami a száguldó szélnek rohanását kissé megakassza. Honnan jött e rémes, fagyasztó zivatar; mi adott gyors szárnyat a száguldó szélnek ? Milyen erő zúg a tomboló orkánban, mely minden életet mintha megölt volna és hóval eltemet ? Mintha azt mondaná : vége minden jónak, nem lesz többé tavasz, nem lesz többé virág! — s mintegy szánalomból jégvirágot rajzol az ablak táblára ! Sötét, rideg kép ez! — menjünk más világba! Szépen ragyog a Nap ; égető sugára ellankasztott mindent. Reszket a láthatár a nagy forróságtól. Egy felhő sem úszik az ég mély kékjében. De ím szellő támad, mozdúl a falevél, lebben az út pora. .Honnan, kicsi szellő, ég vándora, jöttél, Vagy lábom előtt most egyszerre születtél? — Lehelleted arcom még érzeni tompa, Ott vagy azért, látlak, hogy fürdői a porba'. Kis forgószél támadt ; s .mintha füstokádó nagy kémény szaladna", még soká látjuk a „porból rakott tornyot". Hogy támadt e szellő ; e kiosiny forgószél enyelgő játéka ? De változik N a kép. Az ég tiszta kékjén felhők jelennek meg. Fehér hátú felhők, alul sötétszürke egyenes alappal; „szőke fodor felhők, hattyúi az égnek 1" Lassan összenőnek, magasba tornyosul egy-egy felhőorom. Csakhamar beborul az egész ég boltja : „Fekete fellegek nyomulnak előre, villámlobogóval, haragos csatára, Eget érő bércek vasfala megosattan, S mikor a magasság menny köve csap rája." A sötét felhővel megérkezik együtt a nyári zivatar, tomboló orkánnal, felhőszakadással, szörnyű jégesővel; tövéből tépve ki a hatalmas fákat, és megsemmisítve a mezők pompáját. Mi az a zivatar, hogyan támadt így fel, milyen erő tombol a sötét felhőben ? — Időjárásunknak akármiféle változását nézzük, azokban mindig a szélnek jut a legnagyobb szerep. De tovább is mehetüuk : az egész foldfelület alakulására, klímaviszonyainak kifejlődésére nagy hatása van a szélnek. Az eső, csapadék eloszlása, a dús növényvilág, hatalmas őserdők ós puszta sivatagok keletkezése majdnem mindig a szélviszonyokra vezethető vissza. Azután a szól a sivatagokon ós hegyoldalakon keletkező finom törmeléket a magasba emeli, messze elszállítja, vastag rétegeket épít a Föld kérgében. Szinte nem is hinnők el, milyen óriási tömegű ez a szólhordta por; osak a vastag lőszlerakódásokat említem, amelyek a földfelület igen nagy részét borítják. Mintha csak a természettudós szemével nézett volna Madách, mikor Luciferrel azt mondatja Ádámnak, a gúlát építő faraónak : „Nem érzed-e a lanyha szelletet, mely arcodat legyinti s elröpül? Vékonyka porréteg marad, ha elszáll. Egy évben e por csak néhány vonalnyi, egy századévben már néhány könyök, pár ezredév gúláidat elássa, homoktorlaszba temeti ' neved !" — „s mindezt nem a mennyrázó förgeteg, nem bömbölő földindulás *cselekvé, osak gyönge szellő, mely körüleuyelg !" De hát hogyan keletkezik a szól, a levegőA legmodernebb szabás szerint elegáns férfi-ruhákat készít I V ^ JF ^^ WW technológiát végzett szabómester, vago pápa, Fő-tér 19. sz. Állandó nagy raktár elsőrendű gyapjukelmékben ! ^íö^áM^^/ TI 7f f ' < kiváló minőség: és csinos kiállításukért Ifiritfrr^ 1 lVIUnKaim több orsz. kiállításon érmekkel kitüntetve. Megrendelések felvételére kívánatra vidéken is megjelenek.