Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.

1912-11-23 / 47. szám

A hazai zsidóság mozgalma és városunk orszgy. képviselője. Tudva levő olvasóink előtt, hogy a hazai zsidóság kebelében főleg neolog oldalról mozgalom indult meg a zsidó egyház autonomiája és a két irányzatnak legalább külsőleg egyesítése tárgyában. A mozgalom érdekében az .Egyenlőség" szerkesztősége ankétet rendezett körkérdés alakjában és mint e hó 20-ik számában olvassuk, hazánk vezető politikai és közéleti köreihez a következő három kérdéssel fordult: 1. A hazai zsidóság mozgalma felekezeti önkormányzat elnyeréseért, mely kívánság az 1848 : XX., 1867 : XVII. és végül az 1895: XLII. t. c.-en alapszik, számíthat-e szimpátiáikra ? 2. A haladó zsidóság azon törekvése, hogy a konzervatív árnyalatot, annak minden vallási szokása érintése nélkül pusztán egy közös egységes világi képviselet elérése céljából, egyesülésre birja: számíthat-e szimpátiáikra ? 3. Amennyiben a magyar közélet vezető pozícióit töltik be és így magával a közvéleménnyel is gyakran jut alkalmuk érintkezésbe lépni: minőnek tartják a nemzet hangulatát mozgalmunk iránt? Városunk orszgy. képviselője is azok közé tartozik, akiket az Egyenlőség megkeresett, hogy véleményüket nyilvánítsák és dr. Antal Géza az Egyenlőség legutóbbi számába, mely Wlassics Gyula, Kossuth Ferenc, Nagy Ferenc és gróf Károlyi Imre véleményeit közli, a következő nyilatkozatot küldötte be : Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Köszönettel vettem mult hó 29-én kelt szives sorait és kérdéseire a következőkben óhajtom kifejteni igénytelen nézeteimet: 1. A hazai szidóság mozgalma felekezeti önkormányzat elnyeréseért legteljesebb szimpátiámra számíthat és ha ez ügyben alkalmam nyilik valamit tehetni, szives k észséggel ragadom meg az alkalmat. 2. A haladó zsidóság azon törekvése, hogy a konzervatív árnyalatot annak minden vallási szokása érintése nélkül pusztán egy közös egységes világi képviselet elérése céljából egyesülésre birja, szintén meleg szimpátiával találkozik nálam, ki mély sajnálattal látom mindenütt és így természetesen egyházi téren is a testvér harcot, mely az egyes egyházakat tulajdonképeni feladatuk megvalósításában gátolja úgy, hogy ennek megvalósítására csak fél, sőt sokszor csak töredéknyi erőt fordíth atnak. Természetes, hogy ennek a törekvésnek tisztán társadalmi úton a zsidóság kebelén belül kell sikert elérnie, mert részemről minden külső beavatkozást, mely akár az egyik, akár a másik iránynál a legtávolabbról is a lelkiismereti kényszer érzetét kelthetné, a leghatározottabban perhorreszkálok. 3. A harmadik kérdésre vonatkozólag nem vagyok abban a helyzetben, hogy konkrét választ adhatnék. A zsidóság mozgalma még nem öltött oly nagy arányokat, hogy a kivül álló körök részéről határozott hangulatu kialakulás volna konstatálható. Az a nézetem azonban, hogy az értelmiség minden olyan tövekvést, mely egyrészt a zsidóság törvényes helyzetét végleg szabályozni, másrészt a~ zsidóság kebelében uralkodó ellentéteket eloszlatni, vagy legalább is békés együttműködésre birni igyekszik, örömmel látna és rokonszenvvel jutalmazna. Szives üdvözlettel Antal Géza dr. Yárosi közgyűlés. — 1912 nov. 18. — A városi képviselőtestület hétfőn délután 3 órakor elég látogatott közgyűlést tartott. A közgyűlés tárgysora szürke egyhangúságban morzsolódott le. Ezt megelőzőleg azonban annál több változatosságot és élénkséget nyújtottak az interpellációk, melyek közül főkép egy: a vágóhíd építése tárgyában elhangzott keltett nagyobb szenzációt. Az interpelláció hatása alatt hozzájárult a képviselőtestület a polgármester azon válaszához, hogy az ügy megvizsgálására szakbizottságot küld ki. A szakbizottság munkáját másnap el is végezte, aminek megnyugtató eredményéről városházi rovatunkban számolunk be. A közgyűlés lefolyásáról itt következik tudósításunk: Megnyitás, bejelentések. Mészáros Károly polgármester a közgyűlést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Hirsch Vilmost, dr. Fehér Dezsőt, Keresztes Gyulát, dr. Lakos Bélát és Kovács Sándort kérte fel. Napirend előtt jelenti a polgármester, hogy a vármegye jóváhagyta a gyámpénztári számadásokat. Jelenti továbbá, hogy a Hungária műtrágyagyárnak kérésére az építkezés idejét két évben határozta meg a v. tanács, amely intézkedést a közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette. —- Te gyerek — rohant rá a hadnagyra és szeretettel megölelte — miért nem szóltál ne kem erről az ostobaságról. Lekaszaboltam volna az egész ügyvéd bagázst ! — De kapitány ! Ez az én ügyem volt. — A fenét ! Most már mit osinálsz ? Mi? A jövendőbeli apósod kitagad ! Hiszen Lórit erősen kompromittálta a hozzám való vonzódása. — Nekem kötelességem volt a sértést megtorolni. A vörös rác elérzékenyült. — De, édes fiam, te csak nem lehetsz áldozata a nemes szivednek. Ezt nem engedhetem. Az a bolond lengyel pedig nem ismer pardont. — Jöjjön, aminek jönni kell! Dimitrovios kapitánynak kidagadtak az erek a homlokán. Erősen gondolkozott s a gondolkodás miatti gyötrelem kiült az arcára. — Átkozott bolond helyzet ez, fiam! — nyögte ki aztán elkényezeredve. Ilyen nagy adósod én nem lehetek. Itt a boldogságodról van szó ! A kis hadnagy szeme elborult. Titokban sóhajtott egyet s aztán erőltetett vidámsággal mondta: — Katonadolog 1 A kapitány fohászkodott. — No hát segítünk rajta, fiam ! * Másnap Dimitrovios kapitány levelet menesztett Felső-Sziléziába, Boritovszky János báróhoz. Maga irta meg a botrányt ós a párbaj lefolyását s végül áradozó szavakkal festette le a kis hadnagy gavalléros viselkedését. Levelét így végezte : — Bármit is Írjanak mások méltóságodnak, szíveskedjék tudomásul venni, hogy a szép Lóri menyasszonyom, akit az ősszel feleségül veszek. Skerlitz hadnagy tehát a menyasszonyomat védte meg, ami minden úri embernek, kivált ha bajtársunk, kötelessége. És Dimitrovios kapitány, csakhogy megmentse a kis hadnagy boldogságát, feleségül vette az özvegyet. Interpellációk. Dr. Lakos Béla terjesztett elő ezután három rendbeli interpellációt. Az elsőben a munkásházak felépítésével kapcsolatban városi téglagyár létesítését sürgette, mire azt a választ nyerte, hogy a szükséges adatok beszerzése után tesz a tanács javaslatot. A felsőbb kereskedelmi iskolát tette szóvá dr. Lakos második interpellációjában. Az ügy még egyáltalán nem is volt közgyűlés előtt s a v. tanács máris igazgatói megbízatást adott Rácz Lajosnak, holott erre joga nincs. A polgármester válaszában kijelenti, hogy a tanács e tárgyban csupán javaslatot tesz s így hatáskörét nem lépte túl. Az a része azonban a javaslatnak, mely Rácz Lajos igazgatói megbízásáról szól, csak tévedésből került a jegyzőkönyvbe. Az ügyet egyébként illetékes szakbizottság elé terelte. A vágóhídi építkezés. Következett a harmadik számú interpelláció, mely — egy csomó tanácsjegyzőkönyv felolvasását is beleértve — majd 3/

4 óráig tartott. A közvágóhid építése ügyében igen éles hangú beszédben támadta dr. Lakos a tan ácsot, amiért — szerinte — az építkezést nem ellenőriztette kellőleg, ami miatt hibák és mulasztások történtek. A vállalkozó céget a tanács ugyan többször megintette, sőt a vasbetonmunkálatok végzésétől el is tiltotta, mégis utóbb nemcsak hogy megengedte neki az építést, de nagyobb összegű pénzt is utalt ki. Indítványozta, hogy a képviselőtestület azonnal szüntesse be az építkezést, küldjön ki ellenőrző szakközegeket s amennyiben hibák és szabálytalanságok vannak, az anyagi felelősséget a tanácsra és a közgyűlés azon tagjaira hárítja, kik szavazatukkal a munkát a Geiringer-cégnek kiadták. A polgármester kijelenti, hogy a tanács az egész építkezés alatt résen állt s fizetéseket csak akkor utalt ki, mikor a cég munkáját rendben találta. A vasbeton-munkák megkezdése előtt a számításokat Beke műszaki tanácsosnak küldték el, aki azokat rendben levőknek találta s megígérte, hogy az átvételnél is jelen lesz. Amit esetleg az átvételnél hibásnak találnak a szakértők, azt majd nem veszik át. Dr. Lakos Béla ragaszkodik hozzá, hogy a vállalkozó cég a munkától eltiltassék. Dr. Csoknyay János főügyész óvást jelent be az ellen, hogy az ügyben, mely napirenden nincs, ma határozat hozassék. Dr. Fehér Dezső, ki a közgyűlés engedelmével szólal fel, tiltakozik az ellen, hogy azok ellen, akik annak idején a cégnek a munkát odaítélték, vagyonjogi felelősség lenne megállapítható. Vagyonjogilag az felelős, aki .törvénytelen cselekedettel" okoz kárt a községnek, olcsóbb ajánlatot elfogadni pedig nem törvénytelen cselekedet. Az interpelláció lényegére áttérve legjobb szeretné, ha a polgármester — a közgyűlés határozata nélkül — maga küldene ki egy szakbizottságot. A polgármester kijelenti, hogy ezt még a következő nap folyamán megteszi s az eredményt rövid időn belül összehívandó közgyűlés elé terjeszti. Ilyen formában a választ az egész közgyűlés tudomásul vette. Kisebb interpellációk. Még két rövidebb lélekzetü interpelláció volt. Becsei Ferenc azt kifogásolta, hogy az utcai lámpákat reggel 5-kor eloltják, amikor még sötét van. Dr. Löwy László az ellen szólal fel, hogy a fő-téri kofák az élelmiszereket a földre rakott kosarakból árulják, állványokról kellene gondoskodni. Az interpellálók megnyugtató válaszokat kaptak. A napirend. Fél 5-kor tértek át a napirendre s vita nélkül határozták el, hogy a Ruszek-utcát nem zárják el, a városok kongresszusába 200 K-val belépnek, Kraft Józsefnek a Damjanieh-utcán a A kvalódi Osram-drót lámpák Pápán ifj. Eisler Mór iivegkereskedósében kaphatók,