Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.

1912-10-26 / 43. szám

küldték. V^ óra után már feketéllett az egész tér a tömegtől. Ekkor vonult be a rezesbanda is a Rákóczi-indulót fújva. Gerstner teszéri plébános rendelkezett velük s mikor elhelyezkedtek, a gyűlés kezdeteként a Himnuszt akarta játszatni. Figyelmeztették, hogy a képviselők még nincsenek jelen, addig tán, hogy az idő teljék, a Kossuth-nótát kellene húzatni, ami ellen azonban a mosolygós-arcu plébános — ismeretlen okból — élénken protestált. így hát a banda hallgatott egy darabig s csak mikor a képviselők felvonultak, csendültek fel a Himnusz akordjai, amit az impozáns tömeg levett kalappal hallgatott végig. A gyűlést magát Esterházy Pál gróf nyitotta meg. Utána Hajnóczky Béla, a helybeli függetlenségi párt elnöke szólott röviden s aztán a szónokok sorát — kiket Wuest Ferenc uradalmi igazgató jelentett be — Andrássy Gyula gróf nyitotta meg. Andrássy nagy beszédjét államférfiúi mérséklet, szigorú tárgyilagosság jellemezték. Külpolitikai része nagyszabású kijelentéseket tartalmazott. A belpolitikaiban megkapó volt az a nemes intenció, amellyel a béke lehetőségét és feltételeit körvonalazta. Kár, hogy ezt az igazán szép és magas színvonalú beszédet aránylag kevesen hallhatták. Andrássy organuma gyönge s így a nagy tömeggel jelek útján kellett tudatni, hogy mikor ért olyan passzushoz beszédjében, amely méltó — aminthogy méltó is volt — az éljenzésre. Igen érdekes volt beszédének az a része, melyben a munkásságot is immár érettnek tartja a választói iogra, mert az alkotmány megvédésére ők is készek. Második szónok Sághy Gyula volt. Őt se hallották, de ő rá kíváncsiak se voltak. Az újságírók letették ceruzáikat, s csak ha rájuk tévedt Sághy papa pillantása, kapták fel ismét, színlelve a stenografálást. Most a Justh-párt nevében dr. Bakonyi Samu beszélt. Jó torkú és nagy svádáju szónok. Első dolga Andrássynak a választójog dolgában tett kijelentéseit leszögezni. Majd más térre csap át. Az ő beszéde az első éles hang a gyűlésben. Ő már fejeket követel és pedig nagyon haragosan. Változatosság okáért most egy finomabb szavú, elegáns szónok következik. A néppárt elnöke, Zichy Aladár gróf ez. Komoly beszédének legértékesebb része az, melyben az alkotmány fogalmát fejtegeti. Hosszú sor beszél még ezután. Gyöngécske szónok a pártonkívüli függetlenségiek megbízottja, Preszly Elemér, újságírói szellemesség tündöklik a Buday Barna felszólalásában. Igen rokonszenves a Pápán jól ismert Giesswein Sándor kanonok szónoklata. Ismételten és ismételten az „általános, egyenlő, titkos választójog" jelszavát dörgi bele a tömegbe. Most helyi ember, dr. Kende Ádám szól s mond köszönetet az illusztris vendégeknek. Utána Rakovszky Béla beszél ellenszenves modorban kelésekről, fekélyekről s hasonlókról . . . Alkonyodni kezd. A dobogón készülődnek a vendégek, akik még előbb Barabás Bélát nógatják beszédre. A lent állók a néppárti Huszár Károly nevét kiabálják ugyan, ám mégis Barabás veszi át a szót. Ismert, kitűnő népszónok. Hangja háromnak is elég lenne. Első hasonlatát a szemben álló nagytemplom harangjairól veszi. Nemcsak hallani, de látni is lehet e harangokat. A szabadság szimbólumának tartja ezt. Beszél aztán a választások tisztaságáról és élesen kikel minden nagyhatalmi törekvés, minden szandsák-hódítási terv ellen. Beszédét jól hallják és sürün éljenzik. Még dr. Fehér Dezső terjeszti elő határozati javaslatát, melyben a kormánynak bizalmatlanságot szavaznak. Ezt az elnöklő Esterházy Pál gróf közhelyeslés mellett elfogadottnak jelenti ki s aztán megköszönve a hazafias érdeklődést, a gyűlést bezárja. Az óriási tömeg pedig szép csendben eloszlik s hazatért ki Láziba, ki Ugodba, ki pediglen a Felsővárosba. A VÁROSHÁZÁRÓL. • § A jogügyi bizottság a héten Sült József elnöklésével ülést tartott. A bizottság letárgyalta s a képviselőtestületnek elfogadásra ajánlja a Liget-utca csatornázásáról s az értékemelkedési illetékről alkotott városi szabályrendeleteket. § Pápai kereskedelmi iskola — Al»óKubinból. A költségvetési közgyűlésen dr. Hoffner Sándor városi képviselő vetette fel újabban a városunkban felállítandó felső kereskedelmi iskola eszméjét. Az eszmét a közgyűlés helyesléssel fogadta, erről a sajtó is megemlékezett s ez adhatott impulzust egy tőlünk elég messze: Alsó-Kubinban élő polgári iskolai tanárnak, Rácz Lajosnak arra, hogy tervezetet dolgozzon ki egy a város és a még ezután alakítandó Kereskedelrhi Társulat által közösen létesítendő felsőbb kereskedelmi iskola felállítására nézve. A tervezet meggyőzően kimutatja, amit amúgy is tudlunk, hogy Pápán egy felsőbb kereskedelmi iskola, pláne olyan, amelyben leányok is tanulhatnak, feltétlenül reusszálhat, összeállítja az iskola személyi és dologi kiadásait s oda konkludál, hogy a városnak magának — ha egyelőre a kereskedelmi ós ipari tanonciskolát, mely nappali tanításra úgy sincs igénybe véve, rendelkezésre bocsátja, évente legfeljebb 4000 K-jába kerülne az új intézet. A tervezet készítője hajlandónak nyilatkozik az új iskola összes szervezési munkálalait végezni, államsegélye kieszközlése érde kében közbenjárni (!) stb. stb., de — s ez munkálatának alfája és ómegája — kiköti, hogy az iskola igazgatója ö maga legyen, aki immár h a t éve működik a tanári pályán (zárójelben megjegyezve nem is kereskedelmi iskolánál). — Minderre pedig nekünk az a megjegyzésünk, hogy Pápa városának egyáltalán nincs szüksége arra, hogy új iskoláját Alsó-Kubinból csinálják meg, van itt bőven ahhoz értő ember, aki minden szükséges előkészítési munkálatot a legnagyobb önzetlenséggel, tisztán a város iránti szeretetből elvégez. Ha pedig az iskola létesítése ténnyé válik, akkor módjában áll a városnak pályázat útján az ország felsőbb kereskedelmi iskolai tanári státusának legkiválóbbjai közül a maga igazgatóját megválasztani. § A községi takarókpénztárak. Az utolsó évben számos község kérvényezte a belügyi kormánytól, hogy a községi takarékpénztárak létesítését engedélyezze. A belügyminisztérium azonban minden egyes esetben elutasította a kérelmet, még pedig azért, mert a községi takarékpénztárak felállítását s szervezetét egységesen akarja szabályozni. A községi takarékpénztárak felállításáról és szervezetéről szóló törvényjavaslat a belügyminisztériumban már teljesen el is készült s mihelyt a parlamenti viszonyok megengedik, a képviselőháznak beterjesztik. Mig a törvényhozás e javaslattal nem foglalkozott és az törvényerőre nem emelkedik, a benyújtott kérvények függőben maradnak. § Üj segédvégrehajtói állás. A városi tanács új segéd végrehajtói állás szervezését határozta el. Ez állással járó illetmények felét, 400 K-t a munkásbiztosító pénztár, amelynek illetékeinek behajtása tette főleg szükségessé az állást, megtéríti a városnak. Segédvégrehajtónak a polgármester Farkas József ügyvédi Írnokot nevezte ki. x Az, idegen nyelvek tanításában nagy praxissal biró tanár a társalgási (direkt) módszer szerint leckéket ad a német, francia és angol nyelvből. Felnőttek 8—10 hónap alatt megtanulhatnak ná'a egy idegen nyelvet. Szent-Lászlóutca 15. szám. EGYESÜLETI ÉLET. = A Leányegylet közgyűlése f. hó 19-én folyt le nagyszámú érdeklődő közönség jelenlétében. Az elnöki megnyitót az egyesület megalapítója, örökös diszelnöke Rosenthál Franciska tartotta. Meleg hangú szép beszédbjn tudtára adta az egybegyűlteknek, hogy e megnyitó egyszersmind az ő bucsuzása is, mert rövid idő múlva elhagyja városunkat. Utódául dr. Fiirst Sándornét, női társadalmunk egyik nagy művoltségü és szimpatikus tagját ajánlotta. A közgyűlés lelkes ovációkban részesítette ideális gondolkodású, szeretett elnökét, indítványát örömmel magáévá tette és dr. Fürst Sándornét egy küldöttség rögtön fel is kérte az elnöki tisztség elfogadására. Percekig tartó ünneplés után foglalhatta csak el az új elnök székét, mely után működésének irányát körvonalazván, kedvesen köszönte meg a beléhelyezet bizalmat. Alelnökül Révész Arnoldnét és Nóbel Jozefát választották meg, a főtitkári tisztséget egyhangú lelkesedéssel Baldauf Gusztáv püspöki titkárra ruházták, jegyző lett Schönfeld Edith, pénztáros Sági Samuné, ellenőr Süsz Olga, háznagyok Újhegyi Mihályné ós Schvarc Vilmosáé, könyvtáros Veisz René. Az így újonnan megalakult tisztikar és hallgatóság előtt Veltner Lujza felolvasta igen szépen megirt titkári jelentését, mely az összes jelenlevők hangulatát, a szeretett diszelnök távozása feletti fájdalmat tükrözte vissza. Bánatos szavakban emlékezett meg az egyesület ez évben elhunyt tagjairól: dr. Steiner Lipótné alelnökről és három buzgó választmányi tagról: Fellner Simonné, dr. Lővy Lászlóné és Kiss Lászlónóról. Sági Samuné pénztári jelentése, Veisz René könyvtári beszámolója után a jelenlevők jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak a Pápai Hirlap ós Pápai Lapok szerkesztőségének az egyesület ügyeinek felkarolásáért, azután a régi és új elnök éltetésével a gyűlés véget ért. = A Ref. Leányegyesület f. hó 27-én, vasárnap d. u. 7a 4 órakor a ref. elemi leányiskola tantermében közgyűlést tart, melyre az egyesület tagjait és minden érdeklődőt ez úton is tisztelettel meghívja az elnökség. HETI ÚJDONSÁGOK. — Királyi kitüntetés, ő felsége a király az ihász-marczaltői csikótelep parancsnokának, Hortig Sándor alezredesnek kitűnő szolgálatai elismeréséül a Ferencz József-rend lovagkeresztjét adományozta. — Ez a kitüntetés nemcsak a csikótelep tisztjei és hivatalnokai között, akiknek Hortig alezredes ritka jóakaratú elöljárója, keltett nagy örömet, de az itteni polgári körökben is, ahol Hortig alezredes — rövid ittléte ellenére nagy kedveltségnek örvend — barátságos visszhangra fog találni. — Vármegyei közgyűlés. Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 22-ón Hunkár Dénes főispán elnöklésével közgyűlést tartott, melynek tárgysorozatán a következő ügyeket intézték el: Csapó Kálmán tiszti főügyészt az I., dr. Horváth Lajos vm. aljegyzőt az I., Takács Ádám árvaszéki elnököt az I., II., III. szolgálati pótlékban részesítették. Bélák Lajos pápai, Huszár József devecseri, Kerényi Andor veszprémi főszolgabirákat és Szélessy Dániel árvaszéki helyettes elnököt a VII. fizetési osztály magasabb fokozatába léptették elő, Rada József és Kletzár Miksa árvaszéki elnököt a VII. fizetési osztályba sorozták, Körmendy Béla tb. főbírót III. szolgálati pótlékban részesítették. Az alispán előterjesztésére egyik irodatiszti állásnak irodaigazgatói állásra való átszervezését kimondták. Tárgyalták és elfogadták Adásztevel, Mihályháza, Békás, Mezőlak, Vanyola, Csót, Nagygyimót, Pápanyőgér és