Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.

1912-10-19 / 42. szám

A tanítók fizetésrendezése.* Az a kitartó, elkeseredett és jogosult harc, amelyet évek óta folytat az ország tanítósága megélhetése, könnyebb boldogulása, tekintélyének fenntartása érdekében, forduló pontjához ért. Az ország tanítósága sóvárgó szemekkel, kétséges, tekintettel fordul érdeklődésével az ország központja felé, ahol sorsuk intézői törvényjavaslattal állanak az országgyűlés elé. A tanítóság országos szerve, a Magyarországi Tanítóegyesületek Országos Szövetsége izgatottan lát az éber őrködés munkájához, hogy még az utolsó órában is a tanítóság java érdekében javíttasson a javaslaton, s féltve várja a megoldás módozatait, vájjon mennyi ment abból teljesedésbe, amiért oly elszántan, derekasan, férfiasan és becsületesen küzdött, harcolt, fáradozott. Még néhány nap s a tanítóság látni f°gj

a jövőjét. A kiszivárgott hírekből már annyit megtudott, hogy a jövő tanítógeneráció sorsáról szépen intézkedtek és jól gondoskodtak, de annál inkább nagyobb arányokat ölt az öreg tanítói gárda aggodalma, mert ő róluk a javaslat valószínűleg megfeledkezett. Ez a pont lesz az a gordiusi csomó, amely körül az elégedetlenség moraja leginkább fog felhangzani és növekedni. Lesz még több olyan kivánság is, mely teljesedést nem fog találni, de azokról már nem lesz oly nehéz a lemondás, mint az előbbiről. Ha 17 millió koronás költségvetést 5 millióra redukálnak, akkor azt csakis a szükségletek törlésével, az igények elzárásával lehet elérni. Valószínűleg tehát nemcsak egy, hanem több égető és sürgős életszükségletről kell a tanítóságnak ismét és ismételten lemondania. Újból fel fognak csapni a türelmetlenség hullámai, az elkeseredés lángjai, a tanítóságnak radikális tábora fog majd leginkább örvendeni annak, hogy a tanítóság az új fizetésrendezési törvénnyel nem talált kielégítésre, mert ezáltal táboruk növekedését és erősödését várhatja. Ez az a tábor, mely mindenhogyan a maga javára tudja gyümölcsöztetni a sikert és a sikertelenséget is. Ha sikerül valami a tanítóság kívánalmaiból, akkor azt hangsúlyozza és azt kürtöli világgá, hogy ez az ő munkája eredménye, tehát ezért illeti őket az elismerés koszorúja; ha pedig nem jár eredménnyel a tanítóság törtetése, akkor azzal lármázzák tele * Közöljük e cikket azzal, hogy az esetleg megnyilatkozni kivánó ellenkező véleménynek is készséggel helyet adunk. az országot, hogy azért nem járt sikerrel, mert nem ők a vezetők és nem őket követi a tanítóság. Joggal lehet tehát már előre következtetni a radikális elem és tábor megerősödésére, és ez lesz a legszomorúbb következménye a törvényjavaslat hiányainak. Már előre lehet hallani az átkok rengeteg tengerét, mely a mostani országos vezetőség ellen meg fog indulni, amikor legszerényebb álmainak meghiusolását fogja a tanítóság tapasztalni. Az ellentábornak éles és hatásos fegyver lesz kezébe adva, amellyel végzetes pusztulást vihet végre a népoktatásügy mezején s amely pusztulást később már semmiféle eszközzel jóvátenni nem lehet. Lavinaként fog megindulni a tanítóságnak terelése oly rétegek közé, amelyek közé nem való, amelyek társaságában sem fogja magát jól érezni. A semmiféle felsőbbséget el nem ismerők, a társadalmi rendet felforgatni szándékozók társaságába fog omlani és egyedüli üdvét ezektől várni. Ezek ígérnek is fűt-fát, eget földet s mindent, amit meg nem adhatnak. Ettől a végzetes lépéstől félthető nagyon is az ország tanítósága. Az a tanítóság, mely eddig a hazaszeretetnek emelt oltárt a leendő polgárok szivében, mely a királyhűség eszméjét plántálta egyik nemzedékről a másikra, ezután le fog térni hagyományos múltjáról és az új eszmék hatása alatt a világ proletárságot fogja hirdetni. Lehetséges lesz-e ez ? Nagyon könnyen fog rálépni a tanítóság a sokszor ért mellőztetések, a sokszor ért lekicsinylések, a sokszor ért csalódások után arra a billenő deszkára, mely egy billenéssel átzökkenti a tanítóságot az ellentáborba. Pedig a magyar tanítóságnak nem ott a helye, érje bármily csapás, bármily sérelem, bármely jogtalanság. Nem pedig már azért az egy okért, mert ott, abban a másik táborban sem fog balzsam sebeire teremni. A magyar tanítóságnak eddig is nagy hibája volt, hogy nem tudott összetartani és egy hatalmas táborrá tömörülni. Keresett fegyvertársakat azokban, akik csak eszközül használják fel és tekintik a tanítóságot. Nem jutott eszébe a hozzá hasonlókkal szövetkezni, hogy nagyobb erkölcsi súllyal bírjon a hatalom intézői előtt. Ebben a válságos helyzetben a tanítóságnak fel kell ébrednie letargiájából és okulva a múlton, haditervét meg kell változtatnia, de egyszersmind le kell vetnie a mult bűnös köntösét. A tanítóságnak szövetségesekre van szüksége, akikre válságos időkben számíthat mint fegyvertársakra, ilyen szövetséges lehetne a polgári iskolai és középiskolai tanáregyesület, az állami tisztviselők egyesülete, a megyei és városi tisztviselők egyesülete, a köz- és magántisztviselők egyesülete, a vasutasok és postások egyesülete. Ahhoz pedig, hogy a fenti egyesületeket szövetségeseknek megnyerhessék, első és elengedhetetlen feltétel, hogy maguk a tanítók tudjanak egy erős és egységes testületet alkotni. De amikor szétforgácsolják erejüket és százféle érdek szerint csoportosulnak, amikor az állami lenézi a felekezetit, a felekezeti viszont az államit nem nézi jó szemmel, amikor az elemi nem tekinti kartársának a polgári iskolait, középiskolait és viszont, akkor ne számítsanak arra, hogy szövetségeseket nyerjenek a többi országos tisztviselői szervezetekkel. A tanítói érdekeket csak egy erős, organizált szolidáris szövetség viheti diadalra, ezt látni a francia tanítók mozgalmából. De hogy ilyenről álmodhassanak a tanítók és végül megalkothassák, meg kell ismerni önmagukat és egymást megbecsülve és megtisztelve, egy közös cél szolgálatában kell egyesülniök. Csak így lehet méltó fegyver társakra számítaniok a küzdelemben és megmenekülnek attól a társadalmi réteg konglomerátumától, amelybe a tanítóságot vinni akarják ós amelybe értelmi képzettségénél fogva nem való. M-j Y-e. A VAROSHÁZÁROL. § A vágóhíd ellenőrzése. A vágóhídi építkezések ellenőrzésére a v. tanács felkérte a veszprémi államépítészeti hivatalt, amely azon ban nagy elfoglaltságaira való tekintettel a megbízatást nem vállalhatta. Minthogy a vasbetonmunkálatokat nem akarja a város anélkül átvenni, hogy a hordképességre nézve műszaki véleményt ne kapjon, újabban Beke Józsefet, a kereskedelmi minisztériumba beosztott műszaki tanácsost kérték fel, hogy az ellenőrző tisztet gyakorolja. § Csatornázási ügyek. A v. tanács legutóbbi ülésében két utca részleges csatornázására nézve tett intézkedést. Igy a Liget-utca csatornázását, amelyet a képviselőtestületi közgyűlés házilag akart elvégeztetni, tekintettel arra, hogy Ccifra József és Mayersberg Samu helybeli iparosok a munka elvégzését ugyanazon árban lovag látták egymást, midőn egy elvonuló bucsus csoport után Megildis a kaput volt bezárandó. Erre Megildis az éjt vezekelve tölté a főnöknő szigorú paranosa folytán a Madonna előtt térdepelve. Kapuzörgés. Megildis menni akar, hogy kaput, nyisson, az istenanya ezt megakadályozza. Megildis esd, könyörög elbocsáttatásáórt, de as istenanya kérlelhetlen marad. Ekkor merész ugrással a Madonna elé rohan, hogy gyermekét karjából kitépje. E pillanatban menydörgés hallszik sa gyermek Jézus vakító fényben eltűnik. A kapu magától feltárul és belép a lovag. Megildis leteszi a szobor talapzatára a kolostor kulcsait, leveti a szerzetesi ruhát és a lovag karjaiban hagyja el a kolostort. És óh osodák csodája ! Az istenanya szobra leszáll az oltárról, fölveszi a szökevény Megildis levetett ruháját, bezárja a kapukat és az oltár elé térdel. Megildis a világi élet örömei, keservei, reményei és csalódásainak utait teszi mag. És mialatt Megildis nővér ez utakat járja, a kolostorban az istenanya tölti be helyét és végzi teendőit. Évek telnek, évek múlnak. Karácsony éjjelén az istenanya leteszi a kulcsokat a szobor talapzatára, leveti á szerzetesi ruhát, a kulcsok mellé helyezi, és elfoglalja újra szoborhelyét. Kapuzörgés. A kapu magától feltárul. Testileg és lelkileg elgyötörten, lerongyolódva jő a kiállott szenvedésektől megtört Megildis, karján hozva gyermekét, a szobor elé tart és nem veszi észre, hogy gyermeke kigördült a karjaiból. A szobor talapzatán megtalálja ruháit, a kulcsokat azon módon, ahogy oda maga letette. Megildis lerogyott az istenanya szobra előtt ós óh ! az istenanya irgalmat és könyörületet gyakorol és csodák osodája lehajol és a maga karjára emeli a megtért bűnös lélek holt gyermekét. Megildis szivének lángra lobbanása, világi örömök iránti vágyódása, ezek kielégítésére való áhítozása, a közte és a Madonna szobra közt lejátszódó jelenetek, Megildis távozása ós a csodatevő istenanyának a bűnre gerjedt lélek iránti könyörülete, mellyel leszállt piedesztáljáról s annak dolgait vógezó — képezi az első felvonás anyagát. Megildis megtérése — a második felvonásban játszódik le. E két felvonás között zajlik le Megildis világi életének útja. Ez a közjáték öt képből áll é.- pedig az első képben Megildist elrabolja lovagjától a gróf, annak az erdőnek az ura, melyben Megildis és lovagja tanyáznak, a lovagot pedig meggyilkolják a gróf vadászai. A második képben egy orgia közepette a grófnál vendégkóp időző királyfi egy kockajátazmában elnyeri a részeg gróftól Megildist, efeletti bánatában a gróf öngyilkos lesz A harmadik képben Megildis a királyfi hálószobájában vau és a királyfi dévaj és duhaj módon közeledik feléje, az öreg király védelmére kél Megildisnek és kivezeti őt fia hálószobájából. Álarcos gyilkosok törnek a királyra, mire a király tőrt döf támadói egyikének szivébe. A király a megöltben felismeri fiát, kétségbeesésében megőrül ós a feldühödt nép most a védtelen no ellen tör. A negyedik képben Megildis bírái elé kerül. A birák egytőlegyig meg vannak igézve Megildis bűbájától ós egyik sem akar felette pálcát törni, hanem in kább távozik a helyéről. Végre mégis akad valaki, aki ezt megteszi, de akkor meg abban a pillanatban, mikor a hóhér Megildis felé sujt, a népnek tetszik meg úgy, hogy a hóhért eltávolítja és Megildist fehér lóra ülteti és diadalmasan viszi körül a téren. Az ötödik képben mint kéjszomjas katonák kiélt prédája megy a regiment után Megildis, gyermekével a karján, mig aléltan elterül az útban. Itt elvonulnak lelki szemei előtt még egyszer azok a szerelmes férfiak, akik Megildis miatt mentek a halálba. Ezzel úgy nagyjában vázoltam a csoda szövegét. (Vége köv.) ösra

m- dróílámpak Törékeílenek: Képviselet és raktár Magyarország részére: Finger és Fia, Budapest, VI., Hajós-utca 41.\