Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.

1912-09-14 / 37. szám

A fővároshoz szokott kényesebb igényű urak Ízlésének: is meg-felelő mháZfl/tot Pápán Fő-utca 19. sz. alatt Krausz Arthur és Társa Amerikából mostanában ide letelepedett papi-, uri- és egyenruha-szabóknál lehet megrendelni. Utolérhetetlen szabásforma e's kidolgozás! Nagy választék valódi angol- és skótországi kelmékben! férje urát megörvendeztetni. A gyermekért epedő apát Turai ötletekben gazdag pompás alakításban mutatta be, ez este igen kedvesen játszott T. Báródi Kató, aki úgy látszik, a könnyebb légkörben jobban érzi magát. Hasonlókép kitűnő párt mutattak be Fodor Oszkár és Bátori Mici is. A darabon a közönség igen sokat kacagott. Az Ártatlan Zsuzsit mint Szalkaynak, úgy Pateknak is elengedtük volna. De a közönség kevésbbé szigorú, mint mi s szép számban összegyűlvén, megállapította, hogy a darabot a Patek színészei: Albert, Sebestyén, Faludi, Tábori, Turai, Bátori s főként a kis Kolonits Lacika sokkal különben játszották, mint a Szalkay emberei, de azon a tényen, hogy ez a Zsuzsi a legocsmányabb triviálitások tárháza, ők sem változtathattak. Péntek este Molnár Ferenc Liliomát elég szép közönség nézte végig. A darabot már láttuk Pápán, de dr. Patek igazgató újjá tette az által, hogy több igen sikerült diszletet állított be. Az első képen a vurstlipater-részlet, a IV.-ben a vasúti sinek melletti leshely teljes effektust keltett. Maga az előadás sok rendező i gond nyomát mutatta, bár éppen a rendező Fodor Oszkár egyéni játékát legtöbbször elhibázottnak, mert kissé szentimentálisnak s kenettel teljesnek találtuk. Voltak azonban szép jelenetei is, így a haldoklást igazán művészetel játszotta meg. Nagy sikere volt az este Barótinének, aki a ringlispíles asszonyt tökéletes realizmussal játszotta meg. Hasonlókép teljes elismerésre méltó volt Bátori Mici a cselédleány szerepében. Az epizodisták közül Sebestyén Jenő (Hugó) tetszett legjobban, de a többi is mind becsülettel megállta helyét a kissé elnyújtott előadáson, mely csak 11 után ért véget. MUSCHQNG'BUZIÁSFÜRDÓ IBUZIÁSI PHÜNIX

Av.z1 B AKTERIUM-ME NTE S természetes ásványvíz ÜDIT-GYÓGYIT. RADIUMEMANATION. Vese- és hólyagbajoknál, a vesemedence idült hurutjainál, hugykő- és fényképződésnél, a légutak és a kiválasztó szervek hurutos bántalmalnál kitűnő hatásúnak bizonyult. ORVOSILAG AJÁNLVA! Fölerakat Pápán Grosz Bélánál. IRODALOM. Alg-eria és Timis. Irta: dr. Lakos Béla. Budapest, Lampel R. könyvkereskedése. Annak az útnak hatása alatt, amelyet két év előtt Észak-Afrikában tett, könyvet adott ki a helybeli kollégium jeles földrajztanára, dr. Lakos Béla. Hatása alatt mondottuk, mert a mű nem útirajz, könnyed leirás, hanem tudományos kutatáson alapuló komoly tanulmány. A személyes tapasztalatok inkább csak színt és meleget adnak néha az előadásnak, sehol nem tolakodnak előtérbe a téma tudományos tárgyalásának rovására. A munka hű képét adja a két francia gyarmat jelen állapotának. Részletes földrajzi áttekintés után a gyarmatok történetét nyújtja tömör összefoglalásban. Majd a lakosságot ismerteti, hiven jellemző leírásban vonultatván fel előttünk berbereket, arabokat, mórokat s a különböző bevándorlott európaiakat. Amit e részben a faji sajátságok kialakulásáról mond, az méltó a legszélesebb érdeklődésre, aminthogy hallottunk is róla, hogy a francia lakosságról szóló az a része, melyben kimutatja, hogy a franciák a gyarmatokon többszőrte nagyobb arányban szaporodnak, mint az anyaországban, külföldi szakfolyóiratban is méltányló elismerést aratott. A mezőgazdaság, állattenyésztés, bánya, ipar és kereskedelem cimü fejezetek adatokban, tanulságos megjegyzésekben gazdagok. A tanulságot természetesen a magunk részére vonhatjuk le. Mert kétségtelen, hogy dr. Lakosnak műve megirásával az volt a célja, hogy a francia gyarmatosító politikában mintegy tükröt tartson mi elibénk, hogy lehetne nekünk is nem is éppen tengerentúli gyarmatosításban sikereket elérnünk. Az intenció világos: Boszniát tehetnők mi a mi Algériánkká olyan céltudatos munkávál, aminőt a franciák Afrika északi partjain kifejtettek. Ezt a munkát mi dr. Lakos műve egész terjedelméből megismerhetjük s azért könyve nem tisztán földrajzi, de nemzeti szempontból is elismerésre méltó kitűnő alkotás. — A mű minden helybeli könyvkereskedésben kapható, ára 3 korona. A YÍROSHÁZÍRÓL. § Az állandó választmány e hó 11-én a polgármester elnöklésével ülést tartott, melyből a Hungária műtrágyagyár ajánlatát egyhangúlag elfogadásra ajánlja a mai nap d. u. 3 órájára összehívott városi közgyűlésnek. Az ajánlattal előzőleg foglalkozott már a gyár bizottság is és az ajánlatot szintén a legnagyobb örömmel fogadta s a kitűzött feltételeket teljesíthetőknek véleményezte. § Térkép-irkák. A m. kir. pénzügyminiszter 36951/911. sz. leiratával a város átnézeti térképének készítését és sokszorosítását engedélyezte. A v. tanács most azzal a tervvel foglalkozik, hogy e térképeket irkákra, füzetekre, szótárokra alkalmazza, hogy a tanuló-ifjúság a várost jobban megismerje. Felvivást intézett az iskolaigazgatóságokhoz, hogy hajlandók lennének-e a város által kiadandó ilyen térképes irkákat az iskolákba bevezetni. Ha kellő számú jelentkezés lesz, a város maga készítteti el az irkákat s a tiszta jövedelem a v. pénztáré lesz. A térképes irkák kellő számú jelentkezés esetén a jövő iskolai évre elkészülnének. HETI ÚJDONSÁGOK. — Gyámintézeti közgyűlés. Említettük már, hogy a pápai ev. gyülekezet meghívása folytán a magyarországi evangélikusok nagy segélyző intézete a Gyámintézet 52. évi közgyűlését e hó 21. és 22. napjain Pápán tartja. A gyűlésen Scholtz Gusztáv bányakerületi ev. püspök és báró dr. Láng Lajos v. b. t. t. elnökölnek. Szeptember 21-én d. u. 3 órakor a Gyámintézet központi bizottsága ülésezik a pápai gyülekezet tanácstermében, ugyanaz nap este 6V2 órakor pedig gyámintézeti istenitisztelet lesz a templomban ünnepi beszéddel és karénekkel. A tulajdonképeni gyűlés 22-én reggel 9Va órakor veszi kezdetét a templomban. A megnyitó-beszédet báró dr. Láng Lajos tartja. Délután 1 órakor közebéd a Griff-szállóban: — A pápai gyülekezet magyaros ven dégszeretettel készül fogadni az áldásos működő Gyámintézetet. A rendező-bizottság gondoskodik a vendégek elszállásolásáról, a templomi rend fenntartásáról s mindazon dolgokról, melyek biztosítják a gyűlés szép lefolyását külsőleg is. Az esti ünnepély alkalmából a templomot villamos világítással véglegesen felszerelik. — Vármegyei közgyűlés. A vármegye törvényhatósági bizottsága e hó 9-én és 10-én tartotta Hunkár Dénes főispán elnöklésével őszi rendes közgyűlését. A közgyűlésen letárgyalták a különböző költségvetéseket, megszavazták a különböző pótadókat, melyek közül új a tiszti nyugdíj alap javára megszavazott 1%-os pótadó. A négy új szolgabírói állás rendszeresítésére vonatkozó határozatot újból meghozták s felterjesztik jóváhagyás végett a belügyminiszterhez. Nagy vitát provokált az árvapénzek elhelyezésére vonatkozó javaslat. A vita annyira elfajult, hogy az alispán azt a kijelentést te tte : „végül is e teremben nem a pénzintézetek, de a megye érdekét kell védelmezni". Végül is elfogadták az állandó választmány idevágó javaslatát. Pápa városnak jóváhagyás végett felterjesztett ügyei mind megerősítést nyertek. — Képviselőnk beszámoló beszéde. Dr. Antal Géza orsz. képviselőnk beszámolója alkalmából a politikai világ több kitűnőségétől kapott üdvözlő levelet. Ezek közül a nagyobb nyilvánosság érdeklődésére tarthatnak számot Szterényi József, volt keresk. miniszteri államtitkár és Kammerer Ernő, szépművészeti muzeumi igazgató, orsz. képviselők levelei. Az előbbi levele így hangzik : Tisztelt Barátom ! Szives voltál megküldeni e hó 1-én tartott • beszámoló beszédedet. Fogadd — kérlek — hálás köszönetemet, kedves figyelmedért. Élvezettel olvastam, s bárha egyik részével nem is értek egyet, az egész beszédhez szívből kell neked gratulálnom. Visszhangját találtam benne annak, amire lörekeszem, amit hirdetek szóban és irásba n, amióta csak politikával foglalkozom, ami t e hó végén tartandó beszámolómban ismét a parlamenti reform egyedül biztos eszközének szándékozom odaállítani: le a 48 és 67 válaszfalával, mely súlyos teherként nehezedik az egész magyar politikára s mely ha nem léteznék, gyökeresen megjavítaná a dinasztiához való viszonyunkat is. Egyszer már majdnem célnál voltam vele, de gonosz kezek elvágták hosszú idő nehezen sodrott fonalát rút önző hatalmi vágyból. — Ami akkor nem sikerült, meg kell kisérleni újra és újra, amíg sikerülni fog, mert sikerülnie kell. Lelkemből beszéltél a presztízs dolgában is (magyarosan írom le a nálunk magyarosan felfogott szót). Igen, az egyéni és pártérdek a fődolog. Az ország az mellékes; ki beszél az országról? Azaz mégis bocsánat, mindenki ,beszél" róla, de senki sem törődik vele. Szája tele van vele mindenkinek, de szive az üres tőle. Nagyon szomorúnak látom ugyan a helyzetet, mégis ól bennem a hit, hogy le fogjuk győzni a legnagyobb nehézségeket is, ha egyesülnek legalább azok, akiket e nagy kérdésekben egy felfogás hat át. Ezt a a reményt merítem okos beszámoló beszédedből is. Ég veled! Viszontlátásig meleg üdvözlettel Budapest, 1912 szept. 9. őszinte hived: Szterényi József s. k. Kammerer ezeket irja: Kedves Barátom! Nagyon köszönöm érdekes beszámoló beszéded megküldését. Nagy örömmel, tanusággal olvastam. Irigylem választó közönségedet, amelynek ilyen hangon és szinvona. Ion lehet beszélni! Szívből üdvözöl Koppányszántó, 1912 szeptember 10-én Kammerer Ernő.