Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.

1912-08-31 / 35. szám

villamos-telephez hasonló jövedelmi források nyilnak meg előtte. Böngészvén a költségvetés lapjain, egyébként a kővetkező érdekesebb tételekre találunk: A tisztviselői fizetések során emelkedik a polgármesteré a VI. fizetési osztályba sorozással. A v. jegyző állása tanácsosi állássá szerveztetik át, a VIII. fizetési osztálynak megfelelő fizetéssel ; ugyancsak VIII. osztályba kerül a főügyész is. E két utóbbi tétel emelésére az új városi törvény kötelezi a városokat. Csökkenés mutatkozik — 1300 K összegű — a nyugdíj hozzájárulásánál, mert nagyobb fizetésükből maguk a hivatalnokok kötelesek magasabb nyugdíjjárulékot fizetni. 1800 K-val emelkednek a tűzoltói kiadások, ez összeg egy beszerzendő automobil-szerkocsinak részlete. Lényegesen (2800 K-val) emelkedik az utcatisztítás és öntözésre előirányzott őszszeg, mert igaz ugyan, hogy 1911-ben e tételnél nagy megtakarítás volt, de nem várható mindig oly hótalan esztendő, mint az volt. A tankötelesek összeírására felvett 600 K töröltetett, mert e munkálatot a városi aljegyzőre bizták. Színházépítési alapra 5000 K, kórházépítési alapra 3000 K — mint a múltban — idén is előirányozva vannak. Igen tekintélyes összeggel — 20.914 K — emelkedett a kölcsöntörlesztés tétele. E nagy emelkedést különböző, már megszavazott utcarendezési tételeken kívül a közvágóhíd céljaira felvett 183.000 K törlesztése okozta. A szövőgyárnak nyújtott évi 2000 K segélyről megemlítjük, hogy ez még csupán két éven át kötelezi a várost. A fedezeti részből a következő tételeket jegyeztük ki: A városi üzemektől a közpénztár a következő térítményekre számít: a vízvezeték megtéríti a kölcsönvett 76.604 K kamatát 3868 K-t, a villamos-telep fedezi az építési költség kamatát 14.684 K-t, a jéggyár és hűtőberendezés s a vágóhíd kamattörlesztésére 15.522 K-t vár a város, a villamostelep fuvarozás cimén 1500 K-t fizet. A közművelődési bevételeknél — a mozi révén — 1500 K új jövedelem van előirányozva. A fogyasztási adó természetű bevételeknél — a múlt évi zárószámadási eredményt s a jelen évben eddig elért jövedelmet véve alapul — 3600 K-val kevesebbet vettek fel. A jövedelmi forrás i apadása azért sajnálatos, mert nem az italadó bevételének csökkenése, hanem a húsadó jövedelem kevesbedése idézte elő. Húst pedig a folyton fokozódó húsdrágaság miatt fogyaszt kevesebbet a lakosság. A költségvetés szükségleti és fedezeti részének összesítése után 416.959 K 34 f kiadással 265.369 K 68 f bevétel áll szemben. Pótadóval fedezendő tehát 151.636 K 25 f, ami megfelel 55-7°/onak. Ha azonban a kiadási tételeket a felekezeti iskolák segélyével emelik, akkor a pótadó — mint bevezetöleg is irtuk — megmarad az 1912. évben fizetett mértékben 65-4%-nak. Az új véderőtörvény. Irta : Kemény Béla. IV. Augusztus 12-ike óta folyik az országban a sorozás. Az embereken valóságos fogvacogtató pánik vett erőt, amikor a sorozási időszakot megelőzőleg egynémely újságot vett kezébe és abból merítette az új véderőtörvény és a küszöbön álló sorozás módjára vonatkozó ismertetést, de annál inkább megkönnyebbülten tört utat magának az izgalom és rettegés következtében visszafojtott lélekzet az emberek tüdejéből és röppent ki a mesterséges úton történt megtévesztés okozta félelem a szivekből, országszerte, mindjárt az első sorozási napon, midőn mindjárt az első sorozási napon kiderült, hogy nini, hiszen a sorozási mód ezúttal talán még enyhének is mondható az 1889. évi VI. t.-c. által előirt sorozási módhoz képest, hiszen csak a teljesen kifogástalan testi épségü emberanyag az, amely alkalmasként nyer besorozást és a legkisebb fogyatkozás folytán pedig visszahelyezendőnek (I.—II. korosztályban), mint fegyver és más szolgálatokra alkalmatlant fegyverképtelennek minősítik (III. korosztályban) az állításköteleseket. Hivatali minőségemből kifolyólag a folyó évi sorozás a tizenötödik volt, melyen, mint katonaügyi előadó vettem részt. Ennyi idő alatti gyakorlatban sok mindent észlel és tapasztal az ember, a most lezajlott sorozás, különlegesen a Pápa városi és a pápai járásnál lefolyt sorozásnál azonban egy olyan, általam már régen sejtett és sokszor hangoztatott körülmény nyert beigazolást, mely megérdemli, hogy vele külön fejezetben foglalkozzunk. Az én meggyőződésem ugyanis első pillanattól az volt, hogy a véderőtörvényt nem szabad misztériumnak tartani, melybe csak a hivatalos szemeknek lehet és szabad bepillantaniok. Nem ! Igen a véderőtörvény az, melyet minden oldaláról nyitott ablakokkal kell ellátni, hogy abba bárki is, minden pillanatban benézhessen, beláthasson, szóval kell, hogy annak szövevényes és bonyodalmas utait kellőleg megvilágítsuk és mindenki számára könnyen járhatóvá tegyük. . A nálunk most lezajlott sorozáson egy mozzanatot vettem észre és szükségét láttam annak, hogy ezt leszögezzem. Az eddigi véderőtörvény szerint a sorozóbizcttságoknak három elnökük volt, katonai, honvédségi és polgári. Az új véderőtörvény szerint a sorozó-bizottságnak csak egy elnöke van és pedig a törvényhatóság első tisztviselője, vagyis az alispán, vagy ennek helyettese. Az összes kedvezmény-ügyek elbírálása az elnök jogköréhez tartozik, a közös hadsereg és honvédség képviselőjének joga pedig az I elnök határozatához való hozzájárulás, vagy ennek ellenkezőjére szorítkozik. Alispánunk a folyó évi sorozáson nem vett részt, hanem helyettesíttette magát. Pápa város sorozási műveletén Saáry Lajos ügyvéd, a pápai járásin Németh István ref. theológiai tanár, mindkettő pápai lakos elnökölt. Mindkettő oly bevált kitűnő szakértelemmel, mintha hivatásos szakmájukhoz tartoznék a katona-ügy. Az ablakokból szende nők tekintettek alá, az ércszobor körül fehérruhás szüzek állottak, a fejedelem megérkezésére várakozva. A tömeg szólón lovaskatonáis mentéje virított, a a tűzoltók csákója is ott fénylett a délelőtti napsugárban. Féltízkor megharsantak a trombiták, s a néphimnusz ünnepies hangjai mellett vonult fel XVII. Pipin, a daliás uralkodó, hogy elődje hadvezérének dicső emlékét megtisztelje. Kisóre tében ott voltak az ország nagyjai, a bárok ós a nemesek, kincseket érő diszöltönyökben, melyeken csak úgy osillogott a gyémánt éa a drágakő. A fejedelem szónfekete lovon ült, melyet aranyhajú apródok követtek a bíborral bevont emelvényig, ahol az uralkodó aranyos karosszéke állt. Mikor a király az ülőhelyét elfoglalta, a zene tust húzott, a fehérruhás leányok virágot szórtak a lábaihoz, a tűzoltók meghajtották előtte zászló jukat. Szép ós ünnepies pillanat volt, amely mindenkinek a vérét egyszerre fölpezsdítette. A fejedelem intett s az ünnepély méltóságosan megkezdődött. A dalárda énekelt, a tudós Akadémia küldötte szónokolt, az alkalmi költő messzeosengő hangon szavalta el ódáját s a lepel lehullott a Vasfejű Róbert férfias óroalakjáról. A levegőt százezer ember él jenkiáltása reszkettette'meg s a király, felállva helyéről, mosolyogva intett üdvözletet a szobor felé. Mikor a dalárda a befejező szöveg utolsó strófájához ért, az uralkodó intett Saul bárónak, aki díszruhájában ott állott az oldala mellett. A tömeg látta, amint XVII. Pipin nyájasan beszélgetni kezd a miniszterelnökével, de a következő pillanatban a csodálkozás moraja futott át a hullámzó sokaságon : XVII. Pipin vonásai hirtelen eltorzultak s az uralkodó láthatólag haragosan fordult el őszhaju kedvencétől. A mozdulat oly szembetűnő volt, hogy a tömeg egyszerre elnémult, s a főpohárnokmester így szólott halkan a kincstárnokhoz : — A szegény Saul befejezte pályafutását .. . Mi volt az a párbeszéd, mely a kinos jelenetet megelőzte ? Senki se tudta. A kisóret tagjai oly távol állottak a királytól, hogy a beszélgetésből egyetlen szót se hallottak. De azzal mindenki tisztában volt, hogy a miniszterelnököt elejtették, s • a kormánypárti lapok, akiknek szimatját az egész ország ismerte, másnap egyértelmüleg ezt irták: — őfelsége láthatólag hűvösen viselkedett a kegyvesztett mini szterelnökkel szemben. A kiváló bór- és litliiumos , gyógyforrás vese- és hólyagbajoknál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. — Természetes vasmentes savanyúvíz. QPLIIII Tro ÁPnQT S«inyo-Lipóc«i Sal 'atorforrá»-Táüalat, OOnULI LO MUUO I f Budipest, V., Pudolf-rakpart 8. f báró lemondása, mint jó forrásból értesülünk, küszöbön áll . . . A pártban este kitört a forradalom, a parlament harmadnap lehurrogta Saul bárót, s a következő hót elején megjelent a királyi kézirat is, amely a miniszterelnök lemondását tudomásul vette. Mi volt a kegyveeztés igazi oka ? Az egész országban egyetlen lélek se volt, aki e kérdésre a helyes választ megadhatta volna. Saul báró így szólott otthon feleségéhez : — Tudja, hogy mit kérdezett a felséges úr, mielőtt oly haragosan elfordult tőlem ? Azt kérdezte, hogy a székvárosban még mindig dühöng e a kanyarójárvány ? Még arra sem volt idom, hogy feleletet adjak, mikor ily hirtelen faképnél hagyott. Miért fordult el a jó király az ő leghívebb tanáososától ? Amint látjuk, ezt az öreg diplomata épp oly kevóasó tudta, mint a legutolsó tűzoltó. A világtörténelem is aligha tudná meg valaha, ha mi lojálisán el nem árulnók a furcsa titok magyarázatát. őfelsége, XVII. Pipin a lefolyt éjjel későn tért nyugalomra. A királyt egy idő óta álmatlanság eyötörte. Hiába tanácskozott udvari orvosával, hiába gyalogolt, gimnasztikáit, fárasztotta magát reggeltől estig, hiába kisórletezett a legfurfangosabb masszázókkal, az álom épp oly konokul elkerülte, mint legutolsó alattvalóját, akit a megélhetés gondjai fosztottak meg éjszakai pihenébétől. Utolsó próbának nagy hajóutat tett a tengeren, naphosszat az árbocfa mellett ült, hogy a sós levegő tetőtől-talpig átjárja, e éjjel, mikor minden zaj elült, órák hosszáig álmatlanul hallgatta mégis a tenger habjainak