Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.

1912-07-20 / 29. szám

A fővároshoz szokott kényesebb igényű urak ízlésének is meg-felelő mháZRtot Pápán csakis Fő-utca 19. sz. alatt Krausz Arthur és Társa Amerikából mostanában ide letelepedett papi-, uri- és egyenruha-szabóknál lehet megrendelni. Utolérhetetlen szabásforma és kidolgozás! az ilyen semmiségért felfüggesztenek Oh jaj, mi lesz az én apró gyermekeimből 1 Mi lesz azokból, ha engemet felakasztanak. Pálffj István. A YAROSHAZÁROL. § Szabadságon. Városunk főtisztviselői közöl ez idő szerint szabadságon van dr. Csoknyay János főügyész, akit dr. Hoffner Sándor ügyész helyettesít és Seokoly Ignác rendőrkapitány, akinek helyettesítésével e hó végéig a főjegyző, azután aug. 15-ig a v. jegyző vannak megbizva. § A városi iskolaszék f. hó 18-án Kis Ernő elnöklésével ülést tartott. Az ülésen az ipariskolai igazgató előterjesztést tett arra nézve, kogy a tanulók nagy számára való tekin­tettel a jövő tanévre egy új osztály és egy új rajzcsoport létesíttessék. A bizottság a javaslatot magáévá tette s előterjeszti a tanácsnak. Schor Ármin halálával a kereskedelmi tanonc-iskolá­ban megüresedett órákra — a kir tanfelügyelő kívánságára — pályázatot hirdetnek. § Gyári célra 220 D-m városi utcatérnek bérbeadását kéri a várostól Lang Majer és fia cég. A cég e területnek saját házhelyéhez ideiglenesen hozzácsatolásával s a Gzincza be­boltozásával a már megkezdett borkőgyártást akarja nagyobb arányban fejleszteni. ígér a területért 150 K évi bért J/ 4 évi felmondással. Ha a gyár — melyben most 10—12 ember van foglalkoztatva — prosperál, 80—100 mun­kást fog foglalkoztatni s nagyobb saját területet szerez. A cég borkőgyártás mellett konzerv­gyártással is foglalkozik s kéri a várost, hogy a kért területnek — melyen jelenleg a hajó­hinták vannak — bérbeadásával a magyar ipart támogatni szíveskedjék. § Elutasított fellebbezés. Heller József a város földjének bérlője, megfellebbezte a képviselőtestületnek azt a határozatát,' hogy bérletére- is a város adta ki a vadászati jogot. A fellebbezést az alispán elutasította. § Halacskák a vizben. Apró pici halacs­kák, aminőhöz már négy év előtt is volt szeren­csénk. A héten több helyen is találkoztak a kis hívatlan vendégekkel s ezért a tanács dr. Weltner Sándor v. orvos javaslatára elrendelte a szolgálati vízmedence kitisztíttatását s a forrásfoglalásnál a halak behatolása ellen el­helyezett kettős fogó készülék felülvizsgálatát. § Új vágóhídi felügyelő. A nyugdíjazás révén megüresedett vágóhídi felügyelői állásra a polgármester Szalay János székállót nevezte ki. § Aszfaltot kérnek a Gsáky-utca lakói a Peidl féle vendéglőtől kezdve a New-York kávéházig. A v. tanács az aszfaltozásnak köz­érdekből kimondását javasolja. HETI ÚJDONSÁGOK. — Polgármesterünk gyásza. Súlyos gyász érte városunk polgármesterét. Szerető felesége, a mintaszerű hitves: Mészáros Károlyné szül. Hajnaly Brigitta e hó 15-én élete 57-ik évében meghalt. A jóságos lelkű, gyöngéd érzésű úri­asszony halála mély részvétet keltett mindazok körében, akik csak ismerték. Pedig ismerték sokan, imerte a város egész polgársága s tisz­telte nemes, önfeláldozó lényéért, leereszkedő, kedves modoráért, szivjóságáért. Az egyleti életben — különösen a Városi Nőegyletben s a Vöröskereszt-Egyletben — régebben buzgó munkát fejtett ki. Négy éve súlyos kór — mell­rák — támadta meg, mellyel szemben tehetet­len volt az orvosi tudomány. Operáció enyhített egy ideig rajta, de a baj kiújult s két éven át súlyos szenvedéseket okozott, míg végre megváltotta ezektől a szelíd halál. Temetése e hó 17-én d. u. 5 órakor impozáns részvét mellett ment végbe. A gyásszertirtást két káp­lán segédletével Korbuly György ny. plébános végezte. A koszorúktól borított koporsót a gyá­szoló férj, az elhunyt két testvére, sógora Kádár Kálmán ügyvéd s a résztvevő közönség százai és százai kisérték el utolsó útján a Kálvária-temetőbe. Az ipartestület, az izr. ipa­rosok egylete s Wahrmann Mór-egylet gyász­zászlók alatt testületileg vett részt a temetésen. Polgármesterünknek a szomorú gyászeset al­kalmából szóban ós Írásban igen sokan fejezték ki részvétüket. — Az altisztek és szolgák köszönete. Mint a Városok Lapja legutóbbi számából ol­vassuk, a városi altisztek és szolgák illetmé­nyeik rendezése körül kifejtett tevékenységeért számos helyről hálafeliratot intéztek városunk országgyűlési képviselőjéhez, dr. Antal Gézához, kifejezvén úgy iránta, mint a kormány iránt hálájukat, hogy végre sok fájó sebükre gyógyu­lást nyertek az új városi törvénynek rájuk vonat­kozó rendelkezéseiben. Jellemző, hogy a sok köszönő-irat között is kiválik hangja melegsé­gével egy erősen ellenzéki kerületből érkezett köszönő-irat, melyből alkalomszerűnek látjuk idézni a következő sorokat: „Mély hálánkat és köszönetünket mi, kis emberek, akik a létért való küzdelem­ben a legutolsó sorban állunk, nem tudjuk kifejezni másképp, mint hogy kérjük az Egek Urát a Mindenhatót, hogy Nagyságodat, kinek nemesen érző szive felénk fordult, akinek mi, szegény emberek eszébe jutottunk, az emberi kor legvégső határáig tartsa meg erőben, egészségben, boldogságban. Ugyan­azt kívánjuk a Belügyminiszter Úr Őnagy­méltóságának is hálánk melegével." — Új főgimnáziumi igazgató. A kegyes­rendiek nagy káptalanja a veszprémi társház főnökévé s a főgimnázium igazgatójává Laczkó Dezső tanárt választotta. Laczkó Veszprém város és a vármegye kulturális és társadalmi életében évek óta tevékeny szerepet visz s így megválasztása a vármegyei székhelyen osztat­lan örömet keltett. — Szerkesztő változás. A Zalaegerszegen megjelenő „Zalamegye" szerkesztője bdvardy Ignác megvált a laptól, amelyet ő alapított s melynek 31 évig volt felelős főszerkesztője. Utódja Csebe László, a lap eddigi segédszerkesz­tője lett. Nagy választék valódi angol- és skótországi kelmékben! Még egyszer a „nádi veréb." Duhaj kis laptársunk, a Pápa és Vidéke a mindeneket kibékítő (s a majdan nem távoli jövőben : mindeneket összeveszítő) politika szent jegyé­ben fegyverbarátságra lépett a helybeli szociál­demokratákkal. Ez az állapot annyira tetszik neki, hogy — már amennyire a káplánok diszpozíciójáról szóló s a P. L.-al folytatott, kiválóan érdekfeszítő é3 közérdekű vitája duz­zadó életerejét nem merítette ki — rugdalózni kezd ismét ellenünk. Ártatlan örömében-a vilá­gért se zavarnók, ha szokott módszerével nem abszolút valótlanságokat tálalna fel. Ezeket a valótlanságokat rektifikálnunk kell, mert hátha még egyszer megirja t. barátunk s akkor tán — ha ugyan lehetséges — maga is elhiszi, ainit ír. Tehát: a P. H. nem volt bann a szociáldemokrata párt vezetőségéban, s így onnan ki se tehették. A P. H.-nak soha semmiféle céljai nem voltak, amikben a mun­kásságot eszközül használta volna fel. A P. H. soha semmit nem ígért a munkásságnak, tehát fel sem ültethette, be sem csaphatta őket. A P. H. nem haragjában irta meg hirót a nádi verébről, mert lemondták járatását a Munkás­Otthonban, sőt ellenkezőleg azért és az után mondták le, amiért és ami után a nádi verebet megírta. Ezen színtiszta igazságok megállapítása után csak az a kérdés marad függőben, mi köze volt, s mi köze lesz ezután is a P. H. nak a munkássághoz. A P. H. a munkásságnak a maga liberális, demokrata felfogásából kifolyólag min­denkor őszinte, jóakaratú barátja volt. Nem törődve azzal, hogy a munkásság milyen poli­tikai pártállást foglal el, támogatta őket minden jó törekvésükben, védte őket sokféle üldözés, elnyomatás ellen. Vezetőjük soha nem akart lenni, nemzeti kérdésben akárhányszor kemé­nyen odaszólt nekik. Szóval a P. H. a munkás­sággal szemben is az volt, aki mindenkivel szemben, független és önálló. És így lesz ez továbbra is. Kitilthatnak minket százszor a Munkás-Otthonból, azért igazságos ügyben mé­gis csak az igazságot fogjuk pártolni s a köz­szabadság, polgári jog elleni minden erőszakos támadással szemben a jövőben is csatasorba állunk. És ezt nem hála, nem ellenszolgáltatás reményében tettük és tesszük, hanem egyedül a közjóért — meggyőződésből. Ez a mi meggyőző­désünk azonban nem változik márul holnapra, mint az a barátság, amely ma — risum tene­atis, amici — a P. V.-t a szociálista munkás­sággal összefűzi. Egyébként azt mondjuk mi is: pax, azaz béke és e polémiának részünkről/'T^) - vége. Vy — Atlétikai verseny. A pápai ifjúság augusztus hó 4-én délután fél 6 órakor a vásár­téri sportpályán atlétikai versenyt rendez a kö­vetkező programmal: 60 m., 100 m., 150 m. síkfutás; 220 yardos handicap; 4 X 100 m. staféta; súlydobás; diszkoszdobás; magasugrás; football-verseny; 100 m. vigaszfutam. Nevezé­sek julius 28-ig a nevezési téttel együtt (min­den egyes számért 1 korona) a következő cí­mekre adhatók: Széplaky Rezső (Hunyadi-utca 14.), Stőger Béla (Petőfi-utca), Székely Béla (Corvin-utca 18.). A versenyben minden 16 éven felüli résztvehet és aki két szám közül egyik­ben sem győzött, nevezési tét nélkül indulhat a vigaszfutamban. Minden számban három díj van, nagy ezüst, kis ezüst és bronz érem. A versenyben munkások, iparosok és kereskedők előnyt kapnak. A közönség számára ülőhelyek lesznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom