Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.
1912-06-01 / 22. szám
és 25. számú telkek pedig a Városmajorhoz volnának csatolhatók és így a Városmajor értéke ezen hozzácsatolással 8720 koronával emelkednék. Ez volna a Tüzoltó-utca megnyitásának és az Árok-utca rendezésének alternatív megoldása, mely mint fentebb is említettük, 44.279 korona költséget igényel. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ebből az összegből az árokutcai 17 és 19. számú telkek értékesítése folytán visszatérül 3760 korona és a 21, 23 és 25. számú telkeknek a Városmajorhoz való csatolása révén 8720 korona, összesen 12.480 korona. Ezen felül megtakarítható volna a Bástya- és Árok-utcákban a vízvezetéki főcső lefektetésére felvett 1235 korona, mert ezek a munkálatok | a kéidéses utcákban már régebben megtörténtek, s így a Tüzoltó-utca megnyitása, az Árokutca rendezése, a Bástya-utcának az Árok-utcáig való meghosszabbítása és a Cincának 95 méter hosszúságban való beboltozása — mely 2500 koronát igényel — a városnak nem több, mint 30.564 koronájába kerülne. Amint látjuk, a rendezés költsége nem akkora, nem olyan horribilis, mint az a veszedelem, amely — ne adj Isten — de a Cincaárok bűzös, rothadt levegőjéből származhatnék. Erősen hisszük, hogy a képviselőtestület belátja az Árok-utcának jelenlegi formájában való tarthatatlan voltát és az egész rendezést, — amellyel nemcsak a környéken lakók régi óhajtása megy teljesedésbe, hanem maga a képviselőtestület is egy régi mulasztást pótol, — egyhangúlag fogja megszavazni. — rn — AZ ÖREGEM is mindig azt mondta, hogy szeplők elűzésére, valamint finom, puha bor és fehér* teint elérésére és megóvására nincs jobb szappan, mint a világhírű „Steckenpferd" liliomtejszappan. Védjegye „Steckenpferd", készíti Bergmann et Co. cég Tetschen a/E. — Kapható minden gyógyszertár-, drogéria-, illatszertár s minden e szakmába vágó üzletben. Darabja 80 fillér. Hasonlóképen csodálatosan beválik a Bergmann-féle „Man era" liliomtejkrém fehér és finom női kezek megóvására, ennek tubusa 70 f-ért mindenütt kapható. fogja a zsoltárt, hogy megmutogathassa a aok gyűrűjét. Az igen-igen oaúf azt hiszi, hogy már így majd jobban fog kelleni annak a drága, szép embernek ? — Melyiknek ? — Ott ül ez első padban. Kék mándliba. Olyan igen nagy barnaszemü ember. — A fia? — Az ura. — Ennek az öreg asszonynak ? — Annak. A nap szépen sütött a fejünk fölött. Egy kis szürke porfelhő kerekedett a lábunk nyomán és szálldosott utánunk. A népek szépen sorjáztak a piaoon keresztül, egy kicsit még elbeszélgettek, azután eloszoltak, ki a Nagy-utoába, más a Kis-utoába, meg a Vasut-utcába. Mi az Alsótemető szólén laktunk, arra kevesen jöttek. Azzal mulattam, hogy mindig a Klára nyomába tapodtam, mert a finom homokban minden lépése meglátszott. Pedig olyan könnyen lép, mint egy királykisasszony. De szép leány ez a Szabadi Klára, ninos párja az egész faluban. Olyan a szeme, hogy abba belevész, akire ráveti. Az aroa üde, hamvas, mint a baraokvirág, az íjjas szája piros, parányi, a foga ép ós ragyogó fehér. A termete karcsú, magas ós a ruha nagyon illik rá. A barna hajával háromszor koronázhatja körül kedves kis fejót. Megkérették már huszonhármán. Most egy százezres legény kéreti, pedig a Klára osak egyezeres ós mégis kikosarazta már kétszer a Takács Palit. Hanem az még harmadszor is elküldi a násznagyot. De nem' is olyan lány az a Klára, mint a többi. Annyi méltóság van benne ós annyi nyugalom. Sohasem hallottam még nagyon hangosan beszélni vagy nevetni. A fülöpkei útnál már egymás mellett mehetA VÁROSHÁZÁRÓL. § Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete junius hó 5-én, szerdán közgyűlést tart, melynek tárgysorára a következő ügyeket tűzik ki: Tanácsi javaslat a Sávoly-pusztán 50 m. holdnak homokbánya céljaira leendő megvétele tárgyában. A vadászati jog bérbeadása. Gyenese Pál vágóhídi felügyelő nyugdíjazása. A Moravek-féle ház megvétele ós eladása. Szabályrendelet a marhalevelek kezeléséről. Dr. Jerffy József a Cinca-árok egyrészének átengedését kéri. Belügyminiszteri leirat az államsegély felosztása tárgyában. A piaci és állatvásártéri szabályrendelet módosítása. § A pénzügyi bizottság május hó 30-án Krausz József N. elnöklésével ülést tartott, melyen a legközelebbi közgyűlés tárgyait készítette elő. § A szinügyi bizottság május hó 31-én a polgármester elnöklésével ülést tartott. Az ülésen megjelent dr. Patek Béla győri színigazgató, aki szóval is megismételte azt az előzőleg Írásban tett ajánlatát, hogy ha Szalkay Lajos a pápai színházról lemond, amint azt neki kilátásba helyezte, ő hajlandó teljes társulatával és katonazenekarral kora őszi és kora tavaszi szezonban Pápára jönni. A bizottság azt az eszmét, hogy a régi viszony Győrrel helyreállittatsék, szimpatikusán fogadta, komoly aggályai holtak azonban a szezón korai kezdése miatt. Ennek kárpótlásául azonban az igazgató kötelező ígéretet tett arra nézve, hogy az őszi és téli hónapokban is havonta két-két operettilletve drámai előadásra átjön Pápára. Az igy megpótolt ajánlatot a bizottság elfogadta s kimondotta, hogy a színházat — amennyiben arról Szalkay, kinek hozzá még két évre joga van, tényleg lemond — egy évre ideiglenesen dr. Patek Béla győri színigazgatónak adja ki azzal a kötelezettséggel, hogy szept. 1-től 5, május 1-től 5—6 héten át s.ezenkívül az őszi és téli hónapokban havonta 2—2 estén tartozik Pápán előadásokat tantani. § Hirdetmény. Pápa r. t. város 1912. évi harmadosztályú kereseti adó kivetési lajstroma a kir. pénzügyigazgatóságtól érvényesítve leérkezett. Ezen adókivetési lajstrom Pápa r. t. város adóhivatalánál 1912. évi junius hó 3-tól junius hó 10-ig kitéve lesznek, miről oly hozzáadással értesíttetik az adózó közönség, hogy a közszemlére kitett lajstrom a hivatalos órák alatt bárki által betekinthető, s a netáni felszólamlások a városi adóhivatalnál a közszemlére kitételt követő 15 nap alatt Írásban beadhatók. Pápa, 1912-ik évi május hó 31-én. A városi hatóság. HETI ÚJDONSÁGOK. — Személyi hír. Czike Lajos, kir. tanácsos, főiskolai gondnok, a ref. leánynevelőintézet évzáró vizsgálatai alkalmából a héten át városunkban tartózkodott. — Vármegyei közgyűlés. Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága 1912 junius 10-én s a következő napokon rendes közgyűlést tart. A közgyűlés fontosabb tárgyai: A vármegye alispánjának az 1911. évre vonatkozó jelentése. — A vármegye 1911. évi házipénztári számadása. — A vármegyei alapok és alapítványok 1911. évi számadásai. — Lukács László m. kir. miniszterelnök értesítése a kormánynak kineveztet éséről. — M. kir. belügyminiszter a községi pénzkezelésről és számvitelről alkotott vármegyei szabályrendeletet módosítás végett leküldi. — Pestpilissoltkiskun vármegye közönségének a járási számvevői intézmény fenntartása és a megyei számvevőség visszaállítása érdekében hozott határozata, valamint a vármegye alispánjának a járási számvevői intézmény reformja tárgyában tett előterjesztése. — Baja th. joggal felruházott város törvényhatósági bizottságának a birák, tanítók, állami és törvényhatósági tisztviselők, alkalmazottak és szolgák fizetésének sürgős rendezése érdekében a képviselőházhoz intézett feliratát pártolás végett megküldi. — A vármegye főispánjának, mint a Veszprém vármegyei lövészbizottság elnökének kérelme Veszprémben és Pápán tartani szokott ifjúsági lövészverseny céljaira állandó segély megszavazása iránt. — A vármegye alispánjának előterjesztése a vármegye területén szükségesnek mutatkozó h. é. vasutak kiépítésének segélyezése tárgyában. — A tudományos fórumon. A Magyar Sebósztársaságnak a múlt héten a fővárosban tartott közgyűléséről szóló tudósításban két pápai származású jele3 orvos nevével találkoztunk. A húgykövek sebészetéről mint főkérdésről referensként előadást tartott dr. Steiner Pál kolozsvári egyetemi magántanár s a főkérdéssel kapcsolatban előadást tartott dr. Fischer Ernő budapesti műtő-orvos. Mindkettőjüknek megérdemlett sikerük volt. A társaság országos kőstatisztikák kidolgozását is elhatározta s ennek foganatosításával dr. Steiner Pált bízta meg. tünk megint, onnan kezdve két szál deszka vau lerakva gyalogjárónak. — Ugyan merre is lehetnek már azóta ? Tudtam, hogy a léghajókra gondol. Én 18 fölfelé néztem. Olyan nagyon szép kék volt az ég ós igen nagy darabot lehetett látni belőle. A földet is láttam magam körül végtelen messzeségbe nyúlni. Megint éreztem, hogy az óg, a föld nagy, hatalmas ós az ember meg a háza csak parányi csigabigák rajta. Klárika csöndesen mondta: — Én nem tudok olyan nagyon örülni sem a napnak, se az ógnek, se a földnek. Miórt örüljek ón annak, ami mindig volt ós van? — Klárika, mondd, miért nem akarsz te a Takács Palihoz menni? — Ahogy kimondtam, már szerettem volna ki nem mondottá tenni. — Menjünk át a temetőn, szólt Klárika. Klára ment elől. Én egy kicsit elmaradtam. Az ut szólón ibolyák nyíltak, meg égszínkék téli-zöldek. Le-leszakajtottam egyet. Egy nagy fehér sirkő előtt megállt Klára és utánam kiáltott: — Gyere csak. — Odamentem és olvastam: ITT NYUGSZIK SZABADI KLÁRA. ÉLT 18 ÉVET. SIEATJAK JÓ SZÜLEI !ÉS TESTVÉEEI. — Ez a Szabadi Klára az én apámnak volt a testvére. Azt mondják, hogy én szakasztott olyan vagyok, mint ő volt. Az se igen járt ki külső munkára, csak mindig bent üldögélt, varrogatott. És ennek a Takács Palinak, aki engem kórt, volt egy bátyja, azt is Takács Palinak hívták. Huszonöt esztendős volt az is éppen. Nagyon Bzerette a nónómet. Kétszer megkérette. Nem akart hozzá menni. Akkor harmadszor is megkérette. Klára néném elszánta rá magát, hogy hozzámegy. Hisz egyszer csak fórjhez kell menni, mit lehet tenni . . . Odatámaszkodtunk a szép fehér sirkőhöz. A napsugár rászökött Klára arcára és nagyon sápadtnak látszott. — Már három hónapja voltak jegyesek, kétszer ki is voltak már hirdetve. Klára nóném ótelt vitt egy nap a szőlőbe az emberek után. Annak az igen osuf asszonynak — akit mutattam a templomban — a tanyája mellett kellett elmenni. Volt egy nagy harapós kutyája. Mindig mondta neki a nagyapám, lövesse le, mert megmar valakit. De azt mondta a rosszlelkű, hogy inkább meghal, minthogy a kutyáját lelövesse. Azután akkor nem volt senki a tanyán, aki visszahívja a kutyát, megharapta Klára nénémet bokába, három hót múlva meghalt. Rá tiz hónapra utána halt a Takáos Pali is . . . Ott a sirja. Annak a sirnak is szép fehér sirköve volt, ép olyan, mint a Szabadi Klárának. Csak hallgatott a két szép fehér márványkő ós a napsugár játszadozott rajtuk. — Hány esztendeje ennek ? — Huszonöt. — És Takáos Pali is most éppen huszonöt óves, mint az volt és én tizennyolc éves vagyok. Őt azután a bátyja után keresztelték el, engem a néném után. Es engem is megkéretett már kétszer, ón sem szeretem, nem szeretem . . . En Uram Istenem, milyen véghetetlen szomorúan hangzott ez a két szó a Szabadi Klára sirja fölött: „Nem szeretem" . . .