Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.
1912-05-04 / 18. szám
PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laytulajdonos és felelős szerkesztő: D**- KŐRÖS K X I} R E. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. Ertókemelkedési adó. Az értékemelkedési adót régebben sokat emlegettük e lap hasábjain. Vagy 7—8 év előtt egész cikksorozat jelent meg róla. Akkor a felvetett eszmét a hivatalos körök nem tettek magukévá. Ujabb terheknek, ujabb pótadóemelkedésnek kellett jönnie, hogy végre a tanács az eszmét kivitelre megérettnek találja. Szabályrendelet tervezet fekszik előttünk, mely az értékemelkedési adó tervezetét paragrafusokba foglalja. Részletes ismertetés helyett közöljük a szabályzat válogatott legfontosabb pontjait: Azok a ház- és telektulajdonosok, kiknek Pápa r. t. város határában: a városnak akár külső, akár belső területén ingatlanaik vannak, mindazokban az esetekben, midőn ingatlanaik közelében a városi pénztár terhére olyan közmunkálatok létesülnek, melyek következtében ezeknek az ingatlanoknak értéke lényegesen és tartósan emelkedik, eme nyereségük egy részét kötelesek a városi pénztárba értékemelkedési járulék cimén befizetni. Azok a közmunkálatok, melyek után értékemelkedési járulékot vethet ki a város, a következők : a) Város-szabályozási munkák, melyek közé minden, a közpénztár terhére végrehajtott tér- vagy utcabövítés tartozik, tekintet nélkül arra, hogy ezek a munkák egészen új terek és utcák nyitására vagy régi tereknek és utcáknak egész kiterjedésükben, vagy csak azok egy részében végrehajtandó szabályozására vonatkoznak. b) Városi közintézmények elhelyezésére szolgáló középületek és új hidak építése. c) Azok a folyó-, patak- és szenyvizlevezetö árokszabályozási munkák, melyek a város beépített területén közpénzen végeztetnek és az ezekkel kapcsolatos utca- és térnyitásai járó szabályozások. d) Közlekedési vállalatoknak a városi pénztár terhére vagy hozzájárulásával való létesítése. Az oly közmunkálatok, melyekről külön szabályrendelet intézkedik, mint a vízvezeték, régi utak és utcák gyalog- és kocsiút pályáinak burkolása és a közvilágítás értékemelési járulék kivetésére alapul nem szolgálhatnak. Azokról a területekről, amelyekre valamely közmunkálat folytán értékemelkedési járulékot akar a város kivetni, a városi mérnöki hivatal tervet készít. Ezt a tervet a városi tanács javaslata alapján a város képviselőtestülete lehetőleg ugyanabban a közgyűlésben állapítja meg és hagyja jóvá, amelyben a közmunkálat végrehajtása ügyében határoz. Az értékemelkedési járulék progreszsziv alapon és a következő arányban állapíttatik meg. Azok után az ingatlanok után, melyeknek értéke a közpénzen végrehajtott munkák folytán az ingatlanok eredeti értékének 10 (tiz) százalékánál többel nem emelkedik, értékemelkedési járulékot a város nem vethet ki. Azok a ház-és telektulajdonosok, akiknek ingatlanai eredeti, közvetlenül a közmunkák végrehajtása előtti idöröl megállapítható becsértéküknek 11—25 százalékával értékesebbek lesznek a közmunkák révén, ennek az értékemelkedésnek 10 (tiz) százalékát kötelesek befizetni a városi pénztárba értékemelkedési járulék címen. Az ugyanily módon megállapított eredeti becsértékeknek 26—50 százalékával felérő értékemelkedés után ennek 15 (tizenöt) százalékát. 51—75 százaléknyi értékemelkedés után ennek 25 (huszonöt) százalékát, 76—100 százaléknyi értékemelkedés után ennek 35 százalékát, 100 százaléknyi értékemelkedésen felül pedig ezen értékemelkedésnek 45 (negyvenöt) százalékát kötelesek az érdekelt ingatlanok A „PAPAI HÍRL AP" TÁRCAJA, Jó az öreg a háznál .. . Irta: Pálffy István. Nyáron osak megvan valahogyan a szegény ember is. A mindennapi kenyér előkerül hol innen, hol onnan. Lakás dolgában sincs hiány, mivelhogy az asztal, meg az az egy pár szék, no meg a tulipános láda, megfér akármi kis zug szobában, aludni meg az Isten szabad ege alatt is lehet. Hanem bezzeg télen beül a nyomorúság. Télen már a szegény ember se járhat pőre gatyában, meg mezítláb, merthogy a szelek igen hidegen fújdogálnak, kivált ha a hó fehérre meszelte a határt, meg az utcákat. Ilyenforma gondolatok mászkáltak Csörgő Péter koponyájában is, aki igen bocsületes ember, de éppen azért igen hiányos a vagyonbéli állapota. Éppen most is hadilábon áll az anyjukkal, mivelhogy dohányos ember lóvén, aztán nincs mit pipálni, hát az asszonyt ostromolta meg három krajcár erejéig. — Mi az Isten csudájának kendnek minden áldott nap az a füstölni való ? — mordult rá a felesége — mikor sóra sincs egy árva fillér se a háznál. Tudta ezt Csörgő,* Péter is, csakhogy a pipa nem olyan, mint a ködmen, hogy akkor használja az ember, mikor az Isten megadta. Igy hát Csörgő Péter előbb jól megmagyarázta az anyjuknak a pipa fontosságát, azután elkullogott a boltba és hitelbe vásárolt egy pakli füs tölni valót. Ezért áll hadilábon a feleségével. Az asszonynak szüksége volna téli nagykendó're, meg jó meleg csizmákra. Az embernek pedig egy vadonatúj szűrre, amelyik tulipánnal, meg zsinórzattal úgy körül lenne kanyargatva, bogy a menydörgős menykő is eltévedne rajta. Ámbár erre nem nagy szükség van, mert a szűr zsinórzat nélkül is megvédi az embert, meg aztán télen úgy sem igen jár a menykő, de hát ha egyszer szűr, akkor legyen olyan alkotmány, hogy mindenki szeme megakadjon rajta. Könnyű ám azt mondani, hogy ez is kell, az is kell, csakhogy az a kérdés : honnan kerül mindez elő ? JEgy darab göbe ott ridogál az udvaron, a deszkaólban reggeltől estig, annak az árából kikerülne a kendő is, a csizma is, meg a szűr is, csakhogy ilyen istenadta jószágra amúgy is szükség van a háznál. Mert nem megvetendő dolog, ha a hideg időben leszúrja az ember és kikerekít belőle négy sonkát, két oldalast, egy csomó kolbászt, no meg a többi jóságokat. Aztán jól besózva felrakja a kéménybe, hol szép pirosra megfüstölődik és ünnepnap lekerül az asztalra az apjuk, meg az anyjuk elé, egy kis töltött káposztával egyetemben. Csörgő Péter is fogának valónak tartja az ilyen jóságokat, mindazonáltal többet ad a tisztességre, mint a gyomrára* ezért föltette magában, hogy azt az áldott jószágot kiállítja a piacra és túlad rajta. Persze, az anyjuk mit sem tudott a dologról. Korán reggel, mire az asszony felébredt, már a piaoon állt a göbe. Mivel föltett szándéka volt, hogy minden áron túlad rajta, hamarosan el is kelt. Harminchárom ezüst forintokat zsebelvén be érte Csörgő Péter gazduram. A vásár után előbb egy kis bátorítót szedvén be, aztán hazafelé ballagott. Mikor hazaért, az asszonynak hült helyét találta. Otthagyta az embert. Nagy dolog volt ez Csörgő Péter házáüál, meK még sohasem esett meg. Tudta azt is, hogy miért hagyta ott az asszony. A disznó miatt. Belátván a helyzet komoly állapotát, tudta hogy az asszonyt nem lehet csak úgy hitvesi beszéddel kiengesztelni. Valami más okkal-móddal kell hozzá fórkőzni. Ebből a harminohárom forintból vett magának cifra zsinóros szűrt, hozzá felhúzta a fejelés csizmáit, a fejére pedig az ünneplő sapkát nyomta és lehajtott fejjel kullogott a feleségét A legmodernebb szabás szerint elegáns férfi-ruhákat készít • I F W WW technológiát végzett szabómester, Vago Dgzso^^ p áD a. Fő-tér m sz. Állandó nagy raktár elsőrendű gyapjukelmékben ! Megrendelések felvételéré kívánatra vidéken is megjelenek. "K3T 1 r kiváló minőség és csínos kiállít ásukért IVlUnKaim több orsz. kiállításon érmekkel kitüntetve.
