Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.

1912-04-13 / 15. szám

PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: DR- KOROS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. A városi törvény. A városi törvény, a régen emlegetett, a régen várt lesz — mi is lehetne más ? — a fő tanácskozási tárgy azon a kongresszuson, melyen a városok dolgait akarják az adminisztrációk vezetői előbbre vinni. Nem ludjuk ugyan, hogy ennek a ta­nácskozásnak eredményekép közelebb jutunk-e valamivel annak a városi törvénynek tényle­ges megvalósulásához, melynek nemlétében fa­lusi mértékkel mérnek ma is még kulturális empóriumokat, de annyit már tisztán látunk, hogy egy fontos ütközőpont kezd kialakulni és ez — a virilizmus kérdése. A polgármesteri előértekezleten az ipari- és kereskedelmi váro­sok képviselői a virilizmus fenntartása mellett, a nagy alföldi mezőgazdasági centrumok pe­, dig ellene érvelnek. — Érdekes hallani indo­kaikat. Az ipari- és kereskedelmi városok, illetve azok szószólói félnek a virilizmue eltör­lésétől, mert attól tartanak, hogy ez esetben az értelmi osztály teljesen kiszorul a városok ta­nácskozó terméből s a munkásság egyeduralma lép helyébe. Viszont az alföldi városok vezetői úgy vélik, hogy náluk csupán a virilizmus el­törlése esetén juthatnak be nagyobb számban a képviselőtestületekbe értelmiségiek, melyet ma jelenleg a virilizmus révén kizárólag a tehetős — de a haladás iránt kevés érzékkel biró civi­sek foglalnak el. Érdekes nemde, hogy homlok­egyenest ellenkező megoldási móddal hogyan kívánják ugyanazt a célt szolgálni. A megol­dásban azonban mégis megtalálták az arany középutat; fenntartják a virilizmust, viszont azonban az alkotandó új országgyűlési képviselői választási törvény alapján kiterjesztik a választói jogot olyanokra is, kik jelenleg ki vannak zárva belőle. így a polgármesterek előkészítő tanácsa. Hogy azonban hogy lesz maga a törvény, azt még ma ki tudhatná. Ma még csak annyit lát­hatni, hogy a kor demokratikus fejlődésének megfelelő ütközőpontok máris kezdenek kiala­kulni. Tisztviselői telep. Harmincöt, kötött fizetésből élő hiva­talnok-ember: birák, tanárok, városi tiszt­viselők, vasúti és postahivatalnokok, bíró­sági tisztviselők, tanítók, magánhivatal­nokok, altisztek, rendörök a Jókai-utca mögött egyenes vonalban húzódó Liget­utcán, hol az Esterházy-gróíi uradalom nekik a Bakonyeréig terjedő telkeket el­adta, kérvénnyel járulnak a városi kép­viselőtestülethez. A kérvény az előkészítő bizottságok pártfogó ajánlásával e hó 17-én kerül a városi képviselőtestület elé. Nincs kétségünk felöle, hogy a városi képviselőtestület a kérést teljesíteni fogja, sőt talán egyértelmű határozattal ad ki­fejezést egyrészt annak a rokonszenvé­nek, mellyel a várossal egybeforrt hiva­talnoki kar iránt viseltetik, másrészt örö­mének is afelett, hogy a városban egy új, szép utca, sőt ennek következménye­kép idővel egy egész kis városrész kelet­kezik., Annyi bizonyos, hogy az eddig csak kerti célokra használt terület már a most történő építkezések révén is kelle­mes lakóhellyé válik, mely csak díszére fog szolgálni a városnak. A teljes városi kultúra elérését cé­lozza az alant közölt kérvény, melynek teljesítése nem okozhat gondot a pénz­ügyi kérdésekben legóvatosabb városatyá­nak sem, mert hisz a világítási és víz­vezetéki befektetés a fogyasztásból bőven megtérül, az aszfaltot 2/s részben fizetik a folyamodók, az úttestek költségének évi törlesztése pedig bőven fedezetet talál abban a harmadfélezer korondra becsül­hető pótadójövedelemben, mit a most létesülő házak íizetni íognak, s mi az utca teljes beépülésével majd háromszo­rosára emelkedik. íme a kérvény : Tekintetes Képviselőtestület! Jelen tisztelettel teljes kérvényünk­kel egyidejűleg alulírott Liget-utcai telek­tulajdonosok a tek. városi tanácshoz épí­tési engedély iránti kérvényt nyújtottunk be. Az építési engedélyek kedvező elin­tézése esetén már április hóban a Liget­utca keleti oldalán egyidejűleg 26 kisebb­nagyobb földszinti lakóház építése veszi kezdetét, melyet a közel jövőben még 9 ház építése fog követni. Ezek a lakóhá­zak vannak hivatva arra, hogy legalább részben könnyítsenek azon a súlyos hely­zeten, melyben a városi lakosságnak bér­lakásra utalt része, első sorban a hiva­talnoki kar évek óta sínylik részben modernül felszerelt jó lakásoknak hiánya, részben a meglevőknek a tisztviselői lak­bérekkel arányban nem álló magas bér­leti díja miatt. Amolyan kisebb tisztviselői telep létesül ezáltal, aminő megvan már jóformán az ország minden nagyobb városában. A „PAPAI HÍRLAP" TÁRCAJ A. Emlékeim a forradalomból. Irta : dr. Závory Sándor. III. Nem láttunk már ezentúl magyar katonát, honvédet. Vége volt a honvédelem dicsőségének. Akik idáig osak félni tanultunk a háború elején, azután őrjöngeni a folytonos diadal fölötti öröm mámorában, — a csüggedésnek kezdtük átadni magunkat. Bár hirlapok nem voltak, a vész­birek mindamellett gyorsan elterjedtek. A német gondoskodott azok terjesztéséről, hogy a csügge­dést növelje e a barcvágyat lohassza. A vérszomjas Haynau hóhérmunkájának hire borzalmat okozott mindenfelé. Hallottuk, hogy a csákberényi kálvinista papot, Szikszait felakasztatta; a nagy-igmándit agyonlövette; a kocsi papra, László Józsefre, 75 botot vágatott. A pozsonyi lutheránus papot, Rázgát, felakasz­tatta. Komáromot a Monostorról lövette. El­hallatszott hozzánk az ágyúzás hangja s alko­nyat után házunk keleti végéről a kis kertből néztük, láttuk, mint röpültek át Szőny felől Komáromra a tiizosillagok, miket idő multán tompa puffanás követett. No de, — nem kell csüggedni ! Áll még Komárom! „Mely még ellenségnek nem jutott karjára-, mint a régi jó „Kis tükör" mondja, így biztattak a még reménykedők. Megjött a világosi fegyverletétel hire is. Kossuth Törökföldre menekült. Majd hoz onnan török segítséget. Ázsiában is van még hét sá­toralja visszamaradt magyar; behivja azokat is. Nem kell elcsüggedni ! Áll még Komárom ! („mint a haldoklónak utolsó reménye"). Jól estek ezek a remény-osillámok csüggedő lel­künkben. „Oh szép remény, hány bús sziv szidva vádolt, „Hogy megcsalád, hűtlen vagy, kéj-leány, „ Pedig hazugság, ő kért, esde, ápolt, „ó csal magához, nem te jársz nyomán ; „Nem vagy te kéj-hölgy, ki úszva ránk told „Kegyet, hanem ha min-szivünk kiván, „S nem is kisér csömör, csak néma bánat, „Csalj százszor meg, százszor futunk utánad. (Délibábok Hőse.) Beavatkozik az angol is. Jön már hajó­hadával. Hozzá csatlakozik a francia. Még csak most kezdődik az igazi háború ! . . . Hanem az ágyúzás egyszer csak elhallga­tott. Hijába lestük a tüzosillagok röpködését. Embereink tűnődtek, mit jelentsen e hosszú hall­gatás ? Némely türelmetlenek kocsira ültek s mentek Komáromba. De a zárvonalnál tovább nem mehettek. Tehát az ostrom tart még, osak fegyverszünet van. Új bizalom. így jártak-men­tek majd minden nap hogy hirt hozzanak. A falu végén mindig ácsorgott egy két ember s leste, jön-e Komárom felől, akitől hirt hallhat­nának. Jött. Egy koldus. Hozta a leverő hirt : Komáromot feladták ! Az elkeseredés általános lett e hirre. — Nem hiszem! — szólt Koncz József. Majd megtudom én, igazé ez? Befogta lovait s ment. Délután 5 óra tájban már oly türelmet­lenül várta apám a vörös Konozot, mint Éli pap az Izráel harcának kimenetelét. Elindultunk elébe. A legmodernebb szabás szerint elegáns férfi-ruhákat készít S V * * WW teelinolósriát yéerzett szabómester, vago Dezso ^* PáD a. F ö-fér 19. sz. Állandó nagy raktár elsőrendű gyapjukelmékben ! Megrendelések felvételére kívánatra vidéken is megjelenek. TI7T 1 r * kiváló minőség és csinos kiállít ásukért lVIUnKdim több orsz. kiállításon érmekkel kitüntetve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom