Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.

1912-04-06 / 14. szám

A fŐTároshoz szokott kényesebb ig-ényü urak ízlésének is meg-felelő r||||áX(ltot Pápán Fő-utca 19. sz. alatt Krausz Arthur és Társa Amerikából mostanában ide letelepedett papi-, uri- és egyenruha-szabóknál lehet megrendelni. Utolérhetetlen szabásforma és kidolgozás! Nagy választék valódi angol- és sko'tországi kelmékben! HETI ÚJDONSÁGOK. — Húsvéti istenitiszteietek. A r. kath. templomban húsvét napján misét mond Kriszt Jenő esperes, ugyancsak ő tartja a szentbeszédet is. Ünnep másnapján Kriszt Jenő esperes miséz, prédikálni pedig Szentgyörgyi Ignác káplán fog. — A ref. templomban délelőtt mindkét napon Kis József esperes, a délutánokon az ünnepi legátus végzi az istenitiszteletet. — Az ev. templomban első nap Baldauf Gusztáv püspöki titkár, második napon Gyurátz Ferenc püspök fogja a prédikációt tartani. — Lóskay tábornok nyugalomban. Lóskay Gábor altábornagy, a székesfehérvári honvédkerület parancsnoka, városunk kiváló katonaszülötte május hó elsejével nyugalomba vonul. Székesfehérvárott, hol az altábornagy osztatlan tiszteletnek és rokonszenvnek örvend, nagy ünnepséggel már el is búcsúztatták. A honvédzenekar nagy lampionos szerenádot adott tiszteletéré s a kerület tisztjei óriási számban sereglettek össze a páratlanul népszerű főparancsnok tisztéletére rendezett banketten. Mindezen parádék után pedig a tudtunkkal — teljes életés tetterejében levő tábornok nyugdíjba megy. Miért, azt ki tudná megmondani ? Talán csak nem azért, mert magyar embernek /nár soknak lenne az a harmadik tábornoki csillag s vele egy hadtest vezénylete ? így vélnék ezt a Schemuák ? — Egyházkerületi közgyűlés. A dunántúli református egyházkerület ez idei közgyűlését nem Pápán, hanem a barsi egyházmegye meghívására Léván fogja megtartani május hó 8. és következő napjain. — Szivárvány. „Sírt az ég egyik szemével, a másikkal nevetett" s ezt megcselekedte ősi szokása ellenére ezúttal nem alkonyatkor, de reggel 7 óra tájban, minek következtében a keletről ragyogó nap megtört sugarai a nyuban szopogatta a boros üveg karcsú nyakát. A legények ezerették volna szóra birni, de mintha elvágták volna a nyelvét, megse mukkant a faggatózásokra. Végre is békén hagyták s kezdtek mulatni magukban. A múlatás mind hangosabb lett, valahonnan egy szál hegedii is került, harsogva zengett a duhaj nóta. Csuti János pedig ült némán, gondolkodva. Egyszer aztán nagyot húzott a boros üvegből, feltekintett a füstös menyezetre, megvillant a szeme, megjött a gondolat, amit keresett. Azt a szégyent, ami a falut érte, ami ő miatta érte a falút, jóvá teszi ő, jóvá, de azonnal. Elmegy a tanító néhoz, megmondja neki magának, kotródjék szép szerivel a faluból, mert ha nem, hát kive rik innen. Ha más nem, ő kiveri biztosan . . . V. Végig a falun a legtöbb házban rég kialudt már a lámpafény. Drága az olaj, takarékoskodni kell vele, meg aztán mi dolga is lenne az embereknek nyolo óra után ? De az iekolaháznak fehérfüggöny ős kis szobájában még ég a világ. A tanítónéni ott ül a munka-asztalkája mellett s egy fakó piros szoknyáoakát foltoz nagy buzgalommal, mellette két árvalány, a kis Csut iak. A Böske nagy vastag könyvvel a kezében, amelyből felolvas a néninek, no nem éppen valami helyes hangsúllyal, de azért aki hallgatja, az megérti bizonyosan. A Mariska pedig boldogan majszol egy. vajas pogáosát, ami talán ellenszer akar lenni az elszundikálás ellen. Ám azért látszik rajta, hogy álmos bizony már a pöttönke, bizonyítja is a néni: „Mindjárt megleszek, picikém, aztán felveszi a Böske a s/.oknyáját, én meg hazakísérlek szépen benneteket". E percben összerezzenek mind a hárman. gati égbolton, az Anna-kápolna fölött remek, teljes szivárványt ragyogtattak. Akik látták, gyönyörűséggel nézték s reményre kaptak, hogy ennek az idei tavaszi özönvízszerű állandó esőnek végre tán mégis vége lesz. — Táncvizsga. Szombaton este a szó teljes értelmében vett fiatalság nagy sokasága szállta meg a Griff nagytermét. A bájos ifjúság vizsgára jött össze. A ref. főgimnázium táncvizsgájára ! A Griff vén falai meredt szemekkel bámulták a ritka jelenetet, ilyet még nem sokat láttak, ők sokszorosan levizsgázott táncosokhoz vannak szokva, akiknek nagyrésze muszájból, udvariasságból táncol már csak. De itt! Csupa öröm, csupa boldogság minden; az első bál poézise ül az ártatlanság pírjában égő szende bakfis-arcokon, amelyhez még sok-sok évek múlva is a leányálmok ezer édes emléke fűződik. Gyönyörű volt, ideálisan szép volt ez a táncvizsga 1 Az öröm érzése magával ragadott mindenkit, a jó szülőket, rokonokat, az iskola igazgatóját, a tanári kar jelenlevő tagjait. — A vizsga sikeréről szinte felesleges beszélni ! Róka Pál sziniakadémiai tánctanár neve biztosíték arra, hogy a betanítás a legnagyobb gonddal, szakértelemmel történt. A növendékek sikkel, eleganciával, szabatosan táncolták úgy a páros-, mint a társas táncokat. Pompás látványt nyújtottak a precíz francia négyesek, a diszpalotás, a rózsaballet stb., de különösen nagy tetszést keltett a Karcsay Iduska és Kunszt Jolánka — két apró kis leányka — skót tánca, amelyet oly ügyesen, oly bájosan lejtettek, hogy a közönség frenetikus tapsaira meg kellett újrázniok. A fényesen sikerült vizsga után a szülők közül sokan elismerésüket fejezték ki Róka Pál tánctanárnak a közmegelégedést keltő eredményért, s Faragó János főgimn. igazgatónak az intézeti tánctanfolyam bevezetéséért, amely — amint látszik — úgy pedagógiai, mint tánctanulási szempontból sokkal előnyösebb az ifjúságra a magántánciskoláknál. — Nem volna teljes tudósításunk, ha meg nem említenénk, hogy vizsga után hajnalig tartó táncmulatság volt, amelyen a növendékek már mint hivatásos táncosok vettek részt. S hogy ez a részSölyos, kemény kopogatás hallatszik. Még azt se válaszolhatják : szabad, nagy robajjal nyílik az ajtó és Csuti János lép be rajta. Belép és megáll és köszönteni is elfelejt, amint az ő két kis árva lányát ott látja a tanító néni mellett, ott látja oldalához simulva, mintha gondviselő anyjuk volna. „Isten hozta, Csuti uram. Mi jóban jár nálam ?

w A nagy, erős paraszt meredten áll a szelid szó hallatára. Majd végig simítja kezét a homlokán s mintha azzal a mozdulattal bor gőze, gyűlölet, csúf szándék, minden, minden elpárolgott volna agyából, felel illemtudóan, alázatosan : „Ezeket jöttem haza hivni, kezét csókolom". A két kis lány örömtől repesve ugrik fel. Rohannak az apjukhoz, osókolják a kezét, amit már oly régen nem csókolhattak, hisz este sohasem volt otthon, mikor az árvák lefeküdtek, reggel meg mámorát aludta még, mikor ők hazulról elmentek. A -tanító kisasszony szép aroa is sugárzik az örömtol, hogy pártfogoltjainak boldogságát látja. Ám mégis oly csodálatos, oly érthetetlen ennek az embernek itt megjelenése. Hisz napok óta minden este nála vannak már a gyermekek, megosztja velük a vacsoráját, hazakíséri, lefekteti őket 8 az apjuk a kocsmában nem is tudott róla, most meg egyszerre hogy kerül ide ? . . . Csuti János azonban indulni készül s a tanító néni, mintha sejtené, amit nem is sejthet, tudná, amit ne tudjon meg soha, kedvesen kérdi tőle : „Nem akart nekem valamit mondani, Csuti uram ?" „Nem én, kisasszony, kezét osókolom. Csak ezekért a porontyokért jöttem. Nyugodalmas jó éjszakát kívánok". vétel milyen volt, arról tanúságot tehet Füredi bandája, amelynek vezetője elkeseredetten fakadt ki a sok „hogy vót"-ra, hogy „ezek bizony eltáncolnának három napig is, ha az ember addig húzni birná nekik!" — Halálozás. Részvéttel közöljük a szomorú hirt, hogy Nobel Ármin papírkereskedő, könyvnyomdatulajdonos f. hó 3-án életének 82-ik évében elhunyt. Halálával egy szorgalmas munkában, puritán 'becsületességben eltöltött élet nyert befejezést. Életének utolsó évében is, a pátriárkák korában, amikor már mások rég élvezik a jól kiérdemelt nyugalmat, ő ép úgy végezte napi üzleti teendőit, mint amikor még az évek nem raktak olyan súlyos terheket , vállaira.. Úgy félévvel ezelőtt aztán veszélyes betegség támadta meg, amely min t a szú, lassanként őrölte meg SZÍVÓS életét . Temetése, amelyen a nyomdai alkalmazottak testületileg vettek részt, pénteken délután 3 órakor volt nagyszámú tisztelőinek óriási részvéte mellett. Halálát gyászolják : neje, szül. Goldmark Rozália, gyermekei: Nádai Ignác keszthelyi nyomdatulajdonos, Ferenczi Frigyes, a kiváló színész, Mariska, férj. Rózsa Sándorné, Henrike, férj. Vadász Antalné és Jozefa. — A fáradhatatlan munkás nyugodjék békével! — Alkohol-ellenes előadás. A leányegyepület vasárnap alkohol-ellenes előadást rendezett. Az előadás méltó volt ahhoz a szép kulturális és társadalmi tevékenységhez, melyet az agilis egyesület kifejt, mert vele szolgálatába állott annak a nem s mozgalomnak, amely egy veszedelmesen elharapódzott társadalmi betegség romboló munkájának megállítását célozza. Az előadóval valóban szerencséje volt az egyes ületnek. Hojfmann győri vaggongyári főmérnök az eszme olyan apostolának mutatkozott, akinek meggyőző szavai nyomot hagynak a hallgatóság lelkében, s akaratlanul is elmélkedésre késztetik az embereket. Jó egy órás beszédében az alkoholizmus kérdésének minden részletére kiterjedt. Világos, népszerű, de mindamellett az orvosi tudomány által szankcionált példákkal bizonyította, hogy legjob, ha teljesen tartózkodunk az alkohol élvezetétől, s különösen ajánlotta, hogy a gyermekeket óvjuk a szeszes italoktól, mert sokkal könnyebb a gyermeket alkoholmentesen nevelni, mint az alkoholt megszokott felnőtteket arról leszoktatni. Érdekes volt, amit a győri vaggongyár hétköznapi bérfizetéséről elmondott. Mikor pár évvel ezelőtt bevezették a kedd és péntek déli bérfizetéseket, a munkások zúgolódtak ellene a kérelmezték a szombat esti kifizetések visszaállítását, de pár hót alatt az elégedetlenség megszűnt, maguk a munkások belátták a hétköznapi bérfizetések célszerűségét, az asszonyok pedig nem győztek érette eléggé hálálkodni. A rendőrség igazolja, hogy azóta a vasárnapi botrányos esetek, csendháborítások, részegeskedések, késelések száma tetemesen megcsappant. Előadása végén a Good Templar egyesület működését, valamint egyes államok, főként Norvégia és Dánia alkohol ellenes védekezését ismertette. A rendkívül érdekes előadást lekötött figyelemmel hallgatta a nagyszámú nőiés férfi-közönség, s végezetül a zajos tapsvihar csillapodtával dr. Weltner Sándor munkásbiztosító pénztári főorvos, mondott érette szép szavakban köszönetet. — Napfogyatkozás. Április elsején részleges holdfogyatkozás volt, amelyet április 17-ón napfogyatkozás követ. A csillagászok feszült várakozásai néznek ez elé a napfogyatkozás elé, amelynek az lesz főérdekessége, hogy nem lehet előre megmondani, nem lesznek-e olyan helyek is, ahol teljes napfogyatkozásnak fog tetszeni. A napfogyatkozás központjának a vonala Délamerika északi részén kezdődik és egészen Olaszországig fog terjedni. A középvonal mentén a hold a napnak több mint kilenctizedrészét fogja elfödni. Magyarországon délelőtt 11 és 12 óra között következik be a napfogyatkozás.