Pápai Hírlap – VIII. évfolyam – 1911.

1911-09-30 / 39. szám

lete 9"25 K ; Fiscber Gyula, Pápai Leányegylet, Piatsek Gyula 5—5 K; Herbst Ferenc (Pápa­kovácsi) 4 K; Ev. ref. Internátus, Karlovitz Adolf, Langraf Zsiga 1*90—1*90 K; Kerbolt Alajos 1'30 K; Deutsch Ignác lókeresk., Deutsch Ignác, Neumann Ferenc vendéglős 1—1 K; cukorka-árulásból 6 K. — Összesen: 225 K. 7 perselyből (Cukrászda, Hungária, Párisi Áruház és 4 mozgó persely) befolyt 345 kor. 05 fillér. — Mind összesen 568 kor. 30 fillér. Ebből levonandó nyomtatványok árában 16 K 60 f, bélyegköltségre 2 K 18 f, 4 darab persely árában 3 K 20 f. Összesen 21 K 98 f. — Marad tiszta jövödelem 546 kor. 32 fillér, azaz ötszáznegyvenhat korona és 32 fillér, mely összeget Pápa város pénztárához letétbe helyeztünk, honnét az a városi hatóság által lesz rendeltetési helyére juttatva. Midőn a fenti leszámolást szives tudomás­vétel és nyilvános nyugtatványozás céljából közreadjuk, ismételt hálás köszönetünk kifeje­zése mellett kérjük városunk közönségének további szives jóindulatát. A Pápai Önkéntes Tűzoltótestület Parancsnoksága. A szinházi hét. Szombaton Biró Lajos hatásos színműve, a Sárga liliom került színre. A darabbal a tavalyi premier idején bővebben foglalkoztunk, az előadásról pedig annyit mondhatunk, hogy az minden tekintetben megütötte a mértéket, s állandóan lekötötte a gyér számú közönség figyelmét. A nagyherceg szerepében Zilahi János jeleskedett. Az alapjában jólelkű, elő­kelően léha „fenséges" főhadnagyot sok élet­hűséggel játszotta meg. Kissé hadaró, sokszor szótagokat elnyelő beszédmodoráról azonban le kell .szoknia. Déri Béla (dr. Peredy) erővel tel­jes alakítást nyújtott. Annyira beleélte magát a hajlíthatlan népvezér szerepébe, hogy szinte sajnáltuk, hogy a korrupt környezetben végül is meg kellett törnie. Fekete Irén (Judit) szín­telen, kifejezéstelen volt. Nem tudott a szivek­hez férkőzni. A főbb szereplők közül még Káldor és Kovács érdemelnek dicséretet, de hozzájárul­tak az est sikeréhez a többiek is, kivéve Csák Izát, akire még kis szerepet se bízzanak. Vasárnap este Gárdonyi Géza mulattató darabja : A falusi verebek c. köznapi történet, mint a szerző mondja, került szinre félig telt ház előtt. A vidám jelenetek, amelyek egy része a helyzetkomikumból ered, már az első fel­vonásban jelentkeznek, a másodikban azonban már nagy hatást keltve uralják a közönség hangulatát. A darab meséje csakugyan minden­napi falusi történet, melynek a magva, hogy a legény berukkol katonának, s a szeretője pedig utána megy Pestre szolgálónak. A leány gyámja, a biró, mivel másnak, egy özvegyembernek szánta a leányt, szétakarja szakítani a két szerető közötti kapcsol, de nem lehet. Az elevenen mozgó, üdelelkü darab szerepeibe kitűnően helyezkedtek el Kovács Lajos a biró, Káldor Dezső Ződág Jani, Alapi Nándor Jopál Máté, Zilahi a kapitány, Déri Béla Sárközy szerepében. A nők közül Fekete Irén Erzsi, Miklósi Margit Zsigovicsné, Harmos Ilona Berta szerepében kaptak sok tapsot. Hétfőn a Tűzoltó-Otthon javára díszelő­adásul Karenin Anna ment. Az előadást tűz­oltó-élőkép előzte meg, melyben Szőllősy Karola és Mici, Viz Sárika és Vilma, s 12 önkéntes tűzoltó működött közre. A függöny felgördülte­kor a kép elé állott Zilahi János s elszavalta dr. Madarász Flóris a Tűz című prológusát, amit a közönség megtapsolt. Azután kezdetét vette az előadás, amely valóban ünnepi volt. Színészeink — talán a szép számú, intelligens közönség jelenlététől is inspirálva — olyan összevágó, jó előadást nyújtottak, amilyent szín­padunkon nem mindig van alkalmunk látni. A címszerepet Benes Ilona játszotta, aki erős drámai tehetségéről tett bizonyságot ez este. Meg tudta velünk értetni azt a nagy tusát, amely egy kietlen házasélet után a boldogságot elérni akaró asszony, a gyermekét szive mélyéig szerető anya lelkében viharzott át. Sok meleg tapsban volt része. Kiváló alakítást produkált Déri Béla Vronszky gróf szerepében. Zavarólag itt-ott csak nyelvbotlásai hatottak. Karenin Iván grófot, a csak cárja kegvének s hivatali karrier­jének élő minisztert Kovács Lajos személyesí­tette, találóan mutatván be a szív és lélek nél­küli hitvestársat. A kitűnő ensembleben még Káldor, Fekete Irén, Alapi és Szirmai Margit működtek közre. Felvonásközökben a katonai zenekar olyan kitűnően játszott, hogy többször megtapsolták, de nagy hatást értek el a cári himnusznak kulisszák mögötti előadásával is. Szerdán volt az idei szezonban az első zsúfolt ház. Ezt az „Ártatlan Zsuzsi a hozta össze. A zsúfolt házat az igazgatótól igazán nem sajnáljuk, de a közönséget igen, melynek ezt a trágár darabot végig kellett néznie. Hogy mégis végignézte s hogy kacagott is rajta, azt inkább a színészek érdemének tulajdonítjuk, mint a darab kvalitásainak. A városligeti izlés nyomta rá bélyegét erre a darabra, melynek sláger-dalában ez a két sor hirdeti a magyar nyelv dicsőségét: Ez a kis grüberli A vérem ingerli! (Örök kár, hogy a többi li s bli végű szavak nem kerültek bele a rímbe.) Ne kívánják t. olvasóink, hogy a darab tartalmának malacságait itt feltálaljuk. Elég, ha a szinpadnak röfögnie kellett, mért röfögjön e szende fehér papir is. A másnapi előadásnál célirányosnak találtak egy-pár szemérmetlen ki­fejezést kihúzni a darabból, de az egésznek erkölcsi értékét emelni ezzel se tudták. S ha még szellemes volna a frivolitás, de erről szó sincs : durva érzékiség az egész vonalon. A címszerepet Pataki Vilma sok sikkel és kellő temperamentummal adta. De úgy igazán prima­donna módra nem tudta magával ragadni a közönséget. A nők közül Szirmaynak kisebb szerepe volt, Borisst pedig egyszerűen statisztává degradálta az igazgatóság, holott ez a tempera­mentumos kis szubrett tavaly őszinte, szép sikereket aratott s aratna ma is — ha szerepet kapna. Fekete Irén is kis szerepet játszott, de alkalma nyílott oly művészi táncot bemutatni, aminőt ritkán láttunk. Remek produk­cióját zúgó tapssal jutalmazták. A férfiak közül legjobb volt Erczkövi a Moulin Rouge főpincéré­nek pompás komikummal megjátszott epizód szerepében. Hozzá hasonló sikert csak Káldor Dezső aratott. Játéka kifogástalan s éneke is az lenne, ha — a magas hangokat birná. Mindazáltal benne örömünk tellett. Már Szántót mikor láttuk, folyton Bátorira kellett gondolnunk s ez nem vált az előbbi előnyére. Pedig Szántó is jó komikus, csak nélkülözi azt a veleszüle­tett kedvességet, ami Bátorít feledhetlenné teszi. Zilahi elfogadható énekes bonvivant s Szalkay tata mindig jól játszotta az öreg lumpokat. A kórus hölgyei közül még némelyik bizonytalan a táncban. Az ilyeneket kár táncoltatni. A darab külső kiállítása sok kívánni valót hagyott fenn. Hol vannak az új diszletek, amelyeket Szalkay megígért, mikor a színházat újabb három évre kérte és megkapta?! Tegnap este Az elnémult harangok volt szinen. Örült lelkünk, látva az érdeklődést, mely iránta megnyilvánult. Földszint, földszinti páholyok telve, diákpáholy — zsúfolva. Tanul­ság : közönségünknek van érzéke az iro­dalmi értékű darabok iránt is. Elő velük, de csak úgy betanulva, ahogy a tegnapi ment. A tegnapiért t. i. teljes elismerés jár színészeink­nek. Alig egy-kettő ellen lehet kifogás. Leg­erősebb drámai szerepe Kovács Lajosnak volt s ő meg is felelt neki; ellenszenves, de érthető alakot formált a pópából. Zilahi János a kálvi­nista pap szerepét nemes páthosszal játszotta. Csak az arcvonásai ne maradnának állandóan merevek. Ezt talán Fekete Iréntől tanulta, aki­nél szenvtelenebbb drámai szendét még alig ismertünk. Pedig mily hévvel tud táncolni! Pompásak voltak kisebb szerepeikben Déri Káldor, Miklósi, Rónai, Benes, sőt még a kisebbek is mind jó kézben voltak, igy feltűnt jellemző erejével Szántó egy lázongó paraszt szerepében. Á hálás közönség igen sokat tapsolt. Szinházi heti műsor. Hétfőn Luxemburg grófja (operett), Sajkovics Mariska újonnan szer­ződött tag felléptével; kedden Obsitos (operett, Érckövi Károly jutalomjátékául); szerdán d. u. ifj. előadásul Az elnémult harangok (színmű), este Heidelbergi diákok (operett); csütörtökön Csók (vígjáték); pénteken II. Rákóczi Ferenc fogsága (történelmi színmű); szombaton Bolond (operett). HETI ÚJDONSÁGOK. — Külföldi vendégek. Claparéde Sándor és dr. Choisz Jenő Genfből e hó 23-án és 24-én városunk vendégei voltak. A Claparéde Sándor nevén nem szabad oly könnyen átsiklanunk, mint azon a sok idegenén, aki mostanában nálunk megfordult. Claparédenek ugyanis nagy érdemei vannak hazánk körül. Igen előkelő francia és svájci lapokban gyakran és igen rokonszenvesen ismertette országunkat, melyet jól ismer, melyhez magyar felesége révén belsőbb kapcsolat füzi. A genfi egyetemen magyar tanulók számára ösztöndijat szerzett. A svájci magyarok ügyét erkölcsileg, anyagilag mindig támogatta. Legkiválóbb érdeme azonban az, hogy az általa igen nagy pénzen megszer­zett Rákóczi-korbeli okmányokat egy genfi patrícius bőkezűségével a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta. Hazánk e kiváló barátját s a vele együtt érkező jeles historikust Choiszt megfelelő tisztelettel fogadták Pápán. Az állomáson dr. Antal Géza orsz. képviselő a fogadóbizottság élén üdvözölte őket. Vasárnap délben a konviktuson díszebéd volt tiszteletükre, melyen a főiskola tanári kara teljes számban részt vett. A banketten Németh István, dr. Antal Géza, lic. Rácz Kálmán (franciául) ós a vendé­gek mondtak felköszöntőket s a svájci magyar barátságot meleg szeretettel ünnepelték. A vendégek megtekintették városunk tanintéz eteit, az Esterházy-kastélyt és parkot stb. s a leg­kellemesebb impressziókkal hétfőn utazt ak el körünkből. — A tisztviselőtelep ügyében ma (szom­baton) d. u. 6 órakor a városháza nagytermé­ben értekezlet lesz, melyre az előkészítő bizott­ság nemosak azokat, akik a kibocsátott iveket aláírták, de az összes tisztviselőket is ez úton tisztelettel meghívja. — A gyűlésen az előkészítő bizottság referálni fog eddigi működésének eredményéről s ennek alapján végleg döntanek a tisztviselőtelep helyére názve. — Egyházkerületi közgyűlés A dunán­túli ref. egyházkerület őszi rendes közgyűlését október 15. és 16. napjain városunkban fogja tartani. A közgyűlésen dr. Antal Gábor püspök és Tisza István gróf főgondnok fognak elnök ölni. A közgyűlést megelőzőleg 14 én a főiskolai igaz­gató-tanács ülésezik. 15-én d. e. papszentelós lesz. — Okt. (>• Az állami tanítóképző-intézet okt. 6-án d. u. 3 órakor az intézet tornatermében az aradi vértanuk emlékére ünnepélyt rendez, melyre a város hazafias közönségét tisztele ttel meghívja. Az ünnepély műsora a' következő: 1. Gyászdalok, énekkar. 2. Ünnepi beszédet mond Szijj Elemér IV. é. növ. 3. Hegedűhármas. 4. Palágyi Lajos : Az aradi vártanuk. Szavalja Herpay Balázs IV. ó. növ. 5. Lányi és Szügyi : Kossuth nótái, énekkar. 6. Ábrányi E . . . Október 6-án. Szavalja Szabó Ede II. é. növ. 7. Himnusz. Énekkar. Az ifjúság perselyt tesz ki könyvtára javára. A ref. leánynevelő-intézet október 6-án d. e. fél 11 órakor tartja ünnepélyét a következő műsorral : 1. Himnusz, éneklik a tanítónőképző növendékei. 2. Tizenhárom, Váraditól, szavalja Labanc Ida, IV. é. tanítónőjelölt. 3. Felolvasás Leiningenrol, tartja Ollős Sári,' IV. é. tanítónő­jelölt. 4. Dal a tizenháromról, éneklik a III. IV. é. tan. k. n. 5. A hazáról, Petőfitől, szavalja Szutter Mariska IV. é. tanítónőjelölt. 6. Elégia, Gaál Ferenctől, előadják zongorán : Krausz Adrienne, harmóniumon: Kelecsényi Margit IV. é. tanítónő­jelöltek. 7. Szózat, éneklik a t. k. n. — Az izr. népkonyha és ingyen fürdő érdekében 1911 okt. 3-án (kedden) d. u. 5 órakor az izr. iskola tanácstermében gyűlés lesz. — Most jelent meg a népkonyha és fürdő jelen­tése, melyből megtudjuk, hogy a mult évben 50—60 iskolásgyermek s 30—35 öreg kapott a népkonyhában mindennap ingyen ebédet s havonta egyszer ingyen melegfürdőt. Meleg el­ismeréssel szól a jelentés az áldásos intézmény legnagyobb jótevőjéről özv. Blau Adolfnérói, a népkonyha fáradhatlan háziasszonyáról, özv. Preisach Mórnérói s az összes rengeteg nagy­számú munkatársról s jótevőről. — Újságkiadók gyűlése. A Magyar Újságkiadók Országos Szövetsége vasárnap, 1911 október hó 15-ón délelőtt 11 órakor tartja meg Budapesten az Újságkiadók Otthona dísztermében (VI. ker., Andrássy-út 11. I. emelet) rendes évi közgyűlését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom