Pápai Hírlap – VIII. évfolyam – 1911.
1911-03-25 / 12. szám
Koréin Ady, Eiszler Ilonka, Heller Margit, Koritschoner Irén, Deutsch Elza, Weisz Franci, Neumann Manci, Wohlmuth Lajos és Süveg István. 5. Himnusz és Szózat. Liszt Ferenctől. Zongorán előadják Gáty Lenke és Weisz Renée. — A Perutzgyári Önképzőkör folyó hó 26-án, vasárnap d. u. 1/ 2 6 órakor tartja előadó ülését a volt Jókai-kör helyiségében a következő műsorral: 1. Szavalat. Előadja Németh Ilona. 2. Monológ. Előadja Gerecs Ilona. 3. Felolvasás. Tartja Győri Gyula főgimn. tanár. 4. Dalok. Énekli Takó Terus, hegedűn kisérik Seelenfreund Albert és Kis József. 5. Dialóg. Előadják Szabó Róza és Kopf József. Helyárak: I. hely 40, II. hely 20 fillér. A színházi hét. A tavaszi szini szezón hideg — alig fűthető színházban — gyönge látogatottság mellett indult meg. Hihető, hogy az idő jobbrafordúltával a szinház látogatottsága terén is üdvös változás áll be. Az e heti előadásokról tudósítónk a következőkben számol be : Ezelőtt 70—80 évvel magasztos dolog volt színésznek lenni. A „magyar nyelv és a művészet apostolai" gyanánt mártiromkodtak országszerte. Ma ? Nagyot fordúlt azóta a világ sora: volna közönség, de nincs színészet. A beköszöntő előadáson többet néztem a publikumot, mint a színpadot, sokáig nem bírtam megszabadúlni a rögeszmétől, hogy talán szerepet cseréltünk : annyira őszinte volt a közönség arcán az elszánt mártír mimikája, annyira közömbösnek mutatkozott a színész-publikum. De a teljes közönbösség vádját még sem mondhatom ki, hiszen a színpadi hősnő egypárszor adózott mosollyal a közönség átérzésének. A mosoly a közönségnek szólt, a szinpadon történő eseményekhez egyáltalában nem illett. A közönséggel játszanak végig mártíromdrámát, a szinlap csak trükk, fogás, a közönség meg mulattatja arcjátékával a színpadot. A közönség, hála istennek, jól tudta a szerepét s megállotta derekasan végig, jó, hogy nem volt szavalni valója, akkor tényleg a legnagyobb zavarba jöttem volna, melyik beszél formalitásból s melyik komolyan, kiért kell berekednie a súgónak. Szegény sugó, talán el is nyelte a szinlapi hős, oly sokszor és hosszasan meresztette rá a szemét. A testőrt adták állítólag. Jó, hogy a darabot másunnan, is ismerjük, különben bajosan hinnők, hogy egy raccsoló, selypítő, hunyorgós szemű, cérnahangú, sablonosan hajlongó testőröcske ily merészen udvaroljon és el tudjon hódítani egy kiváló, szellemes színésznőt. Vagy az alakítás nehészségei ezek, vagy talán az alakító nem termett rá e szerepre ? De legalább annyit elvártunk volna tőle, hogy udvarlásának szavait ne várja folyton a súgótól, mert e döcög ősség még valószínűtlenebbé teszi a gyors hódítást. A hősnő feltalálta magát és ő is lassúbb észjárású színésznőt alakított. Miklóssy Margit komoly és átérzett művészi alakítása a mama szerepében jobb környezetre érdemes. A kritikust Kovács Lajos alakította jól; csak sajnáljuk, hogy a darabnak háromszor is megismétlődő befejezése ellenszenvessé teszi a darabot befejezésre jutni nem engedő tapintatlan kritikus-publikumot. De ez a Molnár hibája. Kedden A balga szűz került színre. A darab a feleség odaadó szerelmének az elsőségét hirdeti szemben a szeretőével. Hosszú, unalmas párjelenetekben, rikító színű ellentétekben pompázik. A megoldás is csak meglepő, váratlan kettészakítása a bonyodalomnak. Három és fél felvonáson hurcol át bennünket nagy kínosan Bataille, hogy semmi módon elő nem készített, a körülmények kényszerűségéből meg nem magyarázható, igazságtalan megoldással vessen véget a szűz életének, ki elég balga volt, mécsesét korán kiégetni. Csak Déri Béla szimpatikus és temperamentumos játéka Armaury Marcel, a csábító, szerepében tudott érdeket kelteni bennünk. Máskor azonban ne adjon oly hevességet s oly páthoszt a felesége odaadó szerelme által felkorbácsolt lelkiismerete szavának, ezzel vészé lyezteti másik érzésének s így az egész darabnak a komályságát; így majd Sándor Júliának sem lesz szüksége a karzat leintésére. Kovács Lajos a herceg, Sárközy Blanka a hercegnő, Pethö Eszti az elcsábított hercegkisasszony, Vértes Mihály az abbé szerepét alakította. Kár, hogy nem tanulják meg a szerepüket, a súgótól sokkal többet, sokszor egészen mást hallunk. Déri legalább nagyszerűen rögtönöz. A többi szereplő azonban csak a hevesebb jelenetekre készül alaposabban s teljesen kiesik a darab légköréből, mikor nincs semmi mondani valója. Több melegséget kérünk a színészektől minden tekintetben. Csütörtökön este A medikust adták. Sok műsoron levő francia darabnál értékesebb, akár esztétikai, akár morális szempontból. Jánost, a medikust, Rubin főorvos taníttatja, viszonzásúl a főorvos leányát kell elvennie. János az ifjúság teljes idealizmusával háborodik fel a szívvásár ellen, bár maga is megszereti a lányt, megveti magát e vásár miatt. A megoldást a lány igaz, minden külső formát megvető szerelme teszi lehetővé. Kettőjük benső érzése megtisztúltan emelkedik ki a szülők üzérkedéséből. Pompás eleven rajzok a diákéletből, találó rajza a mesterségében elfásúlt orvosnak, a falusi lányka és a kis pap eszményi szerelmének. Tősgyökeres magyar jellemek bontakoznak ki előttünk. A színészek is jobban beleélik magukat ebbe a levegőbe. Déri Béla alakítását ismét csak első helyen említhetjük. A nagyobb szerepekben összhangzatosan játszottak Kovács (Rubin főorvos), Sándor, Júlia (Riza), Miklóssy Margit (Borcsa). Különösen elismerőleg kell nyilatkoznunk Vértes Mihályról, ki megtalálta igazi szerepkörét. Kár, hogy Arrak, az egykori szabó, nem kapott megfelelő alakítót. HETI ÚJDONSÁGOK. Reklám-bál. — 1911 március 19. — Annyi szent, nincs korral haladóbb egyletünk, mint az izr. nőegylet. Ami új ötlet, eredeti eszme bálrendezés terén valahol felmerül, az egykettőre itt terem Pápán az izr. nőegylet elnökségének leleményes jóvoltából. Akárhányszor meg az egyesület termel olyan eszmét, amit visznek másfelé jótékonycélra vigadni szerető felek nagy örömére. Megvallom őszintén, nem tudom, hogy a reklámbál eszméje importálódott-e vagy helyben született meg. Akárhogy .áll a dolog, annyi bizonyos, hogy az újság ingerével hatott s alkalmas volt arra, hogy a Griff-terembe akkora közönséget csődítsen össze, hogy az alátámasztott padló ellenére a boszton alatt némi aggályaink támadtak a táncosok és nézők életbiztonsága felől. De Terpszichore védte hiveit, nem esett semmi baj, lehetett ropni bátran a táncot reggelig. Azonban már messze elkalandoztam. Egyelőre még csak ott tartok, hogy a reklámestély ideája kitűnő volt. A szines tarka-barkaság, amit felvarázsolt a bálterembe, igen érdekes, kedves látványosságot nyújtott. Egy-két toalett igazán pompásan sikerült, ilyen volt például egyik fővárosi lapunk reklámja, amelynek becset adott az a körülmény, hogy ennek a lapnak munkatársai sajátkezű — autogrammokat pingáltak a hófehér selyemre. De volt még ezenkívül is sok szép és Ízléses toalett, hogy csak egy-kettőt említsünk: a Nestlé-liszt, a Littkepezsgő, a Kühne-gépgyár, a Rüger csokoládé stb. és ha még kevésbbé ízléses is akadt volna, az is bizonnyal a kettős célt — a reklámot, meg a jótékonyságot — szolgálja vala. Nagy volt a sokadalom, nagy volt a zaj, amelyet azonban túlharsogott a Ferenc Jóska 83. számú rezesbandája, mely már délután a tréfás gyermekfelvomuláshoz is asszisztált és pompás zeneszámaival szórakoztatta a közönséget. Itt azonban más volt a hivatása. Mert alig, hogy a szem betelt a látnivalókkal, megkezdődött a tánc. Hát ez bizony eleinte nehézkesen ment a nagy zsúfoltságban, de amint az éttermekbe megkezdődött az elvonulás, ritkultak a sorok és lehetett járni a bosztont, a csárdást, no meg a négyest is, mit két oszlopban csekély 84 pár lejtett. A mulatság a legjobb hangulatban — éjfélig katona-, aztán cigányzene mellett — reggel fél 6-ig tartott, sikeréhez gratulálni lehet dr. Lőwy Lászlóné elnöknek, dr. Scheiber Jenő titkárnak s az egész vezetőségnek. Reklám-jelmezben voltak jelen : Braun Dezsőné (Az Újság), Koréin Ady (Littke-pezsgŐ), Koréin Flóra (Mauthner-magkeverék), Goldsmid Ödönné (likőr), Goldberg Irma (drogéria), Weisz Renée (Nestlé), Kaiser Gizi (Vita-forrás), Eibenschütz Etelka (Nestlé), Krausz Juliska (Kalodont), Nobel Jozefa (Goldmark kalapgyár), Weiler Etelka (Törley-pezsgő), Deutsch Elza (Szegedi paprika), Pollák Berta (fogorvos), Sági Sándorné (cukorkák), Abelesz Erzsi (Pesti Hirlap naptára), Appelfeld Gézáné (Párisi Nagy Áruház), Weisz Franci (Kalodont), Kovács Mariska (Mandarin-tea), Goldstein* Elza (Kühnegépgyár), Beke Iluska (Littke pezsgő), Skokan Hermina (magkereskedés), Lauffer Jenőné (kalapüzlet), Friebert Franciska (Odol), Kis Ilonka (Rüger-csokoládé), Kaiser Jolán (Littke-pezsgő), Hirschler Etelka (paprika), Weisz Edit (virágüzlet), Schottenhammer Hanna (cukrásznő). Báli toalettben voltak jelen : Asszonyok: Adorján Miksáné (Egyed), Blau Henrikné, Billitz Ferencné, Bőhm Ignácné (Járiföld), Breuer Lajosné (Jákó), Deutsch Dávidné, Deutsch Hermanné, dr. Fehér Dezsőné, Fürst Sándorné, özv. Fischer Adolfné, Friebert Bernátné (Sárvár), Fleischner Béláné (Kispest), dr. Gottlieb Sándorné, dr. Györké Sándorné, Goldberg Gyuláné, Goldmark Sándorné (Budapest), Gerstl Leóné, Goldstein Józsefné, Grünvald Dezsőné, Havas Ernőné, dr. Kóródi Simonné, Kovács Kálmánné, Klein Vilmosné, Klein Józsefné (Mátyusháza), Kerpl Gusztávné, dr. Kőrös Endréné, Koréin Vilmosné, özv. Krausz Vilmosné, dr. Kende Ádámné, Kovács Ignácné (Egyed), Kann Gyuláné (Pozsony), özv. Kohn Adolfné, Krausz Gyuláné, Krausz Miksáné, Langráf Zsigáné, dr. Lővy Lászlóné, Lunzer Mórné, Leszlauer Sándorné (Vanyola), Lőwy Manóné (Hőgyész), özv. Rosenthal Franciska, Ruzicsek Samuné, Sebő Simonné, Steiner Ignácné, Strausz Kornélné, Schwartz Vilmosné, dr. Scheiber Jenőné, Schlesinger Rezsőné, Schwartz Mártonné, Singer Miksáné, Saudek Miksáné, Schőnfeld Miksáné (Kemeneshőgyész), Weiler Mihályné, Weisz Józsefné, Weisz Hermanné, Weisz Sámuelné, Weiszmann Mórné, Weltner Miksáné, Zollner Izidorné (Veszprém). Leányok: Beck Ilona, Bőhm Jolán és Juliska (Járiföld), Breuer Ilona (Jákó), Heller Katica és Margit, Klein Gizi és Jolán, Krausz Irénke, Krausz N., Nobel Jozefa, Pollák Berta (Keszthely), Rosenfeld Aranka, Schőnfeld Flóra (Hőgyész), Weiszmann Janka és Ilus. — Kálvineum-hangverseny. Az Országos Református Lelkészegyesület a lelkész-árvák számára fiu- és leány-otthonokat óhajt létesíteni. E célból széleskörű gyűjtést indított és ünnepélyeket rendez országszerte. Pápán e h& 27-én (hétfőn) délután és este lesznek ilyen ünnepélyek a következő sorrenddel: 1. A reformátés templomban d. u. 3 órakor istenitisztelet lesz. Prédikál Gergely Antal mezőtúri lelkész. Szólót énekel Jánosi Antal püspökladányi kántor. II. A ref. főiskola tornatermében este 8 órakor hangverseny lesz a következő műsorral: 1. Menybéli felséges Isten. Előadja a főiskolai énekkar Gáty István főisk. énektanár vezetése mellett. 2. Megnyitó beszéd. Tartja Németh István ehker. főjegyző. 3. A gyülekezetben. Irta Tompa Mihály. Szavalja Bodis Zsófika. 4. Beszéd. Tartja Balthazár Dezső, az Orsz. Ref. Lelkészegyesület elnöke. 5. A tihanyi echóhoz. Éneklik Erdélyi Margit, Krausz Adrienne, Hörömpöly Iza. 6. Költemények. Irta és felolvassa Szabolcska Mihály. 7. Trio, Reissigertől. Előadják zongorán Gáty Lenke, hegedűn Gáty Zoltán, csellón Gáty István. 8. Magán-ének. Előadja Jánosi Antal. 9. „Munkácsi rab." Irta Jókai Mór. Szavalja Szabó Imre. 10. Szabolcska-Révfy, Grand Cafféban. Előadja a főisk. énekkar. A templomba bárki is elmehet, belépődíjakat néni szednek, de önkéntes adományokat alázatosan kérnek. A hangversenyre jegyek válthatók Kis Tivadar könyvkereskedésében és este a pénztárnál. — Jegyek ára az első hat sorban 2 K, a következő sorokban 1 K személyenként. Állóhely 50 fillér. — Az eddig megnyilatkozó nagyméretű érdeklődésből biztosra vehető, hogy az ünnepélyek jelentékeny összeggel fogják gyarapítani a Kálvineum alapját.
