Pápai Hírlap – VIII. évfolyam – 1911.
1911-03-11 / 10. szám
PAPAI HIRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: KÓROS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. Egységes programm a város fejlesztése körül. Ha városunk fejlődési történetét kritika tárgyává tesszük, arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy minden, ami nálunk történt, megfordított sorrendben valósult meg. Nézzük csak, a város utainak elkészítését a vízvezeték követte, ezt pedig a villanytelep létesítése, most pedig a közvágóhíd, azután munkáslakások, csatornázás, új vásártér stb. fogják a várost foglalkoztatni. Szerény nézetem szerint ha valaki valamit akar szerezni, ahhoz pénz kell. Pápa városának azon a 316.000 koronáján kivül, melyet a regále-perben nyert, pénze nem volt. Tehát első sorban jövödelmi forrást kellett volna nyitni, de nem ám az adózó polgárok zsebén, pótadóemeléssel. Létesítendő lett volna a világítótelep, községi takarékpénztár, téglagyár stb. Amint a megfelelő jövödelem rendelkezésre állt volna, egyszerre lett volna megoldható a csatornázás, vízvezeték s utburkolás, melyeket a közvágóhidnak kellett volna követni. Ezek után sorakoztatandó lett volna a közkórház, a munkáslakások kérdése, a vásártér rendezése stb. De ba már fejünk tetején állunk, iparkodjunk ebből a kellemetlen helyzetből kijutni, s többé hasonló bajba bele nem esni. A városnak első sorban egy olyan programmot kell maga elé tűzni, amelyet minden erővel igyekszik megvalósítani. El kell tehát határoznia, hogy megcsináltatja a közvágóhidat, a városi általános csatornázást, egy közkórház felállítását, a város összes közlekedő utainak szilárd fedanyaggal való fedését, járdákkal, csatornákkal s fasorokkal való ellátását. El kell határozni egyúttal a munkásházak építését. Ezen munkálatok keresztülvitelére állhat 10—15 év is rendelkezésre, de minden esetre ennyi idő alatt megvalósítandók. Ha már a közegészségi és szociális kérdéseket megoldottuk, tüzhetünk ki magunk elé kulturális s egyéb kellemes fényűzési célokat. De mindenekelőtt azokat az intézményeket kell megteremteni, amelyek egészségünket védik, fenntartják. Különösen nekünk pápaiaknak kell rajta-rajta ütemben létrehozni a közvágóhidat és csatornázást, mert itt a 8—9000 darab leölt sertés szennyvize nyer elpárologtatást hatósági engedély mellett a nyitott utcai csatornákon. Kell tehát tennünk, hogy az a sok piszok, szennylé levezetést nyerhessen. Nem szabad a halogatás kényelmes zubbonyát magunkon tartani, mert ez igen megboszulhatja magát különösen akkor, amikor az egész ország kolerával meg van fertőzve, ha a tél folyamán meg »is szűnt, annál nagyobb erővel törhet ki a tavasszal. Addig is a Cinca árkát hatóságilag ki kell tisztíttatni az egész vonalon s mésztejjel fertőtleníteni. Minthogy a pestis Ázsiában oly mértékben dühöng, hogy naponként a halottakból hegyek képződnek, tartanunk kell tőle, hogy el íog jutni Európába is. El fog jutni a mai közlekedési eszközeinken: vasutainkon, hajóinkon, azokon szállított áruk között. Ha pedig eljön, ne találjon bennünk készületlenül. Talán fel lesz tartóztatható néhány évig s addig megcsinálhatjuk mindazt, amire szükségünk van. Nehogy tápot adjunk a pestis befészkelödésének. Sürgősen ki kell irni a versenytárgyalást a közvágóhidra, a belvárosi és a főgyűjtőcsatornára, a köz- és járványkórházra pedig tervet kell kidolgoztatni, azután a költségek megszavazása végett a közgyűlés elé kell terjeszteni. Amikor ezeket mint elodázhatlan dolgokat sürgetem, mindenki azt kérdezheti tőlem: de miből valósítsuk meg, mikor amúgy is nyögünk a közterhek súlya alatt. Megadom erre is a választ. A város összes függő folyó számlái kölcsöneit, miután a kamatláb leszállt, haladéktalanul változtassa át törlesztéses kölcsönné. Ezen a réven megtakarítunk évente 6—8000 koronát és felszabadul a villanytelep „PAPA I HÍRLA P" TARCÁJA. Az élet és lefolyásának ritmusa. Irta : Pethes János. Az emberiség gondolkozó fői már régen fáradoznak az élet problémájának megfejtéséni Nem elégíti ki őket a különböző vallás, mitbosz. Azon törték és törik fejüket : mikor és hogyan keletkezhetett a Földön az első élet ? Van-e valami célja a gyarló földi életnek? Ezek azok a fogós-kérdések, amelyek hipothesisrőlhipothesisre kergették a gyenge embert. A kémikus azt mondja, anyagra nézve nincsen semmi különbség az élő- és élettelen tárgyak, a szerves és a szervetlen világ között. Nincsen az élő világban egyetlen olyan kémiai elem, mely a Bzervetlen testekben elő ne fordulna. Minden csupán attól függ, hogy ezek a kémiai elemek hogyan egyesülnek egymással. Az élő és az élettelen tárgyak között a válaszfalat tisztán pusztán az anyagcsere képezi. Ha ez megFzünik : Libánon cédrusa s a leghatalmasabb földi fejedelem csak ügy porba hull, szervetlen elemeire feloszlik, mint az üt széli gaz, vagy a porban mászó hitvány féreg. A szerves testeknek szervetlenekké való átalakulását percről percre figyelemmel kisérhetjük. A virág elszárad, az állat elhull s felbomlik. Azt is tudjuk, hogy a klorofil tartalmú növények testüket a szervetlen anyagokból építik fel. Ma tehát a szerves ós szervetlen anyagok között körforgás van. De miként volt kezdetben ? A szervetlen testekből keletkezett e az első szerves test, vagy megfordítva: a szerves testekből származott e az első szervetlen test? Ennek a kérdésnek eldöntése mindenesetre van olyan nehéz, mint arra a kérdésre a felelés: mi volt előbb, a tyük vagy a tojása ? A természettudományok minden ága megegyezik abban, hogy volt olyan idő, amikor a Föld tűzgolyó volt. A legkeményebb kőzetek, a legszilárdabb ércek folyékonyak voltak s a tűzgolyó tömegét perzselő gőz vette körül. Ha meggondoljuk, hogy az élet alapját képező protoplasmának mintegy 50°/^ a viz, akkor láthatjuk, hogy azok a feltótelek, melyek mellett ma az élet a Földön lehetséges, akkor még nem voltak meg. Tűzgolyónk lassan ugyan, de folytonosan hült, fejlődött. Kérdés: volt-e már élet a tűzgolyón s ha nem volt, hogyan s mikor keletkezett az első élet ? A sok hipothesis közül a legrégibb, de egyszersmind a legújabb is az ügynevezett ősképződós tana, melynek az értelme idők folytán igen nagy változáson ment keresztül. Ez azt tanítja, hogy az élő substancia az élettelenből származott. Aristoteles abban a nézetben volt, hogy vannak olyan állatok, férgek, rovarok, halak, amelyek egyenesen a sárból, az iszapból lesznek. Ne mosolyogjunk rajta, hiszen a mithosz szerint kövekből is lettek emberek. Ádám apánk pedig éppen ógy sárból lett, mint Aristoteles hala. Aristoteles tekintélyének árnyékában az ősképződés ilyen magyarázata sokáig érvényben s megdöntetlenül maradt. Ma már ilyen ősképződéeben a természettudós egyáltalán nem hisz, legfeljebb a falusi és babonás asszonyok hiszik el, hogy a porból, különösen a fürészporból bal ha lesz. Bárhol r~ Osak a MAGGI névvel és a keresztcsillag védjeggyel valódi ! legyen szükségünk húslevesre (levesekhez, főzelékekhez, mártásokhoz), úgy azt a leggyorsabban, legolcsóbban és legkényelmesebben készítjük a féle * MAGGI Csak forró vizzel kell leönteni 1 húsleves- kockából, darabja 5 f.
