Pápai Hírlap – VIII. évfolyam – 1911.

1911-03-04 / 9. szám

leges tartaléktőkében 273.000 K, nyugdíj-alap­tőkében 100.000 K, házépítési-alaptőkében 25.000 K, intézeti 50 éves jubileumi-alaptőkében 10.000 K, összesen 930.172'40 K. Ezután a közgyűlés dr. Hofíner Sándor részvényes indítványára az igazgatóságnak, a felügyelő-bizottságnak s az intézeti hivatalnokoknak a lelkiismeretes és ügy­buzgó vezetéséért és kezelésért, az elért szép eredményért s a helyes felosztási javaslatért köszönetet és elismerést szavazott. Végül az igazgatóság tagjaiul a következő évre megválasz taltak: Berecz János, Kis Tivadar, Oszwald János, Faragó János, dr. Kövi József, Nagy Vilmos, Piacsek Gyula, dr. Piechnitz Ede, Saáry Lajos, dr. Steiner József, Tauber Sándor, Wajdits Károly, dr. Saáry Tibor, Fischer Gyula eddigi és dr. Baranyai Ferenc új igazgatósági tagok. Koréin Ernő 14 szavazatot kapott. A fel­ügyelőbizottság tagjaiul megválasztaltak: dr. Antal Géza, Krausz József N. dr. Kluge Endre és Steiner Ignác eddigi felügyelő-bizottsági tagok. — Igazgató-tanácsi ülés. A pápai főiskola igazgató-tanácsa folyó hó 2-án Czike .Lajos és Barthalos István, majd később Beöthy Zsolt elnöklésével ülést tartott, melyen a következő fontosabb határozatokat hozták : Faragó János főgimn. igazgatót érdemeire való tekintettel az igazgatói állásban leendő véglegesítésre ajánlják az egyházker. közgyűlésének. A leánynevelő­intézetnél a tanítónőképző utolsó osztályának megnyitása és az internátusi létszám felemelése folytán a nyár folyamán építkezni fognak mintegy 130—140.000 K költséggel. A szintén szüksé­ges főiskolai építkezést egy évre elhalasztották, amikor a kilátásba helyezett állami segélyre nézve biztosat fognak tudni. Javasolják az egyházkerületnek, hogy a főgimn. h. tanári állásokat fokozatosan rendessé szervezzék át. Javasolják, hogy Göbel Ilona és Máchik Ida polg. isk. tanítónők, valamint Beregszászy Ilona gyak. isk. tanítónő, utóbbi jelen működési köré­ben a tanítónőképzőintézethez helyeztessenek át. Pályázatot hirdetnek a főiskolánál ének­tanári, a leánynevelőintézetnél mennyiségtan­természettudományi és német-magyar szakos polg. isk. állásokra. Az igazgató-tanács tárgyalta az új főgimn. rendtartást, megváltoztatta a segítő-egyesület alapszabályait kimondván, hogy minden tanuló kötelezett tag lesz, kiosztotta az alapítványokat, elintézte a tandíjmentességi kér­vényeket és tudomásul vette a három igazgatói jelentést. — Hímen. Dr. Alapi Gyula, Komáromvár­megye levéltárnoka, a Komáromi Újság szer­kesztője s jeles novellista, ki tárcacikkeivel ré­gebben lapunkat is többször felkereste, február 27-én házasságot kötött Frank-Kiss Margit úr­hölggyel Komáromban. Steinherz Rudolf március hó 8 án délután 1 órakor Budapesten tartja esküvőjét Schischa Adolf, a helybeli izr. elemi iskola derék ta­nítójának leányával, Schischa Helén úrhölggyel. — A róm. kath. főgimnázium. Dr. Hajdú Tibor, pannonhalmi főapát levelet intézett váro­sunk polgármesteréhez, melyben köszönetét fejezi ki a város részéről a bencés főgimnázium részére megajánlott és törvényhatóságilag is jóváhagyott 50.000 K-ért. Egyszersmind tudatja a főapát, hogy minden törekvése oda irányul, hogy a főgimnázium V. osztálya már az 1911— 1912. iskolai évre megnyitható legyen s ha az állami segítség kérdése kellő időben elintézhető lesz, a renden nem fog múlni, hogy a főgimn. V. osztály már ez év őszén meg ne nyíljék. — Jótékonyság. Egy egész sereg köszö­netnyilvánítást küldöttek lapunkhoz a héten. Mind ama nemeslelkü adományokról számol be, melyeket a jótékonyságáról ismert urnő : Blau Adolfné férje halálának évfordulóján jótékony­célokra adott. Az izraelita nőegyesület, a városi nőegyesület, az izr. iparosok gyámolító egye­sülete, a Wahrmann-egylet, a Gomle-Dalim-egy­let, a szegény betegeket látogató- és segítő­egyesület egyenkint 50—50 K-át, a Chewrasz­Noschim és az izraelita krajcár-egyesület pedig 30—30 K-át kaptak a kegyeletes alkalomból s mi készséggel regisztráljuk a kegyelet gyakor­lásának követésre méltó nemes példáját. Ha százan is együtt mennek, Ezerféle ajándékot vehetnek Igen olcsó árban : A Fő-utca 28. szám alatti Versenybazárban. — Internátusi farsangi előadás. Hogy ref. leánynevelő-intézetünk farsangi előadásai nem csekély vonzó erőt gyakorolnak közönsé­günkre, azt mi sem bizonyítja inkább, mint­hogy a jegyek nagy kereslete miatt s mivel az intézet előadó terme nagyobb közönség befoga­dására alkalmatlan, az eredetileg csak húshagyó keddre tervezett előadást másnap megismételni kellett s a terem mindkét este színültig tele volt. Valószínű, hogy az idei farsangi est ezt a vonzóerőt a jövőre még nagyobbá fogja tenni, mert amit az intézet növendékei produkáltak, az a legnagyobb mértékben kivívta a két estén megjelent diszes közönség elismerését. E közön­ség, melynek soraiban a második előadáson az egyházkerület előkelőségei Tisza István főgond­nokká], dr. Antal Gábor püspökkel, Czike Lajos főisk. gondnokkal élükön teljes számban jelen vol­tak, elejétől végig igazi lelki örömmel nézte és hallgatta a növendékek szép produkcióit. A mű­sor egy gyermekszimfóniával kezdődött, melyet 18 tagból álló zenekar összhangzatosan, szépen adott elő. Gyimóthy Anna zongorajátéka után, mely sok technikai készségről tett bizonyságot, egy bohózat következett, melynek előadása premier-számba ment. A darabot ugyanis Tordai Grail Erzsi, a jeles irónő az Erzsébet nőiskolá­nak irta, hol ugyancsak aznap került első izben előadásra. A kis vígjáték derűs humora, szati­rikus célzatai az összevágó kitűnő előadásban egyaránt pompásan érvényesültek: Cseresnyés Irén (Villásyné), Hörömpöly Iza (tót szobalány), Labancz Ida (Csalóközyné), Pongrác Irén (Lexi) játszották a főszerepeket, a többieket pedig Smideg Ella, Császár Irma, Sipos Jolán, Szigethy Piroska, Öllős Sári, Nagy Irén, Gyimóthy Ánna, Bódis Zsófi, Sörös Tini. A szereplők egyaránt rutinosak, ügyesek voltak, minden szavukon, minden mozdulatukon látszott az a lelkiismeretes gond, finom műérzék, amely a rendezésben is gyönyörűen érvényesült. A közönség kitűnően mulatott, lelkéből kacagott és tapsolt s a taps folytatódott, mikor az Amerikát járt tót guvernánt (Hörömpöly) lejött a színpadról, hogy a követ­kező zongoraszámot igen temperamentusan el­lássa. Most Krausz Adrienne és Erdélyi Margit ének- és'tánckettőse következett. Az igen kecse sen s igen decensen ellejtett szép tánc, mind­két leánykának kellemes, üde hangja és a mond­hatni : kiképzett énekelőadása igen nagy hatást keltett s a közönség a számot zúgó tapsok közt megismételtette. Krausz Adrienne zongorázott ezután, igazi művészi tehetségnek adván ezzel is tanújelét. Végtelenül bájos, poetikusság­ban megkapó volt a műsor utolsó száma. Egy kis gyermek-operát, Jancsi és Juliskát adták elő a növendékek s a nem csekély zenei fel­adatot bámulatos sikerrel oldották meg. Mert végre is nem csekély dolog 11 —12 éves lány­káknak bár könnyebb, de mégis opera-áriákat énekelni, amint azt Babay Margit (Jancsi), Erdélyi Edith (Juliska), Szalay Irén (boszorkány, Böszörményi Lenke (kakuk) és Vincze Mariska (cinege) egyforma szép sikerrel tették. És énekeltek úgy, oly biztossággal, hogy bizony nagy színpadon (vidéken persze) akárhányszor több kívánni valót hagy fenn a zenei partitura tudása, mint itt. Az apró tündérek kedves, lenge tánca, a szinfal mögött a kórus hatásos éneke egészítették ki a darab megható cselek­ményét, melyet a közönség nagy élvezettel hall­gatott végig, nem fukarkodván végül tetszés­nyilvánításaival. E tetszésnyilvánítások nagy része szólt a színfalak mögött láthatatlanul mű­ködő főrendezőnek, Göbel Ilonka tanárnőnek, kit az előadás művészi izlésii pompás betaní­tásáért a legteljesebb elismerés és dicséret illeti meg. Buzgó és lelkes társa volt munkájában Kiss József zenetanár, ki a zenei részeket pedáns buzgalommal és ismert szaktudásával tanította bo. A két est tiszta jövedelme a növendékek tanulmányi alapját 400 koronán felüli összeggel növelte. — A nép gazdasági oktatása. A Pápai Kertészeti Egyesület a tél folyamán a föld­mivelésügyi miniszter anyagi támogatásával népies gazdasági előadásokat rendezett a Pápa környékbeli falvakban. Az előadások mindig vasár- és ünnepnapokon tartattak, hogy a népnek alkalma legyen azokat minél nagyobb számban látogatni. Örvendetesnek mondható, hogy a nép a gazdpsági előadások iránt mindenütt nagy érdeklődést tanúsított, úgy hogy azok mindig szép számú hallgatóság előtt folytak le, ami azt bizonyítja, hogy kisgazdáink között akadnak olyanok, kik tanulni akarnak s nem zárkóznak el a gazdasági haladás elől. Az egyesület össze­sen 29 előadást tartott mintegy 750 hallgató előtt és pedig Borsosgyőr, Csót, Dáka, Gyimót, Homokbödöge, Kup, Mezőlak, Pápakovácsi, Pápateszér, Takácsi, Ugod és Vaszar községek­ben. Előadást tartottak: Kemény Béla városi jegyző, Marton Dénes szőlészeti és borászati felügyelő, Illés Lajos gazdasági s.-tanár, Kodo­lányi Árpád főkertész, Székely Győző, Gyömörey Imre és Kovács Sándor gazdasági gyakornokok. Minden előadás után népies nyelven megirt gazdasági füzeteket is osztottak ki, hogy a gaz­dáknak módjukban álljon a hallottakat emléke­zetükben felújítani, amiről pedig előadást tar­tani nem lehetett, e kis füzetekből megtanulni. A füzeteket a földmivelésiigyi miniszter aján­dékozta az egyesületnek. Az előadások rende­zéséért a Kertészeti Egyesületnek és elnökének, Tar Gyula igazgatónak csak elismeréssel adóz­hatunk. — Eljegyzés. Örömmel vettük a rózsás jelentést, mely városunk egy köztisztelt családja körében történt eljegyzésről ad hírt Matus Linuska úrhölgyet, özv. Matus Györgyné leányát eljegyezte Sándor János, budapesti keresk. akad. tanár, kit az Adamovich-család révén eddig is rokonsági kötelék fűzött városunkhoz. — Jönnek a színészek. Jönnek és pedig sokkal korábban, mint akár a közönség, akár a társulat érdekében kívánatos volna, Jönnek már március 18 dikán, amikor a téli egyleti szezon­nak még alig van vége s mikor a szinház téli hidegének egyáltalán nincs vége. Bátran várhat­tak volna húsvétig. — Március 15. A márciusi ünnepek első hirnöke gyanánt megkaptuk az ifjúsági képző­társulat meghívóját. Ünnepélyének gazdag prog­rammját jövő számunkban ismertetjük. Jegyek a színházi estre Kis Tivadarnál jegyezhetők elő. — Új aviatikus. De ez komolyabbnak látszik, mint a múltkori. Horváth Sándornak hívják és gépének kis modelljét ma délelőtt bemutatta a városházán. A gépen a motort gumi-készülék helyettesítette s a kis alkot­mány — repült. Már kész a nagy gép is, de a fiatal embernek nincs pénze motorra. Lehet, hogy a Ganz-cég, mely most aviatikára is be­rendezkedik, kölcsönözni fog neki s akkor talán pápai embert is láthatunk repülni. — Reklám-estély. Az izr. nőegylet nagy érdeklődéssel várt reklám-estélyének meghívója már megjelent. Délután nagy tréfás gyermek­felvonulás lesz katonazenekarral. Este 9 órakor kezdődik a reklám-tánceslély. — Megfellebezett polgármester-válasz­tás. Említettük lapunkban, hogy Veszprém vá­ros polgármesteréül Sándorffy Ignác h. polgár­mesterrel szemben dr. Komjáthy László rendőr­kapitányt választották meg. Mint veszprémi la­pokból olvassuk, e felebbezés ellen a kisebb­ségben maradt polgármester-jelölt felebbezést adott be, külömböző visszaélésekkel — még etetés-itatással (!) is — vádolván Komjáthy párt­ját s ez alapon kérvén a választás megsemmi­sítését. Veszprémben érdeklődéssel várják a felebbezés elintézését. — A bőr tisztátalanságai és bőrkiüté­sek ellen általában a leghirnevesebb orvosok a páratlan összetételű, természetadta Ferencz József-keserüvizet alapos vértisztító hatása miatt már évtizedek óta kiváló gyógyeredménnyel rendelik. Naponkint éhgyomorra félpohárral iszunk. Dr. Körte, titkos egészségügyi tanácsos Berlinben azt írja róla: „A Ferenc József-ke­serüviz nálam is épp oly enyhe, mint megbíz­ható hashajtónak vált be." —-A valódi Ferencz József-keserüvizet az összes jobb ásványviz­üzletekben és gyógytárakban árúsitják. — Altiszti bál. Az ihászi altisztek tánc­estélye, mely ravensteini Römer Károly alezre­des védnöksége alalt múlt szombaton folyt le lhászin, mindenképen jól sikerült. A/, estélyen az összes telepbeli tisztek és tisztviselők nejeikkel, illetve családtagjaikkal egviitt vettek részt. A táncot a telepparancsnok neje, ravensteini Rö­mer Károlyné szül. Szentpály Anna nyitotta meg a rangra nézve legidősebb altiszttel, Asz talos Sándor őrmesterrel. A táno a legjobb han­gulatban tartott. A tiszta jövödelmet az altiszti segélyalap javára fordítják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom