Pápai Hírlap – VIII. évfolyam – 1911.

1911-11-11 / 45. szám

PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő : KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis • Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. Az igazság felé. A Kúria ismét egv döntésével erősítette meg azt a bizalmat, mit irányában e nemzet apraja-nagyja érez. A Zsilinszky-fiúk szomorú ügyét új esküdtszék elé utalván, lehetőséget nyújtott arra, hogy a demagóg vezér meggyilkolói felett olyanok lássanak törvényt, kiknek biztos látását nem homályosítják el a szenvedélyek vészes felhői, amik ott lenn Békés vármegyében az esküdtek elé tornyosultak. Mint itél ez a második esküdt­szék, ki tudná ma még megmondani. Valószínű­nek látszik, hogy az objektív igazság álláspont­jára fog emelkedni s ha büntetéssel is sújtja azokat, kik erőszakos kézzel embervért ontottak, viszont enyhítő körülménynek veszi az ap a iránti köteles tisztelet, a család becsületére való velük született érzékenység emberi motí­vumait. Igaz, végtelenül lehangoló lesz, ha jobb sorsra érdemes, tettvággyal, tehetséggel teli, egyébként feddhetlen ifjak közönséges gonosz­tevők módjára börtönbe kerülnek, de viszont azt sem szabad tűrni egy jogállamban, hogy az élet szentségét szentségtelen kezek bűn­telenül kiolthassák. Hatalmas pallosával e nagy dönthetlen elv mellett állt őrként a Kúria, amelynek döntése ha fáj is mindazoknak, kik pártoskodástól elvakítva részvéttel fordultak Áchim gyilkosai felé, mindenesetre azonban egy nagy lépés — az igazság felé. Hol legyen a színház? — Válaszúi dr.Lövy László úr cikkeire. — Semmi sem jellemzi annyira az egy­oldalú felfogások fonákságát, mint éppen az itt felvetett kérdés, melyhez hasonló természetű kérdések, sajnos, a mai idő­ben bőven teremnek nemcsak nálunk, hanem az ország különböző helyein, így példáúl a fővárosban is, midőn bizonyos irányzatnak engedve, eltolnak helyéből olyan intézményt, melynek az a legjobb helye. Ilyenformán vagyunk mi is a szin­házkérdéssel és ezt érezzük mindnyájan, de érezték a város intézői is, midőn már jó eleve, az ügy megpendítése alkalmá­val, kimondották, hogy az újonnan épí­tendő református templomnak a színház­térre való engedélyezéséről csak akkor lehet beszélni, ha alkalmas telket tudnak a színház számára kijelölni. Ezen föltétel mellett fejlődött az ügy, éveken keresztül ezen határozott feltételnek eleget téve jutott az ügy a különböző bizottságokon keresztül az állandó választmány javas­lata gyanánt a városi képviselőtestület elé. Ebben a javaslatban a színház új helyéül a város tulajdonát képező nagy területü Woita-telek volt ajánlva. A református egyház kérvénye, az állandó választmány határozata keretében a Woita-telekkel való kombinációban jött a v. képviselőtestület elé, ez képezte a kérés tárgyaihatásának alapját és megadásának lehetőségét. A tár­gyalás alatt merültek ugyan fel eszmék a színháznak esetleg más helyre, mint a Woita-telekre való építésére nézve, de a szavazás az állandó választmány javas­latára a színháznak ezen megjelölt helyre való építésével történt. Az ügy fejlődésének etikai szempont­jából, mi a két részen szereplő hatósági és nem-hatósági személyek komolyságában vetett hitünk megóvása szempontjából szükséges, hogy a színház új helyeként ezidejüleg az állandó választmány javas­latának megfelelőleg a Woita-telek legyen, mert addig, amig a képviselőtestület más­ként nem határoz, az is. Azonban az alkalmasabb hely kere­sése megindúlt és az érdekelt, vagy nem érdekelt ellenpárt vezetője gyanánt dr. Lövy László képviselőtársam viszi a Diogenes lámpást dicséretére váló ügy­buzgalommal. De mielőtt az alkalmas helyet felkeresni elindulna és azt jó lélek­kel ajánlaná, először a Woita-telek alkal­matlan voltát igyekszik négy kemény pont­ban kimutatni. Azt mondja, hogy messze és félre esik a központtól, az a telek, melyet a mostani színháztértől csak két telek választ el, tudniillik a főiskola és az Irgalmasrend-ház telke. Másodszor azt hozza fel ellene, hogy kicsi, szük hely, pedig három nagy ház van rajta meg­felelő udvarral és egy nagy fatelep. Har­madszor drága és nagyobb szabású épü­let számára való helynek mondja a A „PAPAI H ÍRLAP" TÁRCÁJ A, Az automobil ördöge. Irta : Maurice Leblanc. Két órakor ebéd után szállították az új automobilt, amelyet d' Anbriais gróf megrendelt magának. 35 lóerejü, Ad-Astra gép volt. A soffőr megvizsgálta, mozgásba indította a motort. Pompás volt minden. Ot órakor a gróf azt mondotta, hogy szeretné kipróbálni a kocsit. — Ne, kérlek, ma n«, kérlelte a felesége. — Miért ne ma ? Magam se tudom, hogy miért ... de . . . rossz sejtelmeim vannak. A gróf vonogatta a vállait. A leányához fordult: — Henriette, hol van Paul ? — Paul automobilon ment le a tedger­partra . . , — Helyes, erről megfeledkeztem. Van kedved velem jönni Henriette? A grófné izgatottan szólt bele : — Ne hívjad, kérlek ... ez a sétákoesizás igazán fölösleges. A gróf csodálkozóan nézett rá : — De mi bajod kérlek ? Hiszen naponta kikocsizunk. Miért ne menjek el ma ? A grófné akadozva válaszolt; — Magam sem tudom, hogy miért . . . belátom, hogy . . . Készülj hát Henriette . . . Hosszabb útra mentek ? — Oh dehogy, esak Fain-le Dun ig megyünk . . . hét órára visszatérünk, pontban hét órára itt leszünk. — Merre indultok ? — Csak egy út van oda, Gentily felé. A másik út nem jó. Ne aggódj kérlek, elővigyáza­tosak vagyunk, nem érhet bennünket baj. A grófné lekisérte a férjét és a leányát a gópkoosihoz, megvárta, amig meleg takarókba burkolództak. Nyitott kocsin mentek ós hűvös szél fujt. Amikor a kocsi eltűnt a grófné szemei elől, felment lakosztályába és időtöltés céljából öltögetni kezdett finom selyem asztalterítőjén . . . Hót órára nem érkeztek vissza. Borzongva gondolta magában a grófné, ha negyedóra múlva nem lesznek itthon, biztos, hogy valami baleset érte őket. A negyed óra letelte után m4g öt percig reménykedett. Amikor azok is elmultak, nyűg talansága kimondhatatlan félelemmé növekedett. — Lelkifurdalást is érzett. Nem lett volna szabad elengednie őket, semmi áron ! Vannak sejtelmek, amelyeknek, Egy főzőutasítás! Kaporleves. (4 személy részére.) Egy csomó kaprot finoman megaprítunk, két kanál zsírban meg­pároljuk és forró Maggi-húslevessel feleresztjük. (Ezt úgy nyerjük, ha a tiaggi-Me húsleves-kockát forró vízzel leöntjük ; egy kocka azonnal */* liter kész húslevest ad.) — Tálalás előtt 3 deci jó tejfellel, egy kanál liszttel és 4 tojássárgájával behabarjuk. — Csipetkét főzünk bele. Győződjék meg kérem, hogy a ^ MAGGI kockából előállított húsleves a hamis leveseknek erőteljes, jó izt ad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom