Pápai Hírlap – VIII. évfolyam – 1911.
1911-11-11 / 45. szám
PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő : KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis • Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. Az igazság felé. A Kúria ismét egv döntésével erősítette meg azt a bizalmat, mit irányában e nemzet apraja-nagyja érez. A Zsilinszky-fiúk szomorú ügyét új esküdtszék elé utalván, lehetőséget nyújtott arra, hogy a demagóg vezér meggyilkolói felett olyanok lássanak törvényt, kiknek biztos látását nem homályosítják el a szenvedélyek vészes felhői, amik ott lenn Békés vármegyében az esküdtek elé tornyosultak. Mint itél ez a második esküdtszék, ki tudná ma még megmondani. Valószínűnek látszik, hogy az objektív igazság álláspontjára fog emelkedni s ha büntetéssel is sújtja azokat, kik erőszakos kézzel embervért ontottak, viszont enyhítő körülménynek veszi az ap a iránti köteles tisztelet, a család becsületére való velük született érzékenység emberi motívumait. Igaz, végtelenül lehangoló lesz, ha jobb sorsra érdemes, tettvággyal, tehetséggel teli, egyébként feddhetlen ifjak közönséges gonosztevők módjára börtönbe kerülnek, de viszont azt sem szabad tűrni egy jogállamban, hogy az élet szentségét szentségtelen kezek bűntelenül kiolthassák. Hatalmas pallosával e nagy dönthetlen elv mellett állt őrként a Kúria, amelynek döntése ha fáj is mindazoknak, kik pártoskodástól elvakítva részvéttel fordultak Áchim gyilkosai felé, mindenesetre azonban egy nagy lépés — az igazság felé. Hol legyen a színház? — Válaszúi dr.Lövy László úr cikkeire. — Semmi sem jellemzi annyira az egyoldalú felfogások fonákságát, mint éppen az itt felvetett kérdés, melyhez hasonló természetű kérdések, sajnos, a mai időben bőven teremnek nemcsak nálunk, hanem az ország különböző helyein, így példáúl a fővárosban is, midőn bizonyos irányzatnak engedve, eltolnak helyéből olyan intézményt, melynek az a legjobb helye. Ilyenformán vagyunk mi is a szinházkérdéssel és ezt érezzük mindnyájan, de érezték a város intézői is, midőn már jó eleve, az ügy megpendítése alkalmával, kimondották, hogy az újonnan építendő református templomnak a színháztérre való engedélyezéséről csak akkor lehet beszélni, ha alkalmas telket tudnak a színház számára kijelölni. Ezen föltétel mellett fejlődött az ügy, éveken keresztül ezen határozott feltételnek eleget téve jutott az ügy a különböző bizottságokon keresztül az állandó választmány javaslata gyanánt a városi képviselőtestület elé. Ebben a javaslatban a színház új helyéül a város tulajdonát képező nagy területü Woita-telek volt ajánlva. A református egyház kérvénye, az állandó választmány határozata keretében a Woita-telekkel való kombinációban jött a v. képviselőtestület elé, ez képezte a kérés tárgyaihatásának alapját és megadásának lehetőségét. A tárgyalás alatt merültek ugyan fel eszmék a színháznak esetleg más helyre, mint a Woita-telekre való építésére nézve, de a szavazás az állandó választmány javaslatára a színháznak ezen megjelölt helyre való építésével történt. Az ügy fejlődésének etikai szempontjából, mi a két részen szereplő hatósági és nem-hatósági személyek komolyságában vetett hitünk megóvása szempontjából szükséges, hogy a színház új helyeként ezidejüleg az állandó választmány javaslatának megfelelőleg a Woita-telek legyen, mert addig, amig a képviselőtestület másként nem határoz, az is. Azonban az alkalmasabb hely keresése megindúlt és az érdekelt, vagy nem érdekelt ellenpárt vezetője gyanánt dr. Lövy László képviselőtársam viszi a Diogenes lámpást dicséretére váló ügybuzgalommal. De mielőtt az alkalmas helyet felkeresni elindulna és azt jó lélekkel ajánlaná, először a Woita-telek alkalmatlan voltát igyekszik négy kemény pontban kimutatni. Azt mondja, hogy messze és félre esik a központtól, az a telek, melyet a mostani színháztértől csak két telek választ el, tudniillik a főiskola és az Irgalmasrend-ház telke. Másodszor azt hozza fel ellene, hogy kicsi, szük hely, pedig három nagy ház van rajta megfelelő udvarral és egy nagy fatelep. Harmadszor drága és nagyobb szabású épület számára való helynek mondja a A „PAPAI H ÍRLAP" TÁRCÁJ A, Az automobil ördöge. Irta : Maurice Leblanc. Két órakor ebéd után szállították az új automobilt, amelyet d' Anbriais gróf megrendelt magának. 35 lóerejü, Ad-Astra gép volt. A soffőr megvizsgálta, mozgásba indította a motort. Pompás volt minden. Ot órakor a gróf azt mondotta, hogy szeretné kipróbálni a kocsit. — Ne, kérlek, ma n«, kérlelte a felesége. — Miért ne ma ? Magam se tudom, hogy miért ... de . . . rossz sejtelmeim vannak. A gróf vonogatta a vállait. A leányához fordult: — Henriette, hol van Paul ? — Paul automobilon ment le a tedgerpartra . . , — Helyes, erről megfeledkeztem. Van kedved velem jönni Henriette? A grófné izgatottan szólt bele : — Ne hívjad, kérlek ... ez a sétákoesizás igazán fölösleges. A gróf csodálkozóan nézett rá : — De mi bajod kérlek ? Hiszen naponta kikocsizunk. Miért ne menjek el ma ? A grófné akadozva válaszolt; — Magam sem tudom, hogy miért . . . belátom, hogy . . . Készülj hát Henriette . . . Hosszabb útra mentek ? — Oh dehogy, esak Fain-le Dun ig megyünk . . . hét órára visszatérünk, pontban hét órára itt leszünk. — Merre indultok ? — Csak egy út van oda, Gentily felé. A másik út nem jó. Ne aggódj kérlek, elővigyázatosak vagyunk, nem érhet bennünket baj. A grófné lekisérte a férjét és a leányát a gópkoosihoz, megvárta, amig meleg takarókba burkolództak. Nyitott kocsin mentek ós hűvös szél fujt. Amikor a kocsi eltűnt a grófné szemei elől, felment lakosztályába és időtöltés céljából öltögetni kezdett finom selyem asztalterítőjén . . . Hót órára nem érkeztek vissza. Borzongva gondolta magában a grófné, ha negyedóra múlva nem lesznek itthon, biztos, hogy valami baleset érte őket. A negyed óra letelte után m4g öt percig reménykedett. Amikor azok is elmultak, nyűg talansága kimondhatatlan félelemmé növekedett. — Lelkifurdalást is érzett. Nem lett volna szabad elengednie őket, semmi áron ! Vannak sejtelmek, amelyeknek, Egy főzőutasítás! Kaporleves. (4 személy részére.) Egy csomó kaprot finoman megaprítunk, két kanál zsírban megpároljuk és forró Maggi-húslevessel feleresztjük. (Ezt úgy nyerjük, ha a tiaggi-Me húsleves-kockát forró vízzel leöntjük ; egy kocka azonnal */* liter kész húslevest ad.) — Tálalás előtt 3 deci jó tejfellel, egy kanál liszttel és 4 tojássárgájával behabarjuk. — Csipetkét főzünk bele. Győződjék meg kérem, hogy a ^ MAGGI kockából előállított húsleves a hamis leveseknek erőteljes, jó izt ad.
