Pápai Hírlap – VIII. évfolyam – 1911.

1911-02-04 / 5. szám

évente, (oktatás és ellátás) aminél 2—3 szórta drágább iskolák vannak s még hozzá nem is termelő pályára képeznek. 3—5 év alatt a fiu ugyanannyi ezer koronába kerül. Ha a 6-ik évben megkeres 2500 K-t, már a ráfordított tőkének 50 %"í e ^riil meg s mivel a kereset a szak­képességgel arányosan nő, 100 — 200 % _e s kama­tot hozhat a tanításra fordított töke. Ha ezt a jövedelmet, mikor 100 °/o, megadóztatnánk az intézet javára, egyszersmindenkorra 1—10 %-ig, volna-e jövedelem eltitkolás ? Azt hiszem, nem akadna; önkénytes adományból lehetne így szert tenni minden végzett tanulótól, aki boldogult az életben, 50—500 K-t egyszer­smindenkorra. Kétségtelennek tartom, hogy a műszaki iskola szervezetének kiépülése után, tehát meg­nyitásától számítva 3—4 évre, el nem kerül­hetjük a kereskedelmi akadémia (nem felső kereskedelmi iskola) felállítását; ennek kurzusa 2 év (a felső kereskedelmié 3); az országban mindössze három van (Budapesten 2, Kolozsvárt 1); igen népesek, csak a keleti kereskedelmi korlátozta 25-re az egy évfolyamra fölvett növendékeket); végzett növendékeiket igen kere­sik, jól fizetik (1. a budapesti keresk. akadémia 1910. évi értesítőjének 12. lapját) ugy a keres­kedelmi, mint a forgalmi, de még a diplomáciai pályán is, tantervüknél fogva, melynek gerince a közgazdasági tárgyak és a modern nyelvek (német, francia, angol, olasz). A műszaki iskolából azonnal felléphet a növendék a kereskedelmi akadémiára s fölfegyver­kezik az élet küzdelmeire, a verseny megállá­sára alkalmas ismeretekkel. A gimnáziumi érettségit tett fiu is, az egy éves műszaki kurzus elvégzésével, vagy akár anélkül, szívesen marad még városunkban 2 évig a keresk. akadémián, hogy kész ember­ként léphessen az életbe; bizonyosan nem fog protekció után szaladgálni, mert anélkül is megélhet. De ugyan-e 3—4 éven belül, amíg a mű­szaki iskola teljes szervezete kiépülhet, okvetle­nül változás alá kerül városunk egy, nagy szere­tettel gondozott szakiskolája is, a föídmives-iskola. Ezek alól az alsófoku gazdasági szakiskolák alól t. i. teljesen kirántották a gyékényt a 3 éves gazdasági ismétlő iskolák felállításával (van már vagy 300; m. e. 60-nak önálló szaktanítója s gazdasága). Ha t. i. a falusi gyermek, a nép­iskola 6. osztályának bevégzése után, saját szülőfalujában tanulhat még 4 évig, különösen neki való gazdasági ismereteket, — nem fogja fölkeresni a földmives-iskolákat; a földmives­iskolák tantervét kisajátították a gazdasági ismétlő iskolák; szervezetüket át kell alakítani. De hát mivé ? Gazdasági akadémiánk van öt, összesen ni. e. 700 növendékkel (majd ennyi tanuló jár a helybeli ref. főgimnáziumba); ezek kön nyen elférhetnek 2 gazdasági akadémián; háromban a szervezetnek át kell alakulni. Tarthatatlan fényűzés pl., hogy Keszthelyen 65 növendéknek 17 tanárja van; majdnem minden 3 tanulóra jut egy tanár (a pápai ref. főgimnáziumban 30 tanuló esik egy tanárra; a budapesti tud. egyetemen 23—24; a kolozsvárin 20). De luxuriózus a gazdasági akadémiák tanterve is; az első éven 12 órájuk van hetenkint ; a másodikon 21, a harmadikon 23, országosan; ez összesen 56 heti óra, amennyit az alsófoku ipariskolákban egy héten egy osztály tanul, amelybe 12—14 éves gyermekek járnak. Az 56 órát kétfelé osztva, a gazd. akadémiák szépen meglehetné­nek 2 éves tanfolyammal, mint ezelőtt, ha t. i. nem akarnak tovább haladni s tantervüket ki­bővíteni műszaki, közgazdasági, modern nyelvi ismeretekkel. Gazdasági akadémiává tehát nem kiván­hajtuk átalakítani földmives-iskolánkat; földmive s iskolának szinte nem tud megmaradni; mi legyen hát belőle? Mindig hangoztatjuk az intenzív gazdál­kodást, hogy t. i. kis területen, szakértelemmel, igyekezettel tanuljunk meg sokat termelni, de hát kitől? Hogyan? Mi az az intenzív gazdál­kodás? Semmi más, mint a kertészkedés. Ilyen középfokú gazdasági intézetté kell átszervezni a pápai földmives-iskolát s minden egyéb ilyen fajta gazdasági szakiskolát (vincellér-képző, ker­tészsegéd-képző stb.) s ezeken nem cselédeket, de a maguk lábán megállani tudó, a maguk termeléséből élő intenzív gazdákat, kertészeket képezni. Sajátságos, hogy míg az alsófoku gazda ­sági szakiskolák (vannak elég szép számmal) kivétel nélkül cselédképzők, első sorban, még pe­dig többnyire közköltségen; még a gazdasági aka­démiák is pazar fényűzéssel nevelik a gazda­tiszteket (közgazdasági, ipari, modern nyelvi ismeretek nélkül), középfokú gazdasági taninté­zetünk csak egy van az országban, ez a kerté­szeti tanintézet Budapesten (ménesi út). Minden nehézségek mellett, melyekkel állandóan küzde­nie kell (sziklatalajon van, melyben a szőlő se élt meg, nemhogy zöldség vagy vetemény, gyümölcsfa; egy évi gyakorlatot feltételez a jelentkezéskor; gimnáziumból, reáliskolából bár­kit fölvesz, aki VI. osztályt végzett, polgáriból csak úgy, ha bizonyítványa tiszta jeles stb. stb.), valóban szemkápráztató, amit ez az intézet produkálni tud. Valóban gyönyörűség végignézni, hogy tudják a sziklát, bámulatos találékony­sággal, termékenységre kényszeríteni. Ilyen középfokú gazdasági tanintézetté fog a pápai s minden hozzá hasnnló alsófoku gazd. tanintézet átalakulni, egyszerűen úgy, hogy föl­veszi a budapesti kertészeti tanintézet tantervét, d'Annunziót is, elég ha az Őszi alkony almára hivatkozom. Gradeniga, özvegy doearessa, sze­relmes egy ifjúba s szerelmét sorvasztó kéjekbe szeretné füröszteni. Férjét boszorkány segítségé­vel ölte meg. Az ifjút azonban elcsábította Pantea, ki szerelemfakasztó titkát sziréntől tanulta s most nászutazást tart a Brentán. Vitorlás hajó­ját az ugyancsak szerelmet vadászó nobilik jachtjai veszik körül. Gradeniga a boszorkány­nyal halált mondat Panteára, ennek hajója a nemesek fegyveres harcában felgyúl és elég. A szin felet folyton nehéz felhőtömegek függenek, a dogaressa állandóan őrjöng. Rostandot is ehhez az irányhoz kell sorol­nunk az ő Chanteclairjével. Legtovább megy a szimbolizálásban. A baromfi udvart hozza a szinpadra 8 annak tarkaságával akarja jelképezni az egyéni 8 egyúttal a társadalmi életet. Ez zel már elárultam az említett irány jellemvoná­sát, a szimbolizálást. Hogy az irány egész jellemét kidomborít­sam, vázolnom kell a két uralkodó művészeti felfogást: azt, amely ezerint a művészet tartalma a költő bensője, értelem és gondolatvilága, szó­val a művész Énje, és e felfogásnak az ellen­lábasát, amely a művészet tartalmát a termé szetben, az életben reméli feltalálni. A Bakonyér mentén sétálok. A nap hatal­mas vörös uszályt von maga után. Egy-két nap­sugár még ott táncol a nyárfák tetején. Aláírói rőzselángok csapnak fel, körülötte szurtos kócos cigánysereg. Igazi őszi kép. Vagy a malomra irányítom szememet. Nyugodtan bontakozik ki a fűzfák közül. Vakolatlan falát már alig-alig takarja a szomorú fűz ága, csak a meggyülem­lett viznek nyugodt tükréből kerül elő méltó­ságos, komorfalu kastély gyanánt, holott deszka­szárnyát aszott, zizegő sáslevelek simogatják. Bárhová tekintek, mindenütt művészi tárgy, mindenütt tartalom. Csak a szineket kell elles­nem, csak a szavakat kell megtalálnom anélkül, hogy a magam énjéből, a magam egyéniségéből, élet vagy világfelfogásomból valamit hozzátennék, csak a szinek, csak a szavak természeti érté­két, szimbolumok, árnyalatok nélkül, kell ismer­nem s alkalmaznom, csak a megfelelő formát kell megtalálnom, a tartalom a maga igazi, művészi mivoltában megvan az életben, megvan a termé­szetben. (Vége köv.) míg a magáét átengedi a falusi gazdasági ismétlő iskoláknak ; az egy évi külön gyakorlat, mint fölösleges kerékkötő, természetesen elfog ma­radni, de nem az önkénytességi jog, mellyel a budapesti kertészeti tanintézet most is föl van ruházva. A kertészeti tanintézet végzett növendékei épúgy tanulhatnának tovább a kereskedelmi akadémián 2 évig, mint akik a műszaki iskolát elvégezték; hogy ennek csak hasznát látnák, senki kétségbe nem vonhatja. Annak sincs semmi akadálya, sem elvi, sem pénzügyi, hogy a kereskedelmi akadémia hallgatói, mint rendkívüli hallgatók hallgathassa­nak némely, nekik hasznos tárgyakat a ref. theologia akadémián, pl. közegészségtant, bölcsé­szetet, paedagogiát stb. úgy, mint maguk a ref. hittanhallgatók kijárnak a föfdmives-iskolába gazdasági ismeretek szerzésére, vagy a kolozs­vári keresk. akadémia növendékei a tudomány­egyetemre. A ref. theologia előadásai nyilváno­sak ; a rendszeres látogatás kieszközlése, ha t. i. kívánatosnak mutatkozik, mindössze a fenntartó­testület, illetve egyházi főhatóság placetumának megnyerése és egyéb semmi. így jönnének, vagy jöhetnének kapcsolatba egymással Pápa különböző tanintézetei és egé­szítenék ki kölcsönösen a képzést, amit szerve­zetükben, tantervükkel nyújthatnak. A műszaki iskola felállítása első rendű szükséglet; ennek kielégítése maga után vonná a kereskedelmi akadémiát, úgy hogy az épületet már erre való tekintettel kellene megtervezni; a földmives-iskola átalakulása pedig középfokú gazdasági szakiskolává, vulgó kertészeti taninté­zetté, magától is bekövetkezik azon pár év alatt, míg a műszaki iskolát, kereskedelmi akadémiát megfundáljuk. Sarudy György. Pápa város társadalmának és közéletének egyik kiváló alakja húnyt el jan. hó 31-én dr. Korítschoner Lipót ügyvéd személyében. Halálá­nak hirét mély megilletődéssel fogadta az egész város, mely dr. Korítschoner Lipót személyét osztatlan tisztelettel vette körül. E tiszteletet dr. Korítschoner ritka szellemi képességeivel, nagy műveltségével, mélyreható jogi tudásával s szeretetre méltó egyéniségével minden tekin­tetben méltán kiérdemelte. Igaz fájdalommal látta tisztelőinek nagy serege, hogy IV2 év előtt testi, szellemi erejét nehéz kór támadta meg, mellyel szemben tehetetlen volt az orvosi tudo­mány, tehetetlen az az odaadó ápolás, miben gyöngéd lelkű hitvese és kedves leányai részel­tették. Egyetlen nagytehetségű költő-fiának, Iván­nak korai halála szintén hozzájárult bajának súlyosbodásához. Hosszú halódás volt utolsó esztendeje, megváltás volt számára a halál, mely szelíden, kintalanúl vitte őt magával az élők birodalmából. Dr. Korítschoner Lipót Pápán született 1850-ben. Középiskolai tanúlmányait itt végezte a kollégiumban, melynek egyik legjelesebb nö­vendéke volt. Érettségi után a bécsi, majd a budapesti egyetemen volt a jogi fakultás hall­gatója s vizsgáit mindig kitűnően tette le. Meg­szerezvén az ügyvédi diplomát, pár éven át a fővárosban működött mint Weinmann Fülöp kir. közjegyző helyettese. 1879-ben jött vissza szülővárosába s itt nyitotta meg ügyvédi irodá­ját, mely rövid idő alatt a legszebben felvirág­zott. A jogkereső közönség nagy bizalommal kereste fel dr. Koritschonert, ki a rábízott Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz Minden tablettán rajta van e két szó Szereti egészségét ? Ki ne tudná, hogy utolérhetetlenül legjobb hashajtó a világhírű PURGO-BAYER Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz Minden tablettán rajta van e két szó fpmfB^ij Szereti egészségét ? Ki ne tudná, hogy utolérhetetlenül legjobb hashajtó a világhírű PURGO-BAYER Vissza ekonyak Szereti egészségét ? Ki ne tudná, hogy utolérhetetlenül legjobb hashajtó a világhírű PURGO-BAYER Vissza % ..^..i.^L.u.iiuvfi ..tii tekonyak

Next

/
Oldalképek
Tartalom