Pápai Hírlap – VIII. évfolyam – 1911.

1911-09-30 / 39. szám

Városi tisztviselők pótadója. Győri Gyula abbeli indítványát, hogy v. tisztviselők is fizessenek községi pótadót, az állandó választmány nem pártolta. Minthogy ez az ügy az állami tisztviselők pótadómentességének revíziója alkalmával amúgy is országos elintézést nyer, maga Győri is bejelentette, hogy indítványától eláll. Az Annatér. Vita nélkül egyhangúlag elfogadta a közgyűlés az áll. választmány abbeli propozicióit, hogy az Anna-tér déli oldalán 300 K költséggel kőszegélyes járdát készítsenek s 1100 K költséggel a vízvezetéki főcsövet lefektessék. A gyűlés 6 órakor ért véget. Yárosi takarékpénztár. — Dr. Molnár Imre javaslata. — — Vége. — A hazai községi jellegű takarékpénztárak a külföldiekhez hasonlóan akként vannak szervezve, hogy felettük a legfőbb felügyeletet és irányítást a képviselőtestület gyakorolja, közvetlenül vagy kiküldött választmánya, bizottságai útján. A városi polgármesternek, számvevőnek biztosítva van az a jog, hogy megfelelő díjazás ellenében az intézet ügykezelését gyakori vizsgálatok tartása útján ellenőrizzék. A nagybányai takarékpénztár a polgármesternek 800, a főszámvevőnek és főügyésznek 500—500 koronát biztosít ezen a cimen. Az igazgatóság, választmány a képviselőtestület tagjai közül időrőlidőre választatik, tehát a polgárok legértékesebb elemeinek van gondozására bizva a takarékpénztár, éppúgy, mint a város összes, ügyeinek vezetése. Nem állíthatja azért senkisem, hogy a városi közigazgatási szellemmel a takarékpénztári üzlet a vagyon-koekáztatás okából összeegyeztethető nem volna. A városi takarékpénztár szervezésénél a város, mint erkölcsi személy iránt adva levő bizalom folytán nem okoz nehézséget az alaptőke előállításának kérdése sem. Itt az alaptőkének garanciális jelentősége elesvén, a takarékpénztár 100, vagy 200 ezer korona alaptőkével is felállítható. A nagykőrösi takarékpénztár 10 ezer forint köl csönből képezte a takarékpénztár alaptőkéjét, amit azután 1887-ben az üzlet jövedelméből kiegészített 100 ezer forintra. A pinkafői községi takarékpénztár alaptőkéje 60 ezer korona, és mégis 2 millió korona betétet őriz. A hajdúböszörményi városi takarékpénztár 100 ezer, a karczagi 200 ezer korona alaptőkével bir. A városi takarékpénztár szervezetének, üzletkörének közelebbi meghatározása az alap— Jack hörög egyet, Piroska egy drámai hősnő gesztusával mutat a heverő Jackra és a mentőorvos fürgén szótlöki a népet. — Lássuk osak ? Vérzik . , . ejnye, ejnye, gyorsan lemosni ! A házmesteri lakásból előkerült egy lavór viz, az orvos gyorsan, de hirtelen, haragos boszankodással üti föl a fejót. — Ezért igazán nem volt érdemes kihivatni. Hiszen csak horzsolás! Szinte dühös, hogy nem komoly az eset. De eszóbe jut a leány, aki az imént olyan tragikus mozdulattal mutatott a drága halottra és mosolyogva szól: — Nincs baj, kisasszony. Holnap már kávéházba is mehet sebesültjével. Gratulálok. Piroska osak most látja, hogy érdemetlen emberre pazarolta a szerelmét, kiegyenesedik és szinte szeretné apró lábaival halottá taposni a szegény Jaokot, aki szánalmas, buta mosolygással még mindig feküdt a kövezeten. Hideg, megvető tekintete végigsiklott Jaokon és felelt az orvosnak : — Ninos ók a gratulációra. Egy barátnőm ismerőse. Csak úgy érdeklődtem. Az orvos még egy pár kötést igazít Jaokon, aki nem érti, hogy miért kell neki most fölkelni, holott olyan szép lett volna a halál. — No osak bátran — biztatja az orvos. — Semmi baj, hazamehet a tulajdon lábán. Piroska már régen visszament, a tömeg gúnyos lesajnálással nevet a szegény Jack szeme közé és ő leginkább arra gondol, hogy vesz egy revolvert ós főbelövi magát. szabályok keretébe tartozik. Általánosságban az üzletkör felöleli mindazokat az egyszerű üzletágakat, amelyek vidéki hitelintézeteinknél ma be vannak vezetve, nevezetesen a személyi hitelkötvény, váltó, zálogkölcsön és betétüzletet. A váltóhitelüzlet ellen kezdetben táplált aggodalmat a tapasztalat eloszlatta, sőt azt látjuk, hogy úgy nálunk, mint a külföldi városi takarékpénztárak főforgalmát a váltóhitelüzlet képezi. Az alapszabályoknak olyan rendelkezése, hogy az intézet adósainak bonitása időnként vizsgálat tárgyává tétetik, és a nagyobb összegű személyes hitelnyújtás bizonyos kautélákhoz köttetik, az intézet megvédi a könnyelmű hitelnyújtás által okozható megrázkódtatásoktól. A községi jellegű takarékpénztárak életképességének igazolására bizonyítékot nyújtanak az alábbi üzleti nyereség-adatok: 1. Az 1910. évben a fiumei városi takarékpénztár nyeresége volt 160.534 K 2. Nagybánya városi 112.122 „ 3. Nagykőrös városi 84.911 „ 4. Hajdúböszörmény városi 73.211 „ 5. Az 1904-ben alakult Karczag városi 47.312 „ 6. A 4000 lakossal biró torontálalmási községnek 1906-ban alakult takarékpénztáráé 7.352 „ 7. A hasonló nagyságú bégaszentgyörgyié 7.388 , 8. Az 1893-ban alakult kisújszállási takarékpénztáré 38.911 „ 9. Az 1910-ben alakult és akkor 3348 lakost számláló tiszaszentimrei takarékpénztáré 17.339 „ 10. A hasonló nagyságú Végszentmihály községié 3.368 K A kiskundorozsmái, pinkafői, franzfeldi és földesi takarékpénztárak üzleti jelentését nem sikerült beszerezni. Annak a számszerű kimutatását, hogy az egyes városok a takarékpénztáruk jövedelméből bizonyos időn át mily összegeknek jutottak birtokába, megnehezíti az a körülmény, hogy az egyes takarékpénztárak nem ugyanazon elv szerint járnak el a jövedelem felosztása tekintetében. Amig pl. a Nagybánya városi takarékpénztár a jövedelmének túlnyomó részét először az 500.000 koronányi alaptőke emelésére, azután pedig a városi közpénztár dotálására fordította, addig a hajdúböszörményi első sorban a társadalmi, közgazdasági és kulturális intézményeit támogatja és a jövedelemnek csak kisebb részét szolgáltatja be a városi közpénztárba. Mégis némi tájékoztatást nyújt az alábbi, Halász Sándor miniszteri tanácsos által összeállított kimutatás arra nézve, hogy néhány városban a városi terhek könnyítéséhez mennyiben járultak hozzá a városi takarékpénztárak. A Nagybánya városi takarékpénztár 28 év alatt 613.670 koronával szaporította a város jövedelmét. A hajdúböszörményi 1899-től 1903-ig, tehát 4 év alatt 140.774 korona nyereségből 46.923 koronát, a nagykőrösi ugyanezen 4 év alatt 380.000 ezer korona nyereségből 238.000 ezer koronát juttatott a városi pénztárnak. Ugyancsak Halász Sándor számítása szerint Nagykőrösön a takarékpénztári üzlet által biztosított városi jövedelem folytán kevesebb lett a pótadó: 1899-ben 1900-ban 1901-ben 1902-ben 1903-ban 20%-al 21%-al 25%-al 29%-al 32'5%-al. Pápa város a régi erős iparcsaládok utódaiban, a hivatásuk magaslatán álló kereskedőkben, más városokhoz viszonyítva, aránylag igen nagynak mondható intellektuális tőkével rendelkezik az ipari- és kereskedelmi fejlődés számára, közgazdasági, kulturális életünk a tekintélyes számú, művelt tanártestület részéről állandó erkölcsi támogatásra számíthat. Ha ennek dacára az általános gazdasági gyarapodás hiányával találkozunk, ennek okát túlnyomó részben a gazdasági élet fejlesztésére hivatott intézmények elégtelenségében, főleg a kezdeményezést megadó város anyagi eszközeinek korlátoltságában kell keresni. Úgy az egyeseknek, mint a városnak mint erkölcsi intézménynek egyetemes érdeke szinte parancsolólag jelöli ki azért egy, a város állandó jövedelmét biztosító városi takarékpénztár felállítását. Ezeknél fogva azon tiszteletteljes indítványt vagyok bátor a tekintetes városi képviselőtbstület elé terjeszteni, miszerint: „mondja ki a képviselőtestület, hogy Pápa városa a városi takarékpénztárt 200 000 korona, kölcsön utján fedezendő alaptökével felállítja, az alapszabályok elkészítésére és az életbeléptetési intézkedések eszközlésére a kikiildendő bizottságot utasítja". Az országos tüz oltónap. E hó 24—26. között történt meg országszerte a belügyminiszter által a létesítendő Tűzoltó-Otthon javára engedélyezett gyűjtés, mely városunkban is élénk visszhangot keltett. Tüzoltótestületünk, mint a városunkban történt gyűjtés rendezősége, a legszebb reményekkel nézett e nap elé, s ezen reménységünkben — hála a jószívű közönség adakozó kedvének — nem is csalatkoztunk, amennyiben a gyűjtés eredménye várakozásunknak nemcsak megfelel, hanem azt jóval felül is multa. Hálatelt, szívvel mondunk tehát ezen nyilvános elszámolásunk alkalmával köszönetet úgy a jólelkű adakozóknak, mint mindazoknak, kik bármi módon munkánkhoz hozzájárulni szívesek voltak. Különösen mély köszönetünket fejezzük Sült Józsefné őnagyságának, a helybeli Nőegylet elnöknőjének, ki a gyűjtésre vállalkozott lelkes hölgytábort — fáradságot nem ismerő buzgósággal — toborozta; valamint a gyűjtésnél személyesen résztvett hölgyeknek, névszerint: Adamovich Lázárné, Fürst Sándorné, Harmos Zoltánné, Jerffy Józsefné, Karlovitz Adolfné, Karcsay Istvánné, Kerbolt Alajosné, Kiss Lászlöné, Pakrócz Kálmánné, Szijjártó Gyuláné, Tar Gyuláné, Viz Ferencné úrasszonyoknak; Baráth Mariska, Bottka Emma, Farkas Lenke, Hajnóczky Margit, Hanauer Mici, Horváth Terus, Kiss Vilma, Karlovitz Ilonka, Prauer nővérek, Pentz Eliz, Szente Mádi, Szőllősy Karola és Micike, Takács Jolán, Viz Baba és Sárika úrleányoknak, kik dacára a nem éppen kellemes időnek, oly lelkesedéssel s buzgósággal végezték a gyűjtést, hogy a szép eredmény teljesen nekik köszönhető. Köszönetett mondunk továbbá a Földmivesiskola nagys. Igazgatójának, aki tűzoltóit rendelkezésünkre bocsátotta. — A magyarok Isten áldja meg közreműködőinket! Azonban minden öröm közé egy kis üröm is vegyül! Nem hagyhatjuk szó nélkül helybeli színtársulatunk igazgatójának eljárását, amit éppen a tűzoltók nem érdemeltek meg részéről. Igaz, hogy parancsnokságunk felhívására készséggel vállalkozott egy díszelőadásra, melynek tiszta jövödelmét a nemes célra felajánlotta. — ígértek élőképet is! Meg is tolt mindkettő, de nem volt bennük köszönet. — Díszelőadás drámával!* meg az élőkép!, erről jobb nem is szólni. Közönségünk azonban itt is kimutatta rokonszenvét a tűzoltóság iránt, mert dacára a hétfői napnak, a zuhogó esőnek s az előadott már ismert drámának — a szinház — mely ezen napokon tudvalevőleg üres szokott maradni — előkelő s diszes közönséggel csaknem teljesen megtelt. Azért köszönettel vettük Szálkái igazgató úrnak az előadás tiszta jövedelmekép küldött 20 (szóval husz) koronát. Minden esetre megfogjuk jegyeznielismerését, mit ez alkalommal a tűzoltóság iránt mutatott. Gyüjtésünk készpénzbeni eredménye különben a következő: Gróf Wallis Gyuláné (Pápakovácsi) 40 K; Pápai Takarékpénztár 30 K; Izr. hitközség, Díszelőadás tiszta jövödelme 20—20 K; Földmives-iskola, Gyurátz Ferenc, Hanauer Zoltán, Közgazd. és Önsegélyző Bank, Lloyd Társulat, Saáry Lajos, özv. Wallenstein Dánielné 10—10 K; Tanítóképző tanári testü* A tűzoltótestület parancsnokságával, mely a jelen elszámolást hozzánk beküldte, ebben nem vagyunk egy véleményen. Végre is inkább egy jó dráma való díszelőadásnak, mint egy alszegi bohózat, vagy frivol operett. A 20 koronás tiszta jövedelmet azonban mi is gyöngéljük, mikor még a jegyeladással is a tűzoltók vesződtek ! (Szerk.)