Pápai Hírlap – VIII. évfolyam – 1911.

1911-09-30 / 39. szám

laknak. A forgalom könnyebb lebonyolítása s a köztisztaság, melyet egy jókarban tartott útvonal jobban szolgál, mint egy sáros, poros utcatest, a közegészségügy. mely viszont a köztisztasággal áll szoros összefüggésben, egyaránt érdeke a város minden lakójának. Kétszeresen, söt tízszeresen áll ez azokra az utcákra, melyekben jóformán mindenki megfordul, melyek — hogy úgy mondjam — folyton szem előtt vannak. Szeme előtt vannak nemcsak a városbelinek, de a vidékinek is, aki éppen az ilyen utcák után mond lesújtó vagy felemelő Ítéletet a város fejlettségének színvonaláról. Eddig ez az Ítélet legtöbbször éppen a Kossuth Lajos utca sár- és portengeréböl vergődött ki s így nem volt túlságosan kedvező városunkra. Hogy ezután máskép lesz, azért dicséret illeti meg a város képviselőtestületét, amely egyhangú határozatával megmutatta, hogy a „kerületi" politika kicsinyes szempontjain felül tud emelkedni. A közgyűlésre, melyen Lampérth Lajos h. polgármester elnökölt, több mint 80 városatya jelent meg. Miután a felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Kapossy Lucián, Keresztes Gyula, Kerbolt Alajos, Schor Ármin és dr. Steiner József v. képviselők felkérettek, felolvasták az előző közgyűlés terjedelmes jegyzőkönyvét, melyhez többen hozzászóltak s végül egy lényegtelen módosítással helybenhagytak. Interpelláció. Napirend előtt Keresztes Gyula interpellált amiatt, hogy az Erzsébet-város közepén levő béltisztító telep nem tartja be az előirt szabályokat s azért a közegészségügyre ártalmas. Az interpellációra felvilágosítást adott dr. Steiner József nyug. főorvos, tudatván, hogy a telep eredetileg az Árok-utcában volt s az utcabeliek óhajára helyeztetett át az akkor még teljesen beépítetlen Kisfaludy-utcába. Dr. Csehszombathy László főorvos az interpellációra válaszolva, kijelenti, hogy a jelen viszonyok között minden, az egészségügyet érintő mizéria tudomásra juttatását, így ezt is köszönettel veszi, rögtön utánanéz a dolognak s ha baj van, megteszi a szükséges intézkedéseket. A választ általános helyesléssel fogadták. Kecskemétért. Ugyancsak napirend előtt dr. Kende Ádám indítványozta, hogy a kecskeméti földrengés károsultjainak a képviselőtestület 200 koronát szavazzon meg. Az indítványt egyhangúlag elfogadták. (Debuisset pridem.) A Kosssuth Lajos utca aszfaltozása. Most a napirendre tértek át, melynek első pontjául a Kossuth Lajos utca aszfaltozását (vagy amint a hivatalos tárgysor és némely felszólalók mondták: aszfaltozását!) vették elő. A mérnök referádája szerint ez a régóta sürgetett ügy immár nagyon is megérett a kivitelre. A költség 35.000 K, ha 6 in. szélesen aszfaltoznak, ha az utca egész terjedelmében, akkor 44.000 K. Ha az aszfaltozást a Széchenyi-téren az internátusig folytatják s a kanalizáció előmunkálatait is elvégzik, akkor az összköltség 64.000 K. A kanalizáció előmunkálatainak elvégzése azonban műszaki szempontból nem ajánlatos, mert mire kivitelre kerül a sor, a tervek változást szenvedhetnek. A költségek fedezetéül az áll. vál. a kövezetvámpénztárt jelölte ki, melynek jövedelméből 10 éven át évi 4400 K igénybe vétetnék e célra s így a városra ez külön terhet nem róna. Az első felszólaló Bornemissza József volt, aki az üggyel mindenesetre igen laza összefüggésben azt panaszolta, hogy a Csatorna-utcán nincs járda. Győri Gyula a legnagyobb mértékben helyesli a Kossuth-utca aszfaltozását. Már régen meg kellett volna ezt tenni. Másrészt azonban nem helyesli, hogy a birtokon kivül való fellebbezést akarják kimondani. Hadd menjen az ügy a rendes formák között. Barthalos István hozzájárul az áll. választmány javaslatához, mert itt egy tűrhetetlen botrányos helyzet megszüntetéséről van szó. Nemcsak a Kossuthutcának, de a közforgalomnak is érdeke, hogy az útvonal jókarban legyen. Viszont a közlekedés könnyű lebonyolítása céljából szeretné, ha a nehéz társzekereket az utcáról elirányítanák. Szól még az általános csatornázásról is, melyet pénzügyileg úgy vél megoldandónak, hogy a város felsővárosi birtokát, az antaiházi pusztát parcelláztatná. Dr. Lővy László a Széchenyitérre is kiviendőnek tartja az aszfaltburkolatot. Dr. Kende Ádám előadja, hogy mindazon burkolási módok között, melyek a Kossuth-utcára nézve szóba jöttek, az aszfaltburkolat a legjobb : és legtartósabb. Fontos érdeke volna az utcának, ha a Griíf-szálló földalatti csatornán vezetné el szennyvizét s nem eresztené az utcára. Minthogy azonban a csatornaépítésre senkisem kötelezhető, ez a része a dolognak a közegészségügy szempontjából kezelendő s a rendőrség intézkedési körébe tartozik. Feltétlenül helyesnek tartja a sürgősség kimondását, mert különben az elintézés még egy évet késhetne, amit senki, aki a mi városunk „Váci-utcájának" s kereskedelmi forgalmának barátja, nem kívánhat. Fischer Gyulának az az aggálya, hogy a vámjövedelemről szóló szerződés legközelebb lejár s az új még nincs megkötve. Kérdés az is, hogy az előirányzott összeg elég lesz-e. Keresztes Gyula azt nem tartja helyesnek, hogy előbb aszfaltoznak, aztán a csatornázásnál az aszfaltot megint felszaggatják. Dr. Hoffner Sándor Fischer aggályával szemben megjegyzi, hogy a kövezetvámengedély meghosszabbítása nem önkényes joga a kormánynak, ennek évtizedek óta birtokában vagyunk. Amig terheket mutatunk ki, addig az engedélyt megkapjuk s éppen a Kossuth-utca aszfaltozása olyan új teher, amelynek alapján bizton várhatjuk az engedély megadását. Az ügy már 6—7 éve napirenden van s most, hogy a nagy aszfaltozás költségétől végleg megszabadultunk, bátran megcsinálhatjuk és sürgősen meg is kell csinál nunk közforgalmi és közegészségi szempontból egyaránt. Harmos Zoltán csak az esetben szavazza meg az aszfaltozást, ha egyidejűleg a Griíf-szálló és Otthon-kávéház szennyvizének bűzét is megszüntetni lehet. Szóltak még a v. mérnök, Szokoly Ignác, dr. Körös Endre és Győri Gyula. Eztán szavazásra bocsáttatván a kérdés, az aszfaltburkolat létesítését egyhangúlag elfogadták. A sürgősség, illetve birtokon kivüli fellebbezés kimondására névszerint szavaztak és ezt — úgy, amint az áll. vál. javasolta — 53 igen szóval 20 nem ellen szintén elfogadták. Az Erzsébet-liget kibővítése. Minthogy kellő számú képviselő nem volt jelen, a Süle-féle telkek megszerzésének ügyét az október 30-án tartandó közgyűlés napirendjére tűzték ki. A Kisfaludy-utcai Tapolcza-hid. A hid elkészítése 6800 koronába kerülne s erre való tekintettel az állandó választmány az ügynek fedezet hiányában napirendről levételét ajánlja. Ez a közgyűlésben heves ellenkezésre talált. Keresztes Gyula, Barthalos István, Baldauf Gusztáv, Győri Gyula, Halász Mihály, Lázár Ádám, Kerbolt Alajos szólaltak fel jóformán mind a hid megépítése mellett, de különböző propoziciókkal a fedezetre nézve, így egyik javaslat a költséget pótadóval kívánta fedezni, másik az Esterházy-úti kövezetvám terhére kölcsönt kívánt felvenni stb. Végül is dr. Hoffner indítványát fogadták e 1, mely szerint a közgyűlés kimondta ^ hid megépítését s a fedezeti mód megjelölésére a pénzügyi bizottságot hivta fel. Két szabályrendelet. A műjég kötelező használatáról s a tűzoltásról szóló szabályrendeleteket, minthogy még nem járták meg az összes illetékes bizottságokat, egyelőre levették a napirendről. — ordítják még némi diadallal és Jack bár idáig nem érzett semmit, megrendült az ijedtségtől. Egy pillanatig úgy gondolta, hogy itt talán tréfálnak vele az emberek, de a kocsisok rángatják róla a raglánt, durva rántással leszakítják a fehér plasztront és csakugyan, ejnye csakugyan széles, piros esik terpeszkedik a Jaok mellén. — Ehol ni ! — ordítja az egyik kocsis. — Ugy-e megmondtam ? Jack még idáig nem érez fájdalmat, de most már holtbizonyosan tudja, hogy meglőtték ós mert meglőtték, kötelességszerűen inog egyet előre, egyet hátra ós végigkalimpál az otromba kőkockákon. — Emberek, vigyük a kapu alá, kiált valaki és Jackot megragadják és viszik a Piroskáék háza kapujába. De ezenközben szaporodik a tömeg, Jackot mindenki akarja látni, izgatott tülekedés támad, zűrzavaros hangok paskolják a Jack dobhártyáját, de még így is tisztán hallja, amint egy szakértő kimondja a szentenciát : — Ez se várja már be a mentőket! — Szóval meghalok — egészíti ki magában Jack a gondolatmenetet és egyszerre nyirkos borzadás rázza meg a testét. Most már nem lát, nem hall, csak egy szó zúg, kalimpál a szivében folyton : meghalok, meghalok. De a másik pillanatban már fölébred Jack hazug énje és már látja, hogy ő még a halált is megkamatoztatja a maga számára. Odabent a bankban Jaok romantikus hős lesz, akit elpusztított valami elkeseredett vetélytárs ós kikerül az újságba, mint a szerelem halottja, a diadalmas, a halálokat hozó nagy szerelemé. Síri hangon, akadozva, sápadtan rebegi a körülállóknak : — Harmadik emelet husz . . . Karcsay Piroska . . . hivják le. — Mondtam, úgy-e megmondtam ? Sipítja a gesztenyés nő a sarokról, aki gesztenyét, kályhát, mindent ráhagyott egy hordárra. — Átkozott férfinép, mindig csak a szerelem, a fene nagy szerelem. — No lám, persze hogy a • kisasszony ideálja — mormog a házmester, aki szintén előcammogott ós dühös, hogy most neki föl kell sikálnia a kapualját. — No megyek már. Jack bámulói között ezenközben egy rendőr vagdalkozik és káromkodik és folyton ezt hajtogatja: — Hagyják bókén meghalni ! Hát nincs magukban emberség ? Mindjárt itt lesznek a mentők. Azonban lebontott hajjal, csak egy kicsit piszkos és foszlányos házi selyemblúzban,amelynek hasadékain itt meg ott kiinoBelkedik az ing buja fehérsége, valaki robog le a lépcsőkön. — Piroska ! — Jack! — sikoltja hisztérikus sírással a nő és ezenközben neki is az jár a fejében, hogy végre kiszerkesztik az újságba ós megírják róla, hogy elpusztult miatta egy ember. Oh, milyen derék, szimpatikus ember ! Az érdeklődők gyűrűje összébbszorul, a fejek előre nyúlnak, a szemek kimerednek, mindenki lázasan figyel, mi lesz, mi lesz ? Piroska rátapad a haldo kló szájára (ez az első csók, amit életében Jack kapott) éa turbékoló sirással zokog. A tömeg könnyezik. Soha ilyen szópet még ez az utca nem látott. Viharedzett nehéz kocsisok otromba zsebkendővel manipulálnak az orruk körül ós egy fejletlen, irigy leányhang fölsír valahol hátul : — Jézusom, de gyönyörű ! Most szegény Jack tompán, egyenest a pincéből megszólal: — A szeretőm voltál . . . — A szeretőd voltam ! .— sikoltja a leány: Ismét Jaok : — Sok gyönyörű, lázas, szent, szép éjszakán feküdtél a karjaim között . . . Fönt a harmadik emeleten valami szerelmes diák koptatja a hegedűjét ós belesirja az estébe, hogy — Hulló falevél, hulló falevél . . . Mindez stílszerűen passzol a haldoklási jelenetbe és Piroska most olyan boldog, hogy örömében valóságos könnyeket hullat. Csak Jack nem tudja még eldönteni, elérkeztek-e már az utolsó percek ? Szó sincs ró la, érez valami kellemetlen bizsergést, de Isten tudja, mintha ki lehetne birni. Kint a kapu előtt csengéssel vágtat a csődület közé a mentőkocsi. Robusztus ugrással pattan le a kocsis ós lázas sietséggel ugrik le egy ambiciózus fiatal mentőorvos, nyomában két szolgafólével. Szétcsapkodnak a tömeg között, azután be a kapu alá, ahonnét a rendőr még mindig nem tudta kiszorítani a népet. — Na, hol a sebesült ?