Pápai Hírlap – VIII. évfolyam – 1911.

1911-01-28 / 4. szám

. EGYESÜLETI ELET. == A Jókai-kör holnap, vasárnap, jan. 29-én este 5 és fél órakor saját helyiségében estélyt tart a következő műsorral: 1, A modern drámáról. Irta s fölolvassa Lautner János. 2. Echo de Vienne. Lauer E-től. Zongorán előadja Kiss József. 3. Wildenbruch két balladája. Fordította és előadja dr. Kőrös Endre. 4. Harc a zöldségpiacon. Vidám daljáték. Előadják Böszörményi Lenke, Erdélyi Margit, Vincze Mariska. Zongorán kiséri Kiss József. — Az estélyt rendezi Tuba Erzsébet. — A múlt heti Jókai-köri estélyen Sarudy György folytatta értékes felolvasását. Pápára vonatkozó jeles fejtegetésének közlését mai számunkban megkezdjük. Ezután Gárdos Mariska szavalta sok érzéssel Szép Ilonkát, kedves előadásához Molnárné Neuhauser Erzsi igen szép, hangulatos zongorakiséretet szolgáltatott. Nagy sikere volt Gáty Lenke valódi művészi kvalitásokról tanúskodó zongorajátékának. Helyes volt a Neuhauser Margit monológ-előadása s nagyon tetszettek az est vendégének, Grossinger Brigittának kellemes hangon, igen csinosan előadott dalai, melyeket lelkes tapsokra megismételnie kellett. = Tisztújító közgyűlés. A pápai Polgárikör folyó hó 22-én tartotta népes tisztújító közgyűlését. A tisztikar egyhangú lelkesedéssel a következőkép alakult: Elnök: Kalmár Károly, alelnök: Bodai István, pénztárnok: Szeglethy József, titkár : Novitzky Pál, háznagy: Fábián Gyula, pincekezelő : Csillag Ferenc, könyvtáros : Dalmady Géza. Rendes választmányi tagok: Csillag Károly, Reidl József, Szűcs Gyula, Hajnóczky Béla, Nagy Károly, Legény Ferenc, Lippert Sándor, Bikky Sándor, dr. Rechnitz Ede, Herz Béla, Fábián Imre, Erhardt Imre. póttagok : Vághó Dezső, Balogh Gyula, Bárka József. Számvizsgálók: Rappoch Vilmos, Kunszt Henrik, Pethő József. — Az izr. nőegylet 1911. évi január hó 29-én délután 3 órakor a Hungária-szálloda éttermében tartja évi rendas közgyűlését.. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3. Számvizsgálatról szóló jelentés. 4. Folyó évre kiküldendő számvizsgálók választása. 5. Elnök, pénztárnok és titkár választása. 6. A választmány kiegészítése. 7. Indítványok és előterjesztések. — A zárószámadásból látjuk, hogy az egyesület 1910-ben segélyezésre 2035 K-t fordított s jelenlegi vagyona 18.669 K 18 f. .= A Kath.-kör hangversenyének (febr. 5-én) a következő műsora lesz: 1. Prolog. Szelényi Józseftől. Szavalja Kolbe Nándorné. 2. Dalok. Énekli a Katholikus-kör férfiénekkara. 3. a) Albumlap, b) Humoreszk, c) Szemrehányás, d) Emlékezés, dr. Várkonyi Bélától, zongorán előadja a szerző, e) Liszt: „Magyar rhapszodia" előadja dr. Várkonyi Béla. 4. „Zúg a tenger" Gál Józseftől, „Rosina Cavatinája" Rossini „Sevillai borbély" operájából. „Perge Julis" Beleznay Antaltól, „Dal" dr. Várkonyi Bélától, énekli Keömley Bianka. 5. Rab asszony. Melodráma, szavalja Nagy Gabriella, zongorán kiséri dr. Várkonyi Béla, mint szerző. 6. „Rodli

t. Magánjelenet, előadja Groftsik Izuska. 7. a) Hubay Jenő: Csárda-jelenet, b) Wieniawszky H.: „Scherzo-Tarantelle" hegedűn előadja Pöschl Gyula, zongorán kiséri dr. Várkonyi Béla. — Hangverseny után tánc. = A leányegyesület 1911 január hó 29-én, azaz vasárnap este 8 órakor rendezi előadó ülését a következő műsorral: 1. Dolgozatjavítás. Költemény : Oláh Gábortól. Szavalja Kis Ilonka. 2. Rondo AH hongraíse. Aggházitól. Zongorán négy kézre előadják Neumann Elza és Nuszbaum Hilda. 3. A nővér. Költemény Incédy Lászlótól. Szavalja Kohn Olga. 4. Zweites concertino. Riedingtől. Hegedűn előadja Egresits János, zongorán kiséri Kardos Henrikné. 5. A zsarnok bukása. Vígjáték egy felvonásban. Irta Dezső József. Előadják: Koritschoner Irén, Veltner Jolán, Goldberg Irma és Polatsek Vilmos. = A felsővárosi olvasókör f. hó 29-én (vasárnap) d. u. 2 órakor saját helyiségében tartja évi rendes közgyűlését. = Az izr. iparosok gyámolító egylete az ipartestület tanácstermében 1911 január hó 29-én, azaz vasárnap délután fél 4 órakor közgyűlést tart. = A Perutzgyári Önképzőkör folyó hó 29-én, vasárnap d. u. 5 órakor tartja előadó ülését a volt Jókai-kör helyiségében a következő műsorral: 1. Pusztai találkozás. Irta Petőfi Sándor. Szavalja Megyeri Mariska. 2. Cremonai hegedűs. Hubay J.-től. Cimbalmon előadja Bareza Gizella. 3. Szórakozott apák . . . Vígjáték egy felvonásban. Irta Dezső József. Előadják Pauer János, Németh János, Takó Terus és Kohn Ede. TARKA ROYAT. Jóslat. — Új pápai aviatikus jelentkezése alkalmából. — Ha ismét semmi szél se leng Bakonyhegység felül, Ha ismét sár lesz, melyben a Kalucsni elmerül; Ha ismét Honvéd-térre ront Nő, férfi, ifjú, agg, Ha ismét egy huszárcsapat Kordont von hallgatag; Ha ismét fontos képet ölt „Szakértőink" hada, S magasra tartja kisdedét A telt keblű dada ; Ha ismét lesz egy nap, minő Ama decemberi, Midőn bennünket égbe visz A vágy, az emberi : Akkor — bocsánat, hogyha ezt Jósolni én fogom, Mivel kicsit költő vagyok Jósolni van jogom — Akkor nem lesz lepottyanás, Nem lesz tragédia, Csak a gépen lesz egy pici, Nagyon pici hiba. Akkor berreg majd a motor Hosszan-keservesen, S reményünk hajtó benzine Mind párává leszen. Micawber. HETI ÚJDONSÁGOK. — 21.338. Lapunk zártakor értesülünk, hogy városunk népessége a végleg megállapított eredmény szerint — katonaság nélkül — 21.338 lélek. — Eöttevényi Nagy Olivér előadása. A Jókai-kör múlt szombati vendégét, ki a főiskola tornatermét zsúfolásig megtöltő közönség előtt tartott előadást Bosznia-Hercegovináról, a tudós hírneve előzte meg. Dr. Eöttevényi Nagy Olivér azonban nemcsak a tudós közjogász erényeit csillogtatta előadásában, hanem benne közönségünk egy igazi elokvens előadót ismert meg, ki remek orgánumával egyszerre megkapja hallgatóit és világos, szabatos, szép előadásával állandóan, lankadás nélkül ébren tudja tartani figyelmüket. Nálunk csak egy óra hoszszat beszélt, de elhallgatták volna háromszor annyi ideig is. A Jókai-kör vezetőségét s a főiskola igazgatóságát illető köszönő szavai után ismertette azokat a szálakat, melyek évszázadokon át Boszniát Magyarországhoz fűzték. Előadásának ez a része, mely a magyar közjogot nem ismerő külföld előtt (Leipzigben, Berlinben) az újság ingerével nagy sikert aratott, nálunk a nemzeti dicsőség felbuzdító erejével hatott. Majd vázolta az okkupáció és annexió történetét s eztán áttért a bosnyák társadalmi, vallási, közigazgatási, közgazdasági élet ismertetésére. Igen értékes volt előadásának az a része, melyben a magyarság intenzivebb érvényesülhetésének lehetőségét és módját vázolta. Az egész előadáson alapos tudás mellett nemes sovén lelkesedés ömlött el, mely valóságos rekreáció volt e mai száraz és érzéstelen korban. Őszinte, lelkes éljenzés köszönte meg a gyönyörű előadást, mely után Fejes Zsigmond tanár segítségével pompás vetített képeket mutatott be az annektált tartományokról. A képekhez fűzött érdekes megjegyzéseit szintén élvezettel hallgatta s végül zajosan megtapsolta a közönség. — Vármegyei közgyűlés. A vármegyei törvényhatósági bizottság folyó évi január hó 30-á* d. e. 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A gyűlés fontosabb tárgyai: A vármegye alispánjának előterjesztése az előfogati alap javára a katonabeszállásolási alapból 6000 kor. rövid lejáratú kölcsön felvétele tárgyában. — Veszprém vármegye árvaszékének előterjesztése az 1389. jkvi 21947/910 szám alatt hozott törvényhatósági bizottsági véghatározat jogerőre emelkedéséig az árvaszékek mikénti elhelyezésének megállapítása iránt. — R. 1. Pápa város képviselőtestületének a város részére az 1910. évre utalványozott államsegély felhasználása tárgyában hozott 237/1910 kgy. számú határozata. — R. t. Pápa város képviselőtestületének a városi jéggyár. felállítási költségei mikénti fedezése tárgyában 184/910 kgy. szám alatt hozott határozata. — A vármegye alispánja az igazoló válaszmány 1/911 jkvi számú határozatával igazolt törvényhatósági bizottsági tagok névjegyzékét bemutatja. — Előléptetések A hivatalos lap egyik múlt heti száma közli, hogy a vallás- és közoktatási miniszter Nagy Gabriellát, állami polgári leányiskolánk kiváló igazgatónőjét, a VIII. fizetési osztályba léptette elő. Ugyanezen alkalommal Jankóné Jerffy Hermin polg. leányiskolái tanárnő is előlépett a IX. fizetési osztályba. — Új gyorsvonat. Mint azt már jeleztük is, május 1-től kezdve a Budapestről délután 5 órakor induló gyorsvonathoz Pápa felé csatlakozás lesz. — Állami kedvezmények. A kereskedelmi mini szter a Perutz Testvérek pápai cégnek pápai pamutszövő és készítő gyárának üzemi kibővítése részére 1909 szeptember 15-től 1916 február 5-ig biztosította a törvényes állami kedvezményeket. — Új plébános. A noszlopi plébániajavadalmat a kegyuraság szabályszerű bemutatólevele alapján id. Antal Lajos, devecseri káplán nyerte el. — Kitüntetett csendőrök. Az országgyűlési képviselőválasztások s más alkalmakkor tanúsított odaadó fáradhatatlan szorgalmuk és buzgóságuk elisméréséül a veszprémi szakaszhoz tartozó altisztek felettes hatóságuk kitüntetésében részesültek. Szőcs Mihály pápai, Hevesi Béla devecseri járásőrmestereket, Komlósi Károly nemesszalóki, Kántor István ugodi, Berecz György bakonyjákói őrmestereket, — továbbá Fiiszár József pápai, Fehér József devecseri őrsvezetőket részint dicsérő okirattal, részint nyilvános megdicséréssel tüntette ki a székesfehérvári csandőrkerületi parancsnokság. — Müvészhangverseny. Gerstl szövőgyári igazgató és művészlelkű, művésztehetségű neje határozottan érdemeket szereznek városunk zenei kultúrájának fejlesztése körül. Az ő révükön részesült múlt vasárnap városunk közönsége oly zenei élvezetben, aminőben — bár elég messze visszanyúl tudósítói emlékezetem — tudtommal még nem igen volt részünk. Az Operaház zenekarának négy jeles tagja, köztük a budapesti vonósnégyes társaságból is ismert Herzl Miksa hegedűs és Schulz Gyula gordonkás, valamint városunk szülötte, a Pápán már több izben fényes sikert aratott Steiner Hugó s még egy kiváló társuk, Danzinger Antal, koncerteztek ez alkalommal nálunk a Griffet utolsó zugáig megtöltő nagy közönség előtt. Nem vagyok hivatásos zenekritikus, így nem is részletezhetem azokat a szépségeket, miket ez a magas művészi színvonalon álló társaság előbb a Schubert, majd a Mendelssohn-négyesben előttünk feltárt, úgy hogy valósággal elandalodva hallottuk a bámúlatos összhangot, mely játékukat jellemezte s érzelmeink skálája megbűvölten követte a zeneköltőket. Páratlan szép volt a Steiner Hugó szólójátéka, a Svendsen-románccal, a Rubinsteindallal tomboló lelkesedésre gyújtotta a közönséget. Betetőzte sikerét a Danzinger Antallal együtt előadott Hunyady nagy ábránddal, mely ismerős dallamával talán a legáltalánosabb hatást tette. Schulz Gyula szóló-gordánkázása is egyike volt a ritka, becses zenei élvezeteknek. Külön ki kell emelnünk Gerstl Leóné remek zongorakiséretét, melyről maguk a fővárosi