Pápai Hírlap – VIII. évfolyam – 1911.

1911-08-12 / 32. szám

PÁPAI HIRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: I)H. KŐRÖS ENDRE. fiiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. A tanító. Mindig rosszabb elbánásban ré­szesítették, mint bármily más, az övével össze nem hasonlítható jelentőségű hatáskört betöltő köztisztviselőt. Mindig rosszul bántak vele: anyagilag is, erkölcsileg is. De olyan durván megfegyelmezni még sohasem próbálták, mint most, amikor kiütni akarják kezéből a tollat, a tollat, amellyel százezreket írni tanít, amely­lyel annyi szép dolgot produkált a magyar kultúra javára s amellyel néha-néha, nagy rit­kán a saját dolgairól is irni merészelt. Az erő­szak nyilvánvaló s megütközést kelt minden felvilág osodottan gondolkodó emberben. A taní­tók is azok. S ha majd ezren és ezren össze­állnak az egyért, tömör falanxukon megtörik minden erőszak, minden hatalmi vétó. Hatóságunk figyelmébe! Csakis szépítési és építési ügyekre terjeszkednek ki ezúttal soraink. De fel­tétlenül olyanokra, amelyekre nagy kö­zönségünk már régebben gondolt és ennél­fogva a közhatósági segítséget e dolgokban örömmel fogadná. Az elsőt, amelyet nem csupán szépé­szeti szempont, hanem közérdek is tá­mogat, az új vasúti állomás gyönyörű homlokzatának az Esterházy-utra való tekintete állította elő. Ritka szép szimetriával fogja fel az állomás középhomlokzata a feléje futó egyenes vasúti utat. Valóságos panorámát nyújt a hosszú út végén felemelkedő épület. De mintha sok ablaka ellenére vak volna mégis az állomás ezen része. Mintha hiányoznék róla valami disz, amelyet az Esterházy-uttal alkotott együttes hatásán megérezhetni. Egy hatalmas, szép, messzire ellát­ható villamos órát kellene elhelyeztetni az említett homlokzat magas pontján és azonnal kielégítve találnók az esztetikai követelményeket is, de meg a vonatok indulási és érkezési időpontjait kutató utasok is köszönetüket fejeznék ki érte. Hatóságunk tehetne ez irányban va­lamit. A szombathelyi üzletvezetöséget kérje fel egy ily óra felállítására és a város részéről, mivel a közérdeket szol­gálja, ajánlja fel ingyen a villamos ára­mot, szükséghez képest az egésznek költ­ségét is. Ugyancsak az új állomás, amely jó­val nagyobb lesz a réginél, egyrészt szépé­szeti okokból is, de másrészt a közszükség­letnek megfelelöleg megköveteli, hogy az előtte elterülő tér legalább is arányos mértékben megnagy obbittassék. Jelenlegi terjedelme a régi épülethez viszonyítva is szük volt, mennyivel összébb szorul, ha az új palota teljesen készen áll. Ez így nem maradhat semmi esetre. A terület-bővítést mielébb végre kell haj­tani. Nem sokba kerülne az egész ren­dezés, mert mind a dohánygyár, mind a vendéglő oldalán karéj vonalban a har­madik oszlopig lenne kiterjesztendő a kocsik állomáshelye. Természetesen a vendéglő előtti, a nem éppen diszes árkot is betöltenék, ami szépészetileg is, köz­egészségügyileg is igen kívánatos dolog. S úgy véljük, hogyha hatóságunk akár a kincstárhoz, akár az uradalomhoz fordul kérelmével a szükséges területek kihasításáért, visszautasításban nem lehet része. S annál inkább sarkalja hatóságunkat e tekintetben a kötetezö lépés tételekre a közszükség, mert ha az Esterházy-ut má­sik végét nagv költséggel rendezzük, akkor a vasúttal érintkező rész is megkívánhatja a maga végleges rendbehozását. Ami • még egyébként az új vasúti palotát illeti, szintén a közönség érdekei­nek adunk hangot, ha kívánjuk, hogy az Esterházy-ut egész vonalát, ki az állo­másig, ívlámpák világítsák meg. Az izzó­lámpákkal történhető takarékossági szán­dék e kérdésben nem fogadható el. Any­nyira világos ez a felfogásunk, hogy több szót rá vesztegetnünk felesleges fáradság lenne. Az új állomással ugyan semmi össze­függésben nincs, de szépészeti okokból hasonlóképpen hatóságunk több gondos­A „PAPAI HIRLAP" TÁRCÁJA. A bolognai könnyek. Irta : Mejrink Gusztáv. — Látja azt a kusza szakállú házalót ? Toniónak hivják. Mindjárt idejön az asztalunk­hoz. Vegyen tőle egykis gemmát, vagy néhány bolognai könnyet. Hiszen tudja mi az : üveg­cseppek, melyek a kézben ezer szilánkká esnek szét, ha fonálszerű végüket letörik. Játékszer, semmi egyéb. Nézze meg jól az arcát, a kifeje­zését ! Ugy-e,- van valami mélyen megragadó az arcában. Hát mikor tompa, színtelen hangon az áruit kinálja : „bolognai könnyek, font asszony­haj". Sohasem mondja, hogy font üveg. Ha majd hazamegyünk, elmondom az élete történe­tét — nem ebben a sivár vendéglőben — kint a tó mellett — a parkban. Sohasem tu'dnám elfelejteni ezt a történe tet, ha nem is lenne barátom, akit most itt házalni lát s aki már nem ismer rám. Igen, igen, jó barátom volt, mig megvolt a lelke, mig nem őrült meg. — — Hogy miért nem segítek rajta ? — Itt nem lehet segíteni. Nem érzi, hogy az oly lelken, mely megvakult, mely a maga különös módján ismét világosság után tapogat, nem kell segíteni ? Mikor Tonio itt bolognai könnyeket kinál, az o lelke nem tesz mást, mint emlékek után tapogatózik. — No de majd meghallja. Menjünk innen. — — — Mily bűbájos a tó holdvilágnál ! Amott a nádas, egy hatalmas sötét tömeg. S mint szenderegnek a szilfák árnyai a viz fölü­letén, amott az öbölben ! — — — Nem egy nyári éjszakán ültem ezen a padon, mikor a szél végigfújt a nádason s a csobogó hullámok álmosan ütődtek a parti fák gyökeréhez. Nem jobb volna-e ha az ember lent fe­küdne holtan a viz fenekén, elfeledkezve minden vágyról és álomról. De hiszen Tonióról akartam beszélni. Akkoriban mindnyájan bent laktunk a városban s Toniónak hivtuk, bár más volt a neve. \ A szép Mercedesről sem hallott soha ? Vöröshaju, különös tekintetű kreol nő volt. Hogyan került a városba, nem tudom, azóta már rég elzüllött. Mikor Tonio ós én megismertük, — az orohideaklub egy ünnepélyén, —• valami fiatal orosznak volt a szeretője. Egy verandán ültünk s a teremből egy spanyol dalnak édes hangjai áradtak felénk. Mercedes fakóregből készült padon ült, félig el­takarva egy dendróbiától 8 keskeny, szenvedé­lyes arca teljesen árnyékba^ volt. Egyikünk sem szólt. Eszembe jutott annak a szultánának a regéje, ki bagoly alakjában holdtölte idején beosont a temetőbe, hogy a holtak hasából lakmározzék. S Mercedes szemei fürkészőleg néztek rám. Gyorsan kész a főzéssel az a háziasszony, aki ^ MAGGI:'" 1 kockát s 5 (kész húsleves) fillér, mert csupán forróvízzel leöntve minden kocka rögtön í tányér ( x/ 4 liter) kiváló húslevest ad. MAGGI ,il ! húsleves­kocka. Ügyeljen pontosan a MAGGI névre és a keresztcsíllag védjegyre. Más kocka nem MAGGI-tól való!

Next

/
Oldalképek
Tartalom