Pápai Hírlap – VIII. évfolyam – 1911.

1911-07-29 / 30. szám

Az iskolai év története c. szakaszban min­denre kiterjedő részletességgel számol be az értesítő azokról a fontosabb mozzanatokról, amelyek az intézet lefolyt tanévi életében fel­merültek. így: a gyakorló elemi iskola vezeté­sét Beregszászy Ilona oki. polgári isk. tanítónő vette át, Kutassy Mária felügvelőnőt érdemei elismeréséül ez állásában véglegesítette az egy­házkerület, ugyancsak véglegesítettek állásaik­ban egy évi sikeres működés után Lux Lajos tanítónőképző-intézeti tanár és Tuba Erzsébet polg. isk. tanítónő is. Gőbel Ilona és Máchik Ida polg. isk. tanítónők tanítónőképző-intézeti tanárnőkké léptek elő, helyeikre megválasztat­tak Bölöni Jolán és Závori Teréz polg. isk. tanítónők. Meinhardt Emma helyettes tanítónői állásából távozik. A rendes beiratkozás három napján be­iratkozott a polg. iskolába 159, a tanítónőkép­zőbe 90, összesen 249 növendék. Ez a szám a tanév folyamán 258-ra emelkedett. A tanulók 72 °/ 0-a protestáns vallású volt. Az évvégi osz­tályozó gyűlés s az ezt követő vizsgák folya­mányakép az intézetbeii összes növendékek tanulmányi előmenetelének képe így alakult ki: kitűnő 45 = 18'6°/ 0, jeles 61 = 211%, jó 92 = 38*1%, elégséges 36 = 14'9°/ 0, egy tárgyból elégtelen 4 = 1'6%, kettőből 2 = 0'8%, többől elégtelen 1 = 0*4%. Az elégtelen tanjegyek ösz­szes száma tehát 7 = 2*8%. (Tavaly 3'6% volt.) A tanári kar a hitoktatókkal együtt 17 tag­ból állott. Megünnnepelték okt. 6-át, a reformáció emlékünnepét, márc. 15-ét, valamint nagyobb­szabású ünnepéllyel zárták be jun. 14-én a tan­évet. Febr. 28 án, s megismételve márc. 1-én pedig kitűnően sikerült farsangi előadást ren­deztek. Az intézet fenntartására szolgáló alapít­ványok összege az 1910/11-ben tett 2963 K 25 fillérrel 271.674 K 20 fillérre növekedett. A gyakorló elemi iskolának 33 növen­déke volt. A szertárak, könyvtárak a lefolyt tanévben is szépen gyarapodtak. A Lorántffy Zsuzsánna önképzőkör nagy tevékenységet fejtett ki. Ünnepléseik, illetve előadó gyűléseik tárgyai Eötvös József báró, Arany János, Erzsébet királyné, Mikszáth Kál­mán, Rákóczi Ferenc, Tompa Mihály, Jókai Mór voltak. A Rákóczi-gyűlésen a növendékek a Munkácson felállítandó Rákóczi-emléktábla javára gyűjtést rendeztek, felajánlván a hazafias célra zsebpénzüket. Közli még az Értesítő a fegyelmi és rend­tartási, a tandíjmentességi, a magánvizsgálati előremeresztve hallgatódzott, aztán gyorsan futni kezdett. Lihegve futott előre és nem törődött vele, ha a bokrok tüskés ágai megszakgatták ruháját és kezét. Mikor kiért az erdőből, megállt. Lábai alatt mély völgy terült el és a hegy túlsó oldalán éppen akkor tünt el a nap egészen. Rémülten, kimeredt szemekkel nézett le a völgybe, ahonnan vad lárma hallatszott. A völgyben egy hatalmas kastély állt lángokban, melyet vad ordítozással vett körül az őrjöngő pórnóp. A kastély ura és úrnője egy fához kötve zokogva nézték az ősi hajlék pusztulását. A parasztok egy része részegen hentergett a felperzselt gyepen, mig a többiek durva szitkozódással civakodtak az elrabolt zsákmány felett. A lelkészt a borzasztó látvány csaknem megfosztotta eszétől. Gyorsan lefutott a völgybe- és zokogva kiáltotta : — Emberek, emberek mit csináltok ? ! Hát nem ismeritek az Istent ? — Ni az apostol! Ép jókor jöttél gazember — kiáltották a pórok és vad dühvel rohantak rá. Leszakgatták róla ruháit és ütötték, verték. A lelkész sápadtan, reszketve állt, de nem védeke­zett. Szakadozva törtek elő ajkairól e szavak : — Emberek . . . emberek ... oh Isten . . . nagy Isten . . . Egyszerre egy nagy ütés érte fejét. A vér patakként ömlött arcába. Megingott, kiterjesz­tette karjait és végigzuhant a földön. A parasztok még rúgtak rajta egy-kettőt, aztán otthagyták. Leszállt az est. Az égen kigyúltak-a csilla­gok és az égő kastély vörös fénye rávetődött a parasztok állatias arcára, akik nem is sejtették, hogy néhány nap múlva az ő vérök is ki fog omlani a nemesség kardja nyomán. szabályokat, az internátus leírását, szabályait, a jövő iskolai évre szóló tudnivalókat. A tanitónőképző-intézet az 1911/12. iskolai évben négy évfolyammal teljessé válik. HETI ÚJDONSÁGOK. — Üdvözlő táviratok. Gyurátz Ferenc püspököt a II. osztályú vaskoronarenddel tör­tént kitüntetése alkalmából az ország minden részéből valósággal elárasztották gratulációkkal. A magyar közélet jelesei mind siettek, hogy üdvözletüket küldvén, illusztris személye iránti tiszteletüket lerójják. — A pápai evangélikus egyház presbitériuma vasárnap délelőtt tiszteleg a kitüntetett főpásztor előtt. — A zirczi apáti állás. Vajda Ödön halála gyászba borította a cisztercita rendet. Hivatása magaslatán álló ember volt., aki alatt a rend a legelőkelőbb polcra emelkedett. De ki lesz utódja? Ki tölti be egy több mint 100, nagy munkára hivatott ember lelki vezetését ? Leírjuk azoknak neveit, akiket leginkább em­legetnek : Piszter Imre dr. (a rend hittani in­tézetének igazgatója Budapesten), Werner Adolf dr. főgimn. igazg. Pécsett), Mihályfy Ákos dr. (egyetemi tanár Budapest), Szentes Anzelm dr. rendiperjel Zirccen), Békefy Rémig dr. (egyet, ta­nár Budapesten). A rendtagok általános véle­ménye az, hogy a tanítórend apátja tanári állás­ból való legyen. Az apátválasztás szeptember 19-én lesz. Az összes rendtagok által jelölt 3 kandidált közül nevezi ki az új apátot a király. — Előléptetések. A m. kir. pénzügy­miniszter a pápai felmérési felügyelőségnél Vidos Simon mérnököt a IX. fiz. osztályba lép ­tette elő. Pulmann Endre és Medgyesy Pál mérnök-segédeket pedig a X. fiz. osztályba mérnök-segédekké kinevezte. A kataszteri hiva­tal szorgalmas, derék tisztviselőinek megérde­melt előmenetelét városunkban rokonszenvesen fogadták. — Áthelyezés. Hajdú Elek, máv. főmér­nököt, dr. Hoffner Sándor helybeli ügyvéd testvérbátyját Csapról Szombathelyre helyezték át s az ottani fűtőház főnökének nevezték ki. — Halálozás. Szvoboda Vencel volt vá­rosi gazdasági tanácsos f. hó 27-én 85 éves korában jobblétre szenderült. A boldogult állá­sát a városnál 1872 augusztus 1-én foglalta el s 1897 május 1-én lépett nyugalomba. Buzgó és szorgalmas tisztviselője volt a városnak; jó modoráért sokan szerették és nagy népszerű­ségre tett szert. A város apraja-nagyja csak „Szvoboda bácsidnak hivta. Temetése vasárnap délután 5 órakor lesz. A haláláról kiadott gyász­jelentést itt közöljük: „Alulírottak az összes rokonság nevében szomorodott szívvel tudatják, hogy Szvoboda Vencel nyugalmazott városi ta­nácsos f. évi julius hó 27-én este 8 órakor, hosszas és súlyos szenvedés és a halottak szent­ségének felvétele után életének 85-ik évében elhunyt. Drága halottunk hült teteme folyó hó 30-án délután 5 órakor fog a Rákóczi-utcai gyászházból a r. kath. egyház szertartása sze­rint a kálváriái temetőben lévő családi sírbolt­ban örök nyugalomra helyeztetni. Lelki üdveért az engesztelő szentmise-áldozat pedig folyó hó 31 -én délelőtt 9 órakor fog a plébániai nagy­templomban a Mindenhatónak bemutattatni. — Pápa, 1911. évi julius hó 28-án. Áldás és béke hamvaira! Özv. Libhardt Józsefné szül. Szvo­boda Mária, nővére. Hajnóczky Béláné szül. Szvoboda Anna, Vasvári Antalné szül. Szvoboda Erzsébet, Rozinek Ferencné szül. Libhardt Ma­riska, unokahugai. Libhardt József, Szvoboda Ferenc, unokaöccsei." — A meleg. Minek regéljünk arról, amit már mások annyiszor elmondtak. Ilyen meleg­ben jobb is a rövid beszéd. Tehát — meleg van. Nemcsak mindenütt, Pápán is. Szerdán d. u. 50° Gelziusz volt. Napon persze. A városi gyógyszertár előtt. Mért nem volt több ? Mert az üveg nem engedte tovább a borszeszt. Pe­dig még vagy 3 fokot felsétált volna. Lévén meleg, nálunk is fürdenek. Az uszoda-részvé­nyek hihetetlenül emelkedtek. Legközelebb már a börzén is jegyzik őket. Ha lesz t. i. még egy ilyen nyár. Hát nem lesz ? Mikor még most is van. (Jegyzet. Az uszodában nincs úszómes­ter. Rosz nyelvek szerint: elmosta a hőhullám.) — Köszönetnyilvánítás. Pap Amália őnagy­sága a Jósziv-ünnepély jövödelmének gyara­pításához 6 koronával volt szives hozzájárulni. Fogadja érte hálás köszönetemet. Sült Józsefné. — 8 órai zárás. Tekintettel a nagy hő­ségre, a kereskedők elhatározták, hogy üzle­teiket augusztus hó végéig 8 órakor zárják. — Miért nem azután is? — Nagy a vízfogyasztás. A városi ható­ság a délutáni utcaöntözést egyelőre beszün­tette. A magánházaknál ugyanis oly nagymérvű vízfogyasztás van, hogy az utcaöntö zést az eddigi módon teljesíteni nem lehet. — A közigazgatási biróság döntvényei. A magyar kir. közigazgatási biróság ujabban több közérdekű kérdésben hozott döntvényeket és elvi jelentőségű határozatokat. Kimondotta többek között a biróság a pénzügyi hatóságok régi törvényellenes gyakorlatával szemben, hogy az állandó illetmények után kivetett kereseti adót azon a cimen, hogy az adózó fél illet­ménye az adóévben emelkedett, utólagosan felemelni nem szabad. Kimondotta továbbá, hogy az olyan levélalaku irat, melyben a ke­reskedő az állami vasutak igazgatóságát arról értesíti, hogy a neki kijáró fuvardijtöbblet vagy kártérítési összeg folyóvá tételének kieszközlé­sével és a pénz fölvételével mást bizott meg, illetékmentes. Kimondotta, hogy a házbirtoko­sokat terhelő közmunkakötelezettség megállapí­tásánál a leszolgálandó vagy megváltandó kézi napszámot a házak és emeletek száma szerint sokszorosítani nem lehet. Az olyan köztartozást, melynek megfizetése alól a felet a vitás eljárás során jogerősen felmentették, nem lehet újra követelni azon az alapon, hogy a köztartozás még nem évült el. Á gazda a külső cselédje gyermekének kórházi ápolásából eredő költsé­geket nem köteles viselni. —• Elhunyt jegyző. Segesdy Sándor ugodi jegyző, aki betegség okából Veszprémben volt szabadságon, ott folyó hó 28-án délután 48 éves korában elhunyt. Temetése vasárnap délután lesz ugyancsak Veszprémben. A boldogult a községi jegyzői karnak egyik legtehetségesebb s legrokonszenvesebb tagja volt. Korai halála kartársai s sok jó ismerőse körében mély rész­vétet keltett. — A pápai labdarugók győzelme. Vasár­nap folyt le az előre hirdetett Pápa és Czell­dömölk közti labdarugó mérkőzés és pedig mindkét fél nagy meglepetésére: Pápa győzött. Egy osapat, amely még küzd a létfentartáa akadályaival, elfogadja egy olyan egyesület által eléje dobott keztyüt, amely több év óta szilárdan és veretlenül vallotta magáénak széles e vidéken az elsőséget... A közönség részéről való lanyha érdeklődésnek tán a pálya távolsága és a rop­pant hőség volt az oka, minek dacára a jelen­levőknek rendkívül élvezetes játékban volt ré­szük. A helyi csapat kissé megfélemlett, mikor felállott az ellenfél csatársora és védelme, kik között többen fővárosi és más elsőrangú egyesüle­tek játékosai szerepeltek. Később azonban for­mába jöttek, úgyannyira, hogy két goalt lőttek az ellenfél erősen védett kapujába. El kell ismerni, hogy a „Czelldömölki athletikai club" mesés összjátékot produkált — de a mieink még jobbat. Az időközben megsokasodott közön­ség harsogó éljenzéssel fogadta Saáry Lajos kapus, valamint Balázs és Szatlmayér hátvédek pompás védelmét. Dicsérettel kell megemlékezni Fodor László goalrugó művészetéről is. A siker legnagyobb része Balázs Ferenc érdemes, aki már hetek óta tanított, buzdított, lelkesített s

Next

/
Oldalképek
Tartalom