Pápai Hírlap – VIII. évfolyam – 1911.

1911-07-15 / 28. szám

ségtelenül a vége felé, a jövő iskolai év kezde­téről szóló fejezetben olvasható, hol röviden jelezve van, hogy az ötödik osztály az 1911— 12. iskolai évben megnyílik. Ezzel elveszti az intézet eddigi kisgimnázium jellegét s alkalmuk lesz azoknak, kik benne kezdik középiskolai tanulmányaikat, ott be is fejezni azokat. A régi tiszteletreméltó múlt után új fejlődés új kora virrad a pápai bencés gimnáziumra. Az értesítő élén gyászkeretes nekrolog olvasható az iskola 1875-től 1893-ig igazgatója és 1906-ig volt házfőnökéről Ocsovszky Kázmér Ambrusról. A tömör, szép nekrolog jellemzése így végződik: „Ocsovszky Kázmér megörökítette emlékét a pápai gimnáziumban azzal, hogy az ifjúság iránti atyai szeretete és szigorú köteles­ségtudása mindenkor nemes példakép ragyog előttünk". Igen érdekes és kedves az értesítő pro­gramm-értekezése. Egy olaszországi tanulmány­út leírását közli benne egy tanuló emlékirata alakjában. A forma bizonyos belletrisztikus jel­leget kölcsönöz a leírásnak, melynek egyes ré­szeiből — különösen a művészettörténeti meg­jegyzésekből — ki-kicsillan, hogy a szerkője, ha valóban mint tanuló is vett részt a római út­ban, de feltétlenül már tanári tudással emléke­zik vissza reá. Maga az útleírás egyébként ele­jétől végig lebilincsel közvetlen hangjával, él­vezetes olvasmánya lesz első sorban azoknak, akiknek szánva van, t. i. a növendékeknek, de rajtuk kivül az értesítő felnőtt olvasóinak is. A lefolyt évben a gimnázium tanári tes­tülete hat egyházi- és három világi tagból állt. A testület új tagjai voltak Kelemen Krizosztom, Flóri Oszkár és Boksay Endre rajztanár. Az oktatásügyi részben a tananyagot nem közli az értesítő, csupán a magyar, latin és német olvasmányokat. Szól az iskolai ünnepek­ről és kirándulásokról s beszámol a gimnáziumi szavalókör működéséről, mely tudtunkra idén kezdett először működni. A tanítás eszközei eléggé gyarapodtak, tanári könyvtárra 360, ifjú­ságira 183 K-t költöttek. A jótékonyság fejezet­ből kiemelkedik a Szulpitz-egyesületről szóló je­lentés. Ez egyesületnek volt köszönhető, hogy 111 tanuló mintegy 1400 K értékű ingyen tan­könyvhöz jutott. Az év története mindenekelőtt az igazgató személyében történt változásról emlékezik meg. A fontosabb események során kiemeli Pápa vá­ros ama határozatát, mellyel a gimn. fejleszté­sére 50.000 koronát szavazott meg. Ugyané célra Népessy Károly végrendeletileg 1000 K-t hagyományozott. Az ifjúság fegyelme, egészségi állapota jó volt. Külön fejezet szól a Mária­kongregációról, mely havonként egyszer, néha kétszer tartott ülést. A tanulók érdemsorozatából kijegyezzük a jeleseket: I. oszt.: Baják Béla, Barcza József, gróf Esterházy János (m. t.), Horváth Vince (m. t.), Komondi Pál, Naggyőry Elemér, Rziha Gyula, Schreier István, Tóth István, Varga Jenő ; II. o.: Babics Ferenc, Barbarics Ferenc, Bárdió Mihály, Csi'gi Vince, Englert István, Erdélyi Pál, Erdős József, Galavits Lajos, Gráf Zoltán, Józsa Ferenc, Kádi István, Lisztner Ferenc, Németh Miklós, Száraz Lajos, Szólás Jenő, Veiland Já­nos (48 között 16, vagyis az osztály 33°/o _ a» ami igazán ritka jelenség; megemtítendőnek tartjuk azt is, hogy a jelesek közül az egyik ismétlő tanuló; íme a buktatás néha ilyen jó következményekkel jár); Ili. o.: Fa Alajos, Frei­ler Ferenc, Grób János, Halász Kálmán, Hor­váth László, Martonfalvay Imre, Szalay István; IV. o.: Barta Károly, Ledniczky Lajos, Masszi József, Neuhauser Andor, Okolicsányi József, Rziha Jenő, Scherer Andor, Steiner Henrik, Sulok Dezső, Varga Imre, Vincze József. A statisztikai adatok közül itt közöljük a fontosabbakat: létszám az év végén I. o. 62, It. o. 48, III. o. 31, IV. o. 36, összesen 177, tavaly 166. Vallásra nézve volt a tanulók közül r. kath. 164, ref. 2, ev. 1, izr. 10; anyanyelvre 173 magyar, 4 német; illetőségre helybeli 94, megyebeli 44, más megyebeli 39; magaviseletre 143 jó, 29 szabályszerű, 1 kev. szabályszerű; előmenetelre jeles: 30, jó: 50, elégséges: 73, elégtelen 1-ből 12, 2-ből 8, többől 4, a bukot­tak összes száma 24 = 135%> ami a tavalyi 20'4% után a tanulmányi eredmény jelentékeny javulását mutatja. Az egyes tantárgyakból elért eredményt tekintve legtöbb jeles volt a vallás­ból, legtöbb elégtelen persze — a latinból. A VÁROSHÁZÁRÓL § Szabadságon. A város főhivatalnokai közül többen szabadságon vannak. így dr. Csoknyay János főügyész, Szokoly Ignác rendőr­kapitány és Kemény Béla jegyző. A főügyészt dr. Hoffner Sándor alügyész, a kapitányt és jegyzőt Csoknyay Károly főjegyző helyettesíti. § A vasúti átjáró. A város a vármegyei közigazgatási bizottságtól értesítést kapott arról, hogy a kereskedelmi miniszter a pápai állomás felett 20.000 korona költséggel gyalogátjáró készítését rendelte el. Feltűnésre tarthat számot a leiratnak az a része, melyben a miniszter tudatja, hogy a közúti alul- vagy felülátjáró készítésétől a város kívánságának figyelembe­vételével állott el s ha ennek létesítését a jövő­ben óhajtanák, nagyobb mérvű hozzájárulást kell felajánlani. Az igazság ezzel szemben az, hogy a városnak a kocsitorlódás elkerülése céljából sokkal inkább kellett volna már most a közúti, semmint a különben szintén nem felesleges gyalogátjáró. Ha a gyalogátjárót is szívesen látjuk, a közúti átjáró-hid létesítése igazi nagy szükséget elégített volna ki. § A város törzsvagyona. A városi tanács legutóbbi ülésében azt a határozatot hozta, hogy a város törzsvagyonának és a gyámi tar­talékalapnak osztrák-magyar bank részvényekbe leendő befektetésére nézve javaslattal járul a képviselőtestület elé. A város a javaslat szerint 110.000 K értékű részvényt vásárolna. § Adótárgyalás. A városunkban folyó adótárgyalásnak folyó hó 22-én lesz a végső aktusa, amikor a pénzintézetek jövedelmi adó­ját fogják megállapítani. § Miért „magángyalogút" ? A legutóbbi közgyűlésen interpelláció tárgyává tétetett, hogy a földmives-iskola mellett a törvényhatósági úttal párhuzamosan menő gyalogútra miért van egy tábla felállítva ezzel a felírással: „magán­gyalogút" ? A polgármester megkeresésére a földm. isk. igazgatóság tudatta, hogy az illető tábla a vallásalapítványi urodalom rendeleté­ből tétetett ki, melynek birtokából az út ki­hasíttatott. A tábla csak a tulajdonjog meg­óvását jelzi s távolról sem célozza a forgalom korlátozását. § Hirdetmény. A m. kir. áliamvasutak pápai osztálymérnökségfe 735/911. sz. átirata folytán a vonat mentén levő birtokosokat figyel­meztetem arra, hogy a mezei termények a vasúti üzleti rendtartás 99. §-a alapján — tekin­tettel a mozdonyszíkrának 95 méterre meg­állapított gyújtó hatására — a pályától lehe­tőleg távol rakandók le, azok a termelők pedig, kiknek birtokában a termény a birtok keskeny­ségénél fogva az említett távolságra elhelyez­hető nem volna, felhivatnak, hogy terményei­ket a legrövidebb idő alatt a helyszínéről hor­dassák el, addig is azonban az elhelyezett termény és a vasút közti tarlón a vasúttól 60 méter távolba elég széles sávokat szántsanak fel. A lábon álló terményekben és a száraz tarló által okozott tüzkárak lehető megakadá­lyozása végett a szomszédok a pálya és a föld­birtok elhatárolásánál barázdát húzzanak. Pápa, 1911. évi juius hó 7-én. Mészáros Károly pol­gármester. az ég villáma, vagy a szalmára tűző nap lángo­lása, hozza az ártó ördög vagy a büntető Isten, de jön, és röpke pillanatok alatt végiglobog a kis kalyibák közt a piros vihar és utána hamú az aratás, zsarátnok a szüret . . . Veronka szive csupa vér lett, ahogy a háza táján látta meg a lángot. Ahogy vak ro­hanásában közel érezte már az őrjítő valóságot, hogy a fekete füstkigyók már az ő hajlékát te­kergetik körül és vöröslő nyelvükkel átkot szi­szegnek a hűtlen anyára 1 A tüzszállta házban vad, halálos hangon bőgnek a barmok és a szár­nyas állatok veszett rikácsolása vijjog. Úristen könyörülete! Lám, a gyermek is sikolt! Si­kolt még ! Veronkába jajongva, vérzőn suhan vissza az idegenbe csalt, elámított, tévelygő anyai lélek­Ez a reszkető szellem, mely előtt ilyen halálos pillanatokban nincsen gát, nincsen messzeség, égi tisztaságból leszáll a sárba, — a mámorok, rozsaágyából a vezeklés hideg éjszakájába; és meg tudja járni a zarándokutat a gőgös gyűlö­lettől az esengő alázatig, ki tudja tárni alamizs­nakérőn koldusbüszkeségtől reszkető kezét, meg tudja fogni a gyilkot és el tudja taposni a ha­lált ; ha az élet leggyönyörűbb káprázatai csalták is el a bölcső mellől, ha a legbűbájosabb sze­relmi álmok igézetétől részeg, ha a nyomo ruság ezernyi harcán állattá aljasodott is, ha céda rongy, ha bárgyú nőstény, ha gyémánthi deg dáma, ha kötözött rabszolgáló, ha halódó ár nyék is, de rohan az irtózaton, a lehetetlenségen, a tulajdon életén által, és mindent legázol, mindent szertetép, mindent elvet magától az asszonyi állat, amikor halálos percekben a gyerm eke sikolt ! És ahogy futna Veronka a fekete füst­kapun, a zuhogó gerendák, a bibor parázsfelhők és táncoló lángok közepébe, egy férfikéz és egy kiáltás visszataszítja. — Megállj, ostoba, hiszen a gyermekedet már hozzák! És igazán hozták 1 Az izzó gerendán, szikrázó romon lépdel egy férfi. A városi tűzol­tók gúnyája rajta, kék, aranyos, piros, a fején csákó, a lábán ünnepi csizma és kebelén a gyermek. Szerte a többi házakon dolgozó népség mind suta paraszt, ingujjas, zekés, a kutaknál övig mezítlen legények oibálják a lánoos vöd­röket, földturó, piszkos vakondok mind valahány és ez az egy itt oly fényes, másvilági, egyedül­való 1 Veronka némán roskadozik, hátrál; körül se néz, arra se gondol, látja-e más is a csodát, osak reszket; holtfehér arcán csillanva perdül alá a köny; tágcsillagu, rémült szemében a megőrülés lázas irtózata lobog. Az ember pedig egyre közeleg; úgy jár a kusza lángok fölött, a biborló parázshalomban, mint más földi ember a selyemmohos réten. Már látni, hogy a dolmánya ujja jobbfelől üres, és osonka a váll, melyet oly búvó bizalommal karol a gyermek. És hajh, heh rég ölelték így a kicsike Pétert, beh rég hajlott fölébe arc ily szeretettől lángzó ! Már ott áll VeronKa előtt az ember ; az arca árnyékos sötét; a két szeme két meleg sugár; aszott kezei fehérek, mint a siron nőtt virág. És e fehér kezekkel leteszi lassan az asz­szony ölébe az édes gyermeki testet, és minek­előtte a pirosló ködbe tűnne, így szól szomorúan, szépen : — Veronka, lám, úgy-e mondtam, ne hagyd magára tüz közelében a kis Pétert soha! . .. DRACH u. m. háló-, ebédlő-, iroda-, előszoba- és konyhaberendezé­seket megrendelésre rajz után készítek a legmodernebb kivitelben, ízléses, olcsó és modern BÚTOROK állandóan raktáron! ZZ=Z= Javításokat is elfogadok. =ZZZHZ= eket ADOLF bútorasztalos, Pápán, — Győri-ut, Tizes-malom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom