Pápai Hírlap – VII. évfolyam – 1910.

1910-03-26 / 13. szám

nem halásztál? — Neked talán sohasem volt csuzlid ? Te talán nem pipáltál a búzatáblán úgy-e a nyáron ? Most is van dohányod a padláson, meg puskaporod is van, amit a kőfejtőktől loptál, mikor a kikötőt csinálták. Jóska lekonyította a fejét. — Hát fizesd meg az orvosságot! — Nem fizetem én! Fizesse, aki összetörte. — Hát akkor hogyan menjek haza orvosság nélkül! ? — Add el a klarinétot. — De nincs nálad pénz! — De van bizony! — Hol van ? — A sapka-bélésben! — Mutasd! Pista lekapta a sapkáját és előkotort három koronát, négy husz fillérest, egy tiz fillérest és öt darab két fillérest. — Ehun van ni! — Annyiért nem adom! — Több nincs! — Még egy koronát adj rá! — Ha nincs! — Add hozomra! — Hát adom ! Ne itt a két forint. Jóska átvette, aztán szaladt a patikába. Pistának ugrált a lelke és elkezdte fújni a klarinétot, csak úgy visszhangzott tőle a parti liget. Negyed óra múlva indultak visszafelé. Jóska nem akart elől menni, odaadta a botot Pistának, vontasson ő. — Pista léhát átvette a mozdonyvezető szerepét és neki iramodtak a fehér párába olvadó jégmezőnek. Pista közben egyre fújta a sipot, míg csak bele nem fáradt. Akkor aztán abbanhagyta a riogtatást. Még szürkület előtt elérték Tihanyt. Ekkor nagyon fáradtak voltak. Csak bandukoltak, de Pistának újra eszébe jutott a klarinét és belefújt. Azt ugyan fújhatta. Nem szólt. Pista még egyszer neki fohászkodott és úgy belefújt, hogy a szeme is kidülledt bele. A klarinét nem szólt. Pista szédülés-félét érzett és feltámadt benne a minden rosszra ujjal mutató, tiszta lelkiismeret. Alig tudta elhebegni. — Te Jóska, nem szól a klarinét. — Ne is szóljon — mondta mogorván, boszut kiérző hangon a gyerek — ne is szóljon többet nálad, mert nem igaz úton szerezted! Az Isten sem akarja, hogy te nálad szóljon ! Ebből is látszik, hogy készakarva ejtettél el, hogy elharácsold a pikulát. De az Isten megvert érte. Olyan komoly arccal mondta, mint valami kálvinista pap a halotti beszédet. Pista megrémült. Nem válaszolt semmit, csak mégegyszer, kétségbeesve belefújt, de siker nélkül. Jóska nem is törődött ezzel a hasztalan erőlködéssel, hanem futott haza. Pistát azonban lenyűgözte valami névtelen félelem. — Tehát rajta kapott a jó Isten ezen a bűnömön — gondolta. Sok turpisságot elkövettem, de az Isten úgy látszik nem látta meg, vagy pedig ezzel telt be a pohár. Mert, hogy itt az Isten keze működött közre, az bizonyos. Hiszen egy félórával azelőtt, hogy a bünt elkövette, a pikula még vígan szólt s azóta gondosan a kezében fogta, tehát hibája nem eshetett. Bizonyosan a jó Isten vette el büntetésből a hangját, ha ugyan ezzel a kis büntetéssel beéri. Nem csupán intő jel-e ez a jobb útra való térésre ? És a nagyobb büntetés ezután következik? Vacogva ment haza. A pikulát elrejtette az eresz alá, aztán beült a kuckóba. Kínálták, nem evett. Kérdezték, nem felelt. Az apja hátba ütötte, nem sírt. — Ez a gyerek beteg — vélte az anyja. — Le kell fektetni — határozta az apjuk. Ekkor a gyerek megszólalt. — Nem fekszem le. Előbb kimegyek, aztán mindjárt bejövök. Kisurrant. Levette a klarinétot és szaladt vele a tehenesékhez. Ott nagy volt a fölfordulás. Az asszony meghalt, mindenki jajgatott. Mikorra Pista odaért, akkora fel is öltöztették a halottat. Bedugta fejét az asszonyok közt egy nyíláson — mert sok asszony volt, azok elálltak az utat. Egy darabig ijedten bámészkodott, végre megpillantotta Jóskát a kemence mellett. Jóska sírt. Nem is sírt, hanem egész szivével, lelkével zokogott. A vállai rángatóztak a zokogástól. / Pista melléje férkőzött és vállára tette a kezét. — Jóska te! Hallod ? Elhoztam a pikulát. Jóska felnézett, de zokogott tovább. Pista átölelte a kis pajtást és könny gyűlt a szemébe. — Ne sírj no, iszen visszaadom. Azzal vissza is adta és hazaosont. — No most már lefekszem — mondta és megdörzsölte a szemét. Mikor aztán lefektették, el újságolta : — Meghalt a tehenesné. A pikulából pedig a meleg szobában reggelre kiolvadt a beléje fagyott nyál és vízpára s azontúl olyan szépen szólt, hogy a Jóska gyerek szinte megvigasztalódott tőle. Vasúti menetrend. (Érvényes 1909 okt. 1-től.) "Vonat indul kapáról: Győr felé Reggel 5 óra 50 p.-kor, vegyesv. gyorsv. Délelőtt 10 Délután 2 Délután 6 Este 7 Éjjel i 27 32 21 27 10 személyv. gyorsv. vegyesv. személyv. Czelldömölk felé Reggel 5 óra 55 p.-kor, vegyesv. Délelőtt 11 Délután 12 Délután 5 Este 7 Éjjel 3 10 57 21 30 42 gyorsv. személyv. gyorsv. vegyesv. személyv. Csorna Reggel 5 óra 58 p.-kor, vegyesv. felé Délután 3 „ 35 „ vegyesv. továbbá: minden szerdán d. e. 10 ó. 32 p.-kor minden pénteken éjjel 3 ó. — p.-kor Bánhida felé Reggel . Délelőtt Délután 3 óra 44 perckor 10 „ 40 „ 4 „ 50 „ "Vonat érkezik: Pápára : Győr Reggel 5 óra 49 p.-kor, vegyesv. gyorsv. felől Délelőtt 11 Délután 12 Délutén 5 Este 7 Éjjel 3 09 54 20 24 36 személyv. gyorsv. vegyesv. személyv. Czelldömölk felől Reggel 5 óra 31 p.-kor, vegyesv. Délelőtt 10 Délután 2 Este 6 Este 7 Éjjel 1 26 27 20 17 05 gyorsv. személyv. gyorsv. vegyesv. személyv. Csorna Délelőtt 10 óra 09 p.-kor, vegyesv. felől Este 8 „ 36 „ vegyesv. továbbá: minden pénteken reggel 7 ó. 1 p.-kor minden szerdán d. u. 2 ó. 17 p.-kor Bánhida felől Reggel . Délután Este . . 7 óra 32 perckor 3 „ 02 „ 9 „ 30 „ Gabona-árjegyzék I9IO márc. 24-én. Buza Rozs Árpa Zab . . Kukorica Burgonya Széna . Zsupp . I £ i a i rf { |b í á ! M ) Jó Kor. 25 60 16-00 13-00 14-60 12-80 3-40 8-00 4-80 Közép Kor. 25-20 „ 15-80 12-80 „ 14-20 „ 12-60 „ 320 „ 7-00 „ 4-60 Alsó Kor. 25-00 „ 15-20 „ 12-40 „ 14-00 „ 12-20 „ 00-00 PÁPAI KALAUZ. Agyagáru gyár: Boscovitz Sámuel készít díszes cserépkályhákat minden kivitelben. Asztalos: Gyúh Nándor épület-, bútor- és portál-asztalos, — Erzsébet-városrész, Hunyady-utea 21. sz., saját ház. — Elvállal szakmájába vágó mindennemű munkát. Huber János épület- és bútor-asztalos, Gsáki-u. 5. Bábsütő : Szagmeiszter I. utóda bábsütő és viaszgyertyaöntő, Barát-utca és Kigyó-utca sarkán. Bádogos: Mayersberg Samu bádogos és vízvezeték-szerelő Petőfi-utca 3. — Telefon-szám: 78. Borbély és fodrász: Frauendienst Viktor. Fő-üzlet: Széchenyi-tér 1. — Fiók-üzlet: Főtér 26. sz. Groszherr Nándor, Kossuth Lajos utca 15. sz. Szente Józsefe Főtér, a Grilf-szálloda épületében. Hutflesz Pál, Corvin-utca 3. sz. Cipész: Manheim Ármin, ezelőtt Altstádter Jakab, Kossuth-utca. Ájánlja dúsan felszerelt uri-, női- és gyermek-cipő raktárát. Balogh, Nagy és Társai uri és női cipészek, Kossuth- és Major-utca sarok. Elvállalnak minden,e szakmába vágó munkát. Építési vállalkozó: Fa Mihály építőmester, Erzsébet városrész. — Telefon: 42. szám. Kardos Testvérek oki. kőmives mesterek, Jókai Mór utca 53. sz., saját ház. — Költségvetéssel és tervezéssel helyben és vidéken szívesen szolgálnak. Cz. Horváth István oki. építő és vállaik. Lakása: Rozmaring-utca 14. Fa-szobrász: Ott György Czuczor Gergely u. (Szalay-féle ház). Férfi-szabó: Frejer Kálmán, Fő-utca 23. sz. — Mindenféle férfi-öltönyök finom kivitelben készíttetnek. Kályhás: Kreizer József első pápai minta majolika, cserépkályha és különlegességek gyára, Széchenyi és Zöldfa-utca sarkán. Alapíttatott 1842-ben. Könyvkötészet: Kis Tivadar, Fő-utca 21. szám. — Egyszerű és díszkötések ! Gyász-szalag nyomás ! Kovács: Harák Gyula okleveles gépész és kovács, Jókai Mór utca 23. szám. Lakatos : Tóth József, Petőfi-utca 10. szám. — Készít épület-, kerti- és sirrácsokat. Trauner Lipót műgépész és lakatos, Szentilonaiutca 11. szám. Horváth István, mű- és épületetlakatos, takaréktűzhely készítő, Bástya-utca 21. sz. (saját ház. Malomépítő: Petemell József Jókai Mór utca 102. sz. Műhimzö: Ifj. Stern Lipót Kossuth Lajos utca, posta-palota, mindennemű kézimunká, himzési előnyomda, rövidáru-, csipke-, szalag- és divatcikkek raktára. Mükertész: Takács Ferenc mükertész, Fő-utca, a megyeházzal szemben. Mindenféle alkalomra csokrokat és koszorúkat gyorsan és Ízlésesen készít. Müfestö és vegytisztító: Zakots István, Szent-Benedek tér (volt Poltzféle ház). Órás és ékszerész: Steinberger M. utóda arany-, ezüst-, ékszer- zsebés inga-óra raktára. Fő-utca 3. sz. — Javítások jutányosán és pontosan eszközöltetnek. Szappanos: Matus György mosó- és pipereszappanok, faggyugyertyák gyártása, Kossuth Lajos utca 5. sz. — Mosószerek raktára! Szállítási iroda: Spitzer Ignác és Fia m. kir. államvasutak szám. tási irodája, Márton István utca. Telefon 84. Szíjgyártó: Néhman Gábor, Főtér 17. szám (saját házában). A budapesti milleniumi-, győri, a veszprémi és a pécsi iparkiállításon kitüntetve. Szobafestő: Balogh Gyula szobafestő és mázoló, Petőfi-u. 15. Özv. Régner J.-né szobafestő és mázoló, Flórián-u. Dattler Szilárd szobafestő és mázoló, Rákócziutca 16. Szakmájába vágó mindennemű munkát jutányosán vállal el. Temetkezési vállalat: Csoknyay Dénes, Széchenyi-tér 4. szám alatt. Úveges: Breuer és Társa üveg-, porcellán- és lámpaáruk kereskedése, Kossuth Lajos utca. Zongora-raktár: Kurtz Gyula zongora-, pianinó-, harmónium- és cimbalomraktára, a plébánia-templom mellett. Zongorák hangolása és kölcsönzése vidékre is.