Pápai Hírlap – VII. évfolyam – 1910.
1910-01-15 / 3. szám
tét öntse, hogy vannak, akik éberen vigyáznak s veszély esetén mindig helyt állanak. Ne érje gáncs azokat az önkéntes tűzoltókat, kik mint annyi esetben, most is tettre készen megjelentek volna. Itt a hivatásos tűzoltókat éri egyedül a vád s némileg azokat is, akik az ö működésűk, állandó éber őrködésük ellenőrzésére vannak hivatva. Mert azzal ugyan ne védekezzenek, hogy a nagy ködtől nem lehetett látni a tüzet. Hát hogy láthatták meg akkor a törzsök hegyi és öreghegyi emberek, akik nagyobb veszedelemre gondolva, egykettőre megjelentek a tüz szinhelyén? Alsóvárosi háztulajdonos. Yannak-e jövödelmi források? Ha végig tekintünk a város közszükségletein, melyek mind kielégítésre várnak a közel jövőben, ügy gondolkozóba esünk, hogy az ezekre szolgáló fedezetet honnan teremtjük elő, mert a lakosságunkat új adóterhekkel megróni nem lehet, azok vállain már annyi súly van, hogy többet exisztenciáik feláldozása nélkül el nem bírnak. Ha ezt tudjuk, úgy nem marad más hátra, mint egyéb jövedelmi forrásokat nyitni, melyekből meríthetünk. De van-e jövedelmi forrás, amelyet még ki nem aknáztunk ? Szerintem van ; nevezetesen létesíthető volna : 1. községi takarékpénztár; 2. tűzkár-biztosítás; 3. városi tégla- és cserépgyár ; 4. közvágóhíd jéggy árral; 5. gyümölcs- és konyhakertészet; 6. műtrágya gyár; 7. mészégető; 8. mezőgazdasági szeszgyár és gőbölyhizlalda; 9. somlói bazalt-bánya megnyitása. Hogy ezen jövödelmi források egyszerre mind nem állíthatók fel, az kétségtelen, de fokozatosan mind megvalósítható. Elsősorban a közvágóhíd állítandó fel, mely már a közgyűlés által el is határoztatott, jéggy árral. Másodszor a tüzkárbiztosítás közvetítése, ha már éppen nem tudnánk önálló tüzkárbiztosítási intézményt létesíteni. Ezt is elfogadta a tanács. Harmadszor egy tégla- és cserépgyár felállítása volna kívánatos, melyet szintén magáévá tett a tanács. Ha ezen három intézményt behoztuk, úgy hihető, hogy ezeknek tiszta hozadéka teljesen fedezni fogja a csatornázás költségeit. Addig tehát, mig közjövedelmünket nem emeltük, a csatornázás kérdését függőben kell tartani. Minthogy azonban nemcsak a csatornázás kérdése vár megoldásra, de megoldásra vár még a vízvezeték kibővítése, régi és újonnan alakult utcáink makadámirozása és járdával való ellátása, közkórház létesítése, világításunk kiterjesztése, rendőrség létszámának emelése, bejelentő hivatal felállítása, új városház emelése : ha ezeket a szükségleteket figyelembe vesszük, úgy nemcsak az előzőleg felemlített három, hanem mind a kilenc jövödelmi forrásra szükségünk van, hogy azok terhére felállíthatók és megteremthetők legyenek. A községi takarékpénztárral már korábban foglalkoztam, úgyszintén a tüzkár-biztosító intézménnyel, melyek jóakarattal, az egoizmus félretételével könnyen megoldhatók, s a legnagyobb hozadékot biztosítanák a városnak. Az első években ugyan nem öntené túlságosan a pénzt a közpénztárba, hanem évről-évre többet és többet. Hisz a fiatal fa sem hozhat annyi gyümölcsöt, mint az idősebb. A tűzkárbiztosítás közvetítésénél azonban jobban szeretném az önálló tüzkárbiztosítási intézmény megvalósítását, mert ez több jövedelmet biztosítana a városnak. Igaz, hogy a kockázat is nagyobb, de akkor, amikor városunkból mindinkább kiszorul a gyúlékony anyagú építkezés, vizvezetékünket pedig kiterjesztjük, úgy az esélyek napról-napra csökkennek. De egyébként a kockázat ellensúlyozására szolgálnak a viszontbiztosító intézetek. Ami a tégla- és cserépgyárat illeti, arra nézve elkészültek a tervek, a költségvetése is megvan, mely szerint 60.000 K-ba kerülne a felépítése és berendezése, évi 2 millió tégla- és sindelykészítés mellett. A költségvetéshez csatolt jövödelmezési táblázat szerint, leszámítva az amortizációt s az összes rezsiköltséget, hozna a városnak évi 10—12000 K-t. Én azonban inkább megelégedném azzal a jövödelemmel, ami pótadó utján folyna be a rohamosan épülő új házak után, az építési anyagot majdnem előállítási áron bocsátanám a város lakosságának rendelkezésére, ezrét a téglának 20—22 K-ért, a sindelynek pedig 35—36 K-ért, mert ez által mód nyújtatnék arra, hogy majdnem minden tisztességes munkás egészséges lakóházat szerezhessen, ami a közegészségügyre igen üdvös hatással lenne. A közvágóhidunk j éggyárral lett kontemplálva, amely évente szintén hozna a városnak 6—7 ezer koronát Gyümölcs- és konyhakertészet létesítésével már egyizben szintén foglalkoztam e lapok néni a seprűjével, meg az apró, szúrós szemeivel, de főleg a nyelvével, mely minden kereplőnél fürgébben ontotta a legzamatosabban népies kifejezéseket s hólyagot húzott volna az ember arcán, ba a kis diák bőrét nem védené lelkének játékos huncutsága és az ártatlanság. Inkább a seprűjétől tartottunk tehát, midőn a kollégium felé vándorlásunk közben — napjában négyszer — elhaladtunk a vénséges, kopott ház előtt és be-belopakodtunk kapuja alá, meg a lépcsőkhöz, hogy az ott látható régi, feliratos kőcímereket és emléktáblákat megbámuljuk. Főleg egy tur bános török vitéz kőalal-ja izgatta kíváncsiságunkat. Rengeteg feje volt ezen derék kővitéz nek, de csak egy karja és egy füle. Hová lehetett a másik karja és a másik füle? Elvesztette a csatában. Levágta őket egy hős magyar dalia, tán épen a vén ház gazdája, a szürke cilinderes bácsi, fiatal korában, ezelőtt sok-sok esztendővel, amikor még nem volt ennyire öreg. Ezt a szürke cilinderes bácsit Radakovics József altábornagynak bivták. Hajlott, magas alakja, őoz feje, simára borotvált, száraz arca, de főleg aranygombos pálcája és sárga gamásnis, fényes lakkcipője néha még most is ki kiv'llan egy pillanatra a régen tovatüut idők homályából .. . Látom, amint kilép a kapun s megindul a mágnás-kaszinó felé. Látom, amint megáll az utcasarkon levő cukrászda előtt s visszafordulva, nyájasan int a vén báz balkónján megjelenő hófehér álomképnek : a leányának. Azután tovább haladt ő excellenciája csodaszép, aranygombos pálcájával és fényes lakkcipőjével — az álomkép finom, vértelen arcocskája pedig eltűnt a halkónról és visszavonult a vár belsejébe, ahol bizonnyal hétfejű sárkányok őrzik. Egyszer aztán bevonták fekete posztóval a rengeteg kaput s jobbról és balról kiszegezték az ezüstpajzsos családi címert. Megtudtuk, hogy az altábornagy úr méghalálozott és délután fogják eltemetni. Aznap délutáu osak ugyan másfelé kellett a kollégiumba mennünk : az utca tele volt gyászoló közönséggel, főleg katonákkal. Három zöldtollas generálist láttunk ; mindenfelé csupa csákó és csillogó egyenruha, mozdulni sem lehetett tőlük. A koporsót hat fekete, structollas ló vitte, a katona banda a „Don Sebastian u-t harsogtatta, az egyenruhák sokasága körülvette az elhunyt altábornagy családját: dragonyoskapitány tiát, Helén leányát hasábjain, mindazonáltal nem tartom feleslegesnek, ha újból felmelegítem eszmémet. Ugyanis ha a város az újmajorhoz tartozó 200 kat. hold birtokát részben gyümölcsfákkal ültettetné be, részben pedig azon konyhakertészetet űzne, úgy ezen ingatlan nem 4500 K-t jövödelmezne, hanem 6—7 év múlva ezt az összeget megötszörözné, nagyon természetes szakértő vezetése mellett. Műtrágya-gyár felállításának létjogosult sága pedig csak az esetben lesz meg, ha a város csatornázva lesz, vagyis mikor az összes kloaka-szennyek az ülepesztő-medencébe vágott szalmával tömöríttethetnek s onnan kiemelve száríthatók lesznek. Ez is bőven megjutalmazná a fáradságot. A mészégető kemence felállítása függeléke a tégla- és cserépgyárnak, mrirt az építési anyagokhoz tartozik. Habár Pápán erre alkalmas terület nincsen, de van vidékén, nevezetesen a németteveli domb mind mészkő, s ha ott a város olcsón tudna szerezni kőbányát, ami kétségtelen, úgy a nyert zuzalékkö- és mészből a városnak szintén lenne haszna, különösen, ha motorkocsikkal történne a szállítás. Ami a mezőgazdasági szeszgyárat és gőbölyhizlalást illeti, szintén megérdemel némi figyelmet. Tudjuk azt, hogy a városnak Antalházán van mintegy 300 hold földbirtoka, ha a pénzügyminiszter úrtól ezen birtokra mezőgazdasági szeszgyárat nyer, ami kérhető, melyben nem kételkedem, hogy meg ne kapná, úgy ez a szeszgyár a városnak 4—5000 K-át jövedelmezne évente, de jövedelmezne az ezzel kapcsolatban felállítandó gőbölyhizlalda is ugyanennyit, eltekintve attól, hogy a fold hozadéka tetemesen emelkednék a nagymennyiségű trágya által. Végűi a közutaink, utcáink jelenleg vagy nincsenek szilárd alappal ellátva, vagy nagyon kikoptak, úgy, hogy a városnak igen nagy öszszegébe kerülne ezen utcáknak burkolása. Hogy a költségeket minél lejebb szállítsuk, szükségesnek mutatkozik a somlói bazaltbanya megnyitása és ott egy zu/.ómalmot felállítani, honnét kötélpályán a legközelebbi vasúti állomásra lehetne szállítani a tört bazalt követ, ez sokkal kevesebbe kerülne, mint ha vállalkozóktól szerzi be a város a fedanyagot. Tekintettel arra, hogy a városnak akkora bányája van ott, hogy nemcsak Pápát, hanem vármegyénket, sőt a szomszédos megyéket is elláthatnánk bazalt kővel, az elért haszon lehetővé tenné, hogy a mi szükségletünk teljesen ingyen maradna s utaink, utcáink kifogástalanok lennének. Ezen jövödelmi forrásokat azért soroltam fel, hogy a város életével foglalkozó polgárainknak módot nyújtsak felettük meditálni, mert habár kilátásunk van az állami feladatok teljesítéseért fokozatos állami segélyben részesülni, és kisebbik fiát, a púpost. Ez ugyanis púpos volt szegény és kicsi, fejletlen ; szinte gyereknek látszott, holott már elmúlt busz esztendős. Azután megmozdult a gyászoló gyülekezet és ugyanazou az úton, amelyen a megboldogult minden nap a mágnás-kaszinóba indult, kihaladt a piac felé, hogy onnan ,a temetőbe kanyarodjék. Az ágyudörgést azonban csak jó másfél óra múlva hallottuk. Ennyi időbe telt, míg az altábornagy véa:re megállt a maga földi utján és súlyos érckoporsóban, teljes tábornoki díszben berukkolt az anyaföldbe. Valami másfélesztendő múlva azonban feltámadt és vagy harminc évvel megfi italodva, ismét csak visszakerült a balkónos házba. Dítután íél öt óra tájban — midőn hazafelé széledeztünk a kollégiumból — megdöbbenve láttuk magas, száraz alakját kilépni a kapun és elindulni a cukrászda leié A káprázat teljes volt : a balkónon most is megjelent a fehér látonány, a finom, sápadt arcocska most is gyengéd szeretettel tekintett a távozó után, hogy egy két perc múlva ismét eltűnjék az elátkozott vár fekete mélységében . . . Holott pedig valóság volt a dolog, nem A H TI T\ HIT í TT fí TI CH nm í YI mű-ruhafestő, vegyi ruhatisztító, fehérnemüek 1 \ r k VI A K IT I V/ I A 1/ é s függönyök gőz mosó-intézete Pápán, Fő-utca V U li 11 III IIIV U U UZi 1 ü I Kis Tivadar úr könyvkereskedése rae llett Elfogadok uri és női ruhákat műfestésre minta után is, bármilyen szinben.