Pápai Hírlap – VII. évfolyam – 1910.

1910-03-19 / 12. szám

tagjait és kijelentette, hogy nagy fontosságot tulajdonít a városok fejlesztésének. Örömét fe­jezte ki azon, hogy a városok fejlesztéséről mái­kész törvényjavaslat fekszik a minisztériumban, mert a munkát nagyban megkönnyíti az, hogy osak ennek esetleges hiányait kell még pótolni. Ami a városoknak a közjövedelmekben való részesedését illeti, ez csak a pénzügyi kormánnyal együtt rendezhető, de reméli, hogy ennek netn lesznek nehézségei. A városok szükségleteinek a kielégítését az alapoknál kell kezdeni és első porban a mindennapi élet szükségletei teljesí­tendők. ismétli, bogy teljes jóindulattal van a városok fejlesztése s a városok tisztviselői sor­sának a javítása iránt és amennyiben az állam­háztartás pénzügyi egyensúlya megengedi, min­dent el fog követni érdekükben. § A jéggyár. A legutóbbi képviselőtestületi gyűlés határozatának foganatosításához a v. ta­nács erelyesen hozzálát. Tegnap felküldte dr. Csoknyay János főügyészt Budapestre, aki ott a gyárberendezésre vonatkozó szerződést a Ganzgyárral megkötötte. Holnap bontják fel a jéggyár épületeire beadott ajánlatokat, a legked­vezőbb ajánlattevővel az építkezést a tanács mindjárt a jövő hét folyamán megkezdeti. § A vásártér áthelyezése dolgában f. hó 12-én tisztelgett a város küldöttsége gróf Serényi Béla földm. miniszternél. A küldöttséget a pol­gármester vezette, akinek beszédére a miniszter kijelentette, hogy az áthelyezés még hivatali elődje rendelkezésére történt. Egyébként az ügyet tanulmányozni fogja, abból a szempont­ból, hogy a törvény keretén belől a kérdés hogy lenne megoldható. — E tekintetben persze célirányos volna, ha maga a város jönne segít­ségére a miniszternek oly propozicióval, mely a belvárosi kereskedők és iparosok érdekeit is védi s a törvénnyel sem ellenkezik. Márciusi ünnepek. Derűs, szép tavaszi nap kedvezett az idei márciusi ünnepnek. Az ifjúság lelkesen ünne­pelt s vele ünnepelt Pápa város lakossága is, amint arról itt következő tudósításunk beszámol: Az iparos-ifjak egylete vasárnap este tar­totta hazafias ünnepélyét a főgimnázium torna­csarnokában, amelyet ez alkalomra zsúfolásig megtöltött a közönség. A dalárda Himnus-éneke után Németh Károly gimn. tanár tartott nagy hatású bes-zédet, amely radikális, igaz magyar szellemével gyönyörűen illeszkedett bele a már­ciusi eszmék hangulatába. Frenetikus taps és A kis csapat fel is készülődött az útnak. Csak a kormányzó állt még mindig moz dulatlanul, könnyes szemekkel a parton s nézett komoran, sötéten maga elé. Keresett valamit a szürke ködben, egy sugarat, a sötétségben egy kis világosságot. De olyan egyszerű volt az a köd, olyan borzalmasan fekete az a sötétség, mely a lelkére ült. A Duna olyan egyhangúan ömlött tova, mintha azt mondaná : — Én is futok feltartóz­tathatatlanul nyugodtan tovább, tovább, mint a történet. Akár fadarabot, akár holttestet viszek a hátamon, az én futásom egyforma ! A kormányzó mereven nézte a ködöt, ke­reste a napsugarat ! A török követség vezetője hozzálépett és áhítattal csókolta meg mentéje szélét. Észre «em vette. Nézte a ködöt, kereste a napsugarat. — Allah irgalmas! susogta a török dalla­mos hangján. A kormányzó összerezzent, lassan utána mormolt. éljenzés volt a lelkes szónok jutalma. Tóth Juliska és Kondor Béla alkalmi költeményeket szaval­tak, különösen az előbbi érvén el a köznapi színvonalon jóval felül álló előadásával nagy sikert. Kocsis László tanítójelölt tárogatón kuruc­nótákat játszott szépen, szivrehatóan, a dalárda pedig Jílek Ferenc karmester vezetése mellett Összhangzatos énekekkel emelte a műsor sikerét. A zárda ünnepélye már előző nap délután volt. Az ünnep gerincét A magyarok nagyasz­szonya cimü daljáték képezte, melynek fáradsá­gos betanításáért, a szólóénekek és énekkari számok kitűnő előadásáért az intézet lelkes zene tanárát, Szentgyörgyi Sándort illeti feltétlen elismerés. Csinos ünnepi beszédet tartott Okoli­csányi Erzsébet tanítónőjelölt. Szentgyörgyi Elza szavalattal, Mikula Vilma zongorajátékkal mű­ködtek közre. Az ev. nőegylet márc. 14 én este 7 órakor szépen sikerült hazafias ünnepélyt tartott. Az estély központja Szalay Mihály bokodi lelkész általános érdeklődés mellett tartott felolvasása volt Kossuth Lajosról, egyrészt mint a szabad­ságharc dicső tényeinek, másrészt mint a nép­lélek önzetlen költészetének koszorúzott főhősé ről. Mint keret csatlakozott ehhez Bohár László megnyitó beszéde, Piri Lajos és Barsi Lajos szépen kidolgozott szavalata a férfi- és leány énekkarnak Szutter Dániel, illetve Nagy Pál avatott vezetése mellett sikerrel előadott három hangulatos éneke s az egésznek csattanójául az áll. tanítóképző-intézet III. éves növendékeinek zenekara játszotta el Ktller. Köveskuthy Magyar indulóját oly s kerrel, hogy a közönség nem szűnő tapsa még egy ráadást csikart ki tőle. A főiskola ünnepét isteuitisztelet előzte meg, melyen lic. íiácz Kálmán vallástanár mondott bensőséges fohászt. — Az ünnep első része — régi szokás szerint — már délelőtt a honvéd szobornál folyt le. Nagy közönség jelen­létében nagy hatással szavalta el itt Benedek József, Kis Géza theológua ünnepi ódáját, mely­ből közöljük a következő szép sorokat: . . . Mint rózsabimbót várva-várunk S kifeslik egy szép hajnalon: Megjött a nagy nap — halleluja! — Remény, dicsőség s — irgalom ! Megjött! . , . S a zsarnok, véres önkény Bukott a porba . . . Engedett! Megjött! ... S az úr irgalmas önként S adott a jobbágy — hősöket. ... Óh Március! illatmeződön Kevés . . . virág itt-ott ha nyit, De illatod a hír, dicsőség S a te virágod: — fiaid! Óh voltak !.. . Sírjaik bedőltek, Szabadságról ma ki beszél ? . . . De szent emlék takarja őket, S egy szent, nagy eszme ma is él. S bár szaz zsarnok százszor tiporjon, Fel-fel! . . . A lélek él, örök ! Ha nem leszünk mi többé — hajrá! — Lesznek, kiáltnak — a rögök! Majd Falussy József tartott jól meg­konstruált tartalmas beszédet s Káldy József szavalta lendülettel a Talpra magyart. Az ifjú­ság végül babérkoszorút helyezett a szoborra a „Névtelen hősöknek". — Ugyancsak a d. e. folyamán koszorút helyezett a szoborra az áll. képezde ifjúsága is. Délelőtt 10 órakor hangulatos ünnepélyt rendezett a ref. leánynevelő-intézet Lorántffy Zsuzsánna köre. A szép műsor Sebestyén Erzsébet hatásos szavalatából, Ehrengruber Gizella igen ügyesen összeállított felolvasásából, Szutter Mariska erővel éi érzéssel teljes kitűnő melo­növendékek pompás karénekeiből és Gáty Lenko művécziei zongoraelőadásából állott és minden száma lelkes tetszést keltett. Délután 3 órakor egész népvándorlás indult meg ki az állami tanítóképezdébe Ámbár a to­longás elkerülése végett idén jegyeket is kiadtak, minden zuga megtelt az intézeti tornateremnek. A műsor minden egyes száma magas színvona­lon állott. Hazafias lendületével hatott a Klein­rath Ágost szép emlékbeszéde; a szavalók: László Emil, Seelenfreund Albert, Barsi Lajos mind kitettek magukért. Legnagyobb hatásuk azonban azoknak az ének- és zeneszámoknak volt, melyekben a képezde ifjúsága mindig ki­válót szokott nyújtani. S^ólószáraokkal Tarczy Gyula, Balogh Dezső, Horn József, Kecskés Ágost működtek közre s egyik nagyobb sikert ért el, mint a másik. A szólóénekeket pompásan egészítette ki az ifjúsági zenekar játéka. Gyújtó hatású volt az utolsó szám, a csatadal, melyet Pauer István vezetésével ének- és zenekar együtt aoott elő. A főiskolai képzőtársulat ünnepélyének má­sodik része este folyt le a városi színházban, melyet zsúfolásig megtöltött az érdeklődő kö­zönség. A műsort a zenekar nyitotta meg Fucsik győzelmi indulójának szabatos, tüzes előadásával. Majd Szabó Imre szavalta el hévvel, lelkesen a Talpra magyart. Gyönyörűen működött az énekkar, mely Gáty Zoltán kitűnő vezetése mel­lett Csokonai dalokat adott elő. Az örökszép Tihanyi ekhó művészies elhaló visszhangjával mély hatást tett. A műsor javarészét Géozy és Lampért hazafias drámája a Rodostó töltötte ki. Bár a darab nem gazdag cselek vényben, kor­hűségével, hangulatával hatást tudott kelteni s hazafias tirádái fogékony keblekre találtak. A szereplők közül első sorban a hölgyeket em­lítjük fel. Bélák Rózsi bájos ós poétikus alakí­tást nyújtott, mint Kőszeghy Zsuzsánna, Bachó Margit eltalálta a Bercsényiué méltóságos hang­ját s Csizmadia Irén egyetlen jelenetében is fel­tűnt biztos fellépésével ós előadásával. Tompa Erzsi szintén egy jelenetben ügyeskedett. Méltó feltűnést keltett Bélák Rózsi, Bachó Margit stíl­szerű magyar ruhája, valamint a Csizmadia Irén szép török jelmeze A súlyosabb szerepek ezúttal az ifjaknak jutottak, akik mindannyian kitettek magukért. így a Benedek Rákóczijánál jobbat, művésziebbet színésztől sem kaphattunk volna, Kovács Mikese megkapott pompás organumával és érzelemmel teljes beszédmódjával, erő és 113 mes hév lüktetett Balogh Barcséuyijáben, kisebb szerepeikben biztató Ígéretet nyújtottak a jövőre Szabó (Jávorka), Bakó (Bercsényi László), Kurucz (Pápay), Kovács (Nagyvezér), Kluge (Bonac), Pék (Esterházy), Hőbe (Radalovich), Besse (Ve­tésy), Bertalan (Rákóczi Gy.) és a többiek is mind. A darab betanítása és rendezése kifogás­talan volt s ezért, valamint az egész ünnepély mintaszerű lefolyásáért dr. Kapossy Lucián képző­társulati elnököt illeti a legteljesebb elismerés. Mondanunk sem kell, hogy minden felvonás után az összes szereplőket sokszor hívták a lám­pák elé. Kellemes feltűnést keltett a II. felvo­násban betétként előadott régi magyar tánc, melyet Barthalos Gizi, Csillag Piroska, Kiss Ilus, Kiss Vilma, Lampérth Valéria, Ress Irén, Szől­lősy Karola, Tompa Erzsike, Tóth Ilonka, Varga Juliska, továbbá Bertalan Sándor, Káldy Jó­zsef, Kiss Imre, Kiss Kálmán, Mokos Kálmán, Molnár Endre, Pék Lajos, Szűcs Pál, Vargha Gyula és Véghely Imre lejtették magyar jel­mezben kecsesen, szépen. A táno sok fáradságot igénylő szabatos betanítása Rákos Lipót tánc­tanító érdeme. Ünnepélyeket tartottak még a kath. körben, hol Holler Konrád bencés-tanár mondott szép beszédet, a ker. szoc. egyesületben s az összes polgári és elemi iskolákban. Allah irgalmas . . . Isten irgalmas . . . dráma előadásából, a polg., illetve képezdei • • • • Poralakban előállított limonádé. • • • • Egy adag 6 fillér. = Turistadoboz 12 adaggal zsebben kényelmesen hordható alakban 80 fillér. <= Kirándulásokon, sport-turákon, had­gyakorlatokon kitünö szolgálatot tesz. = Bármely vízben oldva kitűnő limonádét ad. ~ :: Fölerakat: KISS LAJOS úrnál PÁPÁN. :: Készíti: KERTÉSZ ERNŐ gyógyszerész krístálylimonádé-gyára SZABADKÁN. = Mindenütt kapható! =====

Next

/
Oldalképek
Tartalom