Pápai Hírlap – VII. évfolyam – 1910.

1910-12-03 / 49. szám

végre olyan döntéssel hozhatjuk a ref. templom és szinház kapcsolatos ügyét, amely döntés 10 éven belül (így kéri az egyház is) az új szinház megfelelő felépítésére is anyagi eszközökről gondoskodik. A „megfelelő" szóhoz azt a magyarázatot fűzöm, hogy a mi színházunk ne legyen, amint a mostani sem volt, luxus-szinház, hanem legyen elég nagy (8—900 ember befoga­dására alkalmas), legyen tűzbiztos, legyen modern szinpada s kényelmes berendezése.s külsejében egyszerű csinjával hasson. Ilyen szinház felépí­tése (alapul véve a most épült, sokkal nagyobb és díszesebb soproni s a most épülő, szintén jelentékenyen nagyobb kaposvári színházat) 160.000 koronából kikerül, erről pedig a város, melynek 100.000 K-ja e célra már van, 10 év alatt könnyen gondoskodhatik. Ismételten hangsúlyozom, hogy ezek a költségek, ha az állam segélyét egyáltalán fel­használni s új színházat építeni akartunk volna, amúgy is felmerültek volna, csak a róluk való gondoskodás maradt volna későbbi időre. Ma azonban, mikor a közhangulat melegen pártolja a ref. egyház kérvényének gyakorlati teljesítését, mikor a képviselőtestület a megértő méltány­lásnak és elismerésnek, a vallásos buzgalom emelésére irányuló áldozatkészségnek kivánja jelét adni, leghelyesebb, ha a kérdés minden fontos részletére megállapodás jön létre. Ha aztán 10 év múltán a két szép középület állni fog, örülhetünk, hogy előrelátók és gondoskodók voltunk. — ör — II. A református templom-üggyel kapcsolat­ban a legközelebbi közgyűlésünknek foglalkoznia kell a mai szinház elhelyezésével, illetve egy új szinház építésével is. Különböző tervek röpködnek a levegőben, meg a tanácsteremben, valamennyinek jellem­vonása és célja: úgy megoldani a kérdést, hogy a kecske is jóllakjék és a káposzta is megmaradjon. Ügy értvén ezt: Űj színházunk is legyen, sok pénzbe se kerüljön. Mindenesetre zseniális felfogás ez, és jó is volna, ha sikerülne. Ámde minden ilyen terv egy században legfeljebb egyszer teljesülhetne Pápa városában is. Még akkor is elég volna. És még akkor előbb és jobban hozzá kellett volna fogni a kivitelhez, mint ahogyan azt ma nálunk kezelik. Magunk fajta szegény városnak ezt a drága szinház kérdést közmegelégedésre dűlőre juttatni nagyon nehéz dolog. Hisz nem egy nagyobb város, pl. Győr már régebben modern színházra roppant nagy ösz­szeget nyert magán adakozás folytán, amire számítva már bátrabban és biztosabban neki kezdhettek volna a tervezgetéseknek, és — tudtunkkal — máig sem siettek vele. Az a körülmény, hogy a közgyűlésig a dolognak már szinte részletkérdéseivel is tisz­tában akarnak lenni, ami szerintem felesleges dolog, a fő oka annak a sok egyébként jóhiszemű tervezgetéseknek, javaslatoknak, amelyek, — ha még olcsóbbak lennének is, — véleményünk szerint elfogadhatatlanok volnának. És pedig azért, mert ez a látszólagos olcsóság nagyon sokba kerülne. Ilyennek tarthatni azt a többféle ajánlatot, melyek szerint a mostani színházat egy kissé kibővítve át kellene helyezni máshová. Hogy hová, — arról alább szólok. Eddig sem az volt a bajunk, hogy nincs színházunk, hanem, hogy már nem modern e kulturépületünk. És most mégis ezt akarnók más térre vinni drága pénzen, mint ha csak beteg ember lenne, akinek életben maradásához levegőváltoztatásra van szüksége, s ezt meg kell szereznie vagyona árán is. Ha csak áthelyezni szeretnők, azért bizony kár egy fillért is áldozni. De megnagyobbításról és átalakításról se beszéljünk. Akkor is pénz­pocsékolással és célszerűtlenséggel vádolhatnánk az eljárást. Mert az az áthelyezett és meg­nagyobbított és átalakított szinház aránylag sokkal több kiadást követel, mintha egy egészen új, modern színházat építtetnénk. Az a foltozott s csak félig megfejelt szinház pár évtizedig sem elégíti ki a hozzája fűzött kívánalmakat, ismét elő áll egy modern szinház hiányának érzete, aminek vége csakhamar az új szinház megteremtése lesz. Kétszeres költséget okozni ott, ahol egy­szerivel és jutányosabban, boldogulhatnánk, nem gazdálkodás, hanem a kölcsönre szorúlt tanulatlan emberek ügyetlen eljárása. Ha már ennek a mai szinháznak el kell jelen helyéről mennie, mert nem felel meg céljának, akkor ne kapkodjunk, mint Bernát a menykő után, a különféle, szükségsajtolta, ötlet­szerű tervek után, hanem oldjuk meg a kérdést gyökeresen: építsük fel az új, modern színházat; mert ez a legokszerübb és a legolcsóbb. Hasonló tájékozatlanság és ötletszerűség irányítja az űj épület helye feletti .véleménye­ket is. A legtetszetősebb a villamtelep melletti területek valamelyikét jelölné ki számára. Ami, nem is lenne helytelen abban az esetben, ha a városé lenne már az egész nagy terület az uszodától a grófi-útig s legalább a Bakonyeréig, és ha ennek a területnek új városrészi tervezete, úttestei, a parcellák ára és teljes költségvetése meg lenne. Mert akkor remélhető volna, hogy 10—20 év alatt szépen beépül az a terület, az előre kiszámított költségvetés szerinti jövedelem­ből a Tapolca partját rendezhetjük és mellette az oly sokszor hangoztatott sétateret létesít­hetjük. Csakis ezen feltételek és előzmények enged­hetik meg a szinháznak odahelyezését. Mert kint a pusztán, évtizedekig ott hagyni magában kulturépületet, amelynek hivatása a város szépí­tése is, — elhibázott városfejlesztő politika. S mivel még e feltételek és előzetes mun­kákból semmi sincs meg, az új színházat a város belterületén kell hagynunk. Még pedig ott, ahol vele kapcsolatban kultúrpalotát és vigadót egy tömben építhetünk akként, hogy a szinház is minden tekintetben megfelel a kívánalmaknak. Ezt parancsolja a színházépítési költség­hez való jövedelmi forrás kérdése, ezt a város szépítése, ezt a publikum érdeke is. Gy. Gy. A VÁROSHÁZÁRÓL. § Az állandó választmány f. hó 2-án ülést tartott, melyen a hétfői városi közgyűlés tárgy­sorát készítette elő. Beható eszmecsere folyt ez alkalommal a ref. egyház ismeretes kérvé­nyéről. Az ügyhöz pártolólag szóltak Sült József, aki főkép jogi szempontból oszlatta el az okat az aggályokat, melyek a színháznak más helyen leendő felépítése ellen felmerültek, továbbá dr. Kluge Endre, Barthalos István, Vágó László s több irányban felvilágosítást nyújtottak az egyház nevében Kis József esperes-lelkész és Saáry Lajos főgondnok. Krausz József N. a pénzügyi­bizottság álláspontját körvonalazta, Steinberger Lipót azt javasolta, hogy az egyháznak 30.000 K segély adassék, e mellett foglaltak állást dr. Lövy László és Hajnóczky Béla is, mig dr. Kende Ádám a kérvény pártolása mellett az új szinház felépíthetésére nézve kivánt teljes biztosítékot. Majd két órai tárgyalás után az áll. választmány 16 szóval 5 ellenében a kérelem teljesítését s a főügyész készítette szerződés tervezet el­fogadását, az új szinháznak a Woita teleken leendő felépítését hozta javaslatba a közgyűlés­nek. A többi tárgyak közül kiemeljük az Allen­stein Frigyes gyárkérvényét. Az ál. váll. túl­magasnak tartja a gyáros igényeit s csak azok mérséklése esetén hajlandó vele érdemleges tárgyalást folytatni. földön az Aaoh, Brenz, Blau és a többiek, meg az említett Timavo Trieszt közelében. Dél Franciaországban, aDauphinében. Avig nontól negyedfél mérföldnyire fakad a Vaucluse forrása, melytől a Vaukluse departement is a nevét kapta. Mikor a napvilágot éri : immár hatalmas folyó. Vize az alsó kréta-korszak mész­kövébe vájt szédítő völgyben : a Sargue völgyé­ben — mert ez a neve ennek a titokzatos eredetű nagyhírű folyónak — szalad tovább. A Sargue völgyén azon barlang fölött, amelyben a viz­áradat íelbukkanik, meredek mészszikla tör a magasba. Fal módjára berekeszti a völgyet. Azért hát „Vall is clause"-nak nevezték. E két szóból származott a művelt nemzetek irodai mától immár elfogadott: „Vaucluse" név. A forrás barlangja nagyon jelentéktelen. A viz eredetének föld alatti szakaszát csak rövidke darabon követhetjük, mert a viz kíbuggyanásá tói nem messze, merőlegesen tör elő a barlang nagy mélységéből. A franoia Vaucluse-nek szakasztott mássát látom magyar földön: Pápától alig búsz pero­nyire Tapoclafön. A Tapolca folyó forrása a magyar Vaucluse. A falu, a Bakony harbaad kori mészkő-platójának hátán fekszik. A falu derekán, a mészkő lejtőjén és lábánál, valóságos „forrásüst"ökben nagy bőséggel szakad az isten áldása, a viz, s pár lépésnyire már malmot hajt kristálytiszta vize. A városig: Pápáig másik négyet-ötöt, közöttük a „papiros-malmot" — hogy gyártottak-e abban egykoron papirost, azt bizony nem tudom —, a városban a „tizes mal­mot" s azon túl a Marcalba való torkolásáig, a többit. A Tapolca vize főforrásából kapja tíz év óta a szépen fejlődő iparos- és kultűrváros, Petőfi és Jókai városa, református kulturális intézményeivel a „kis Debreozen", a saját viz­vezető művével pompás ivóvizét, mely varázs­latos gyorsasággal szabadította meg Pápát rette­netes átkától : a tifozus bajoktól. Mindamellett vizbőségének régi gazdagságával folydogál a Tapolca nagy csendesen ma is, miként évszázak vagy ezrek óta ós áldása a húszezer lakosú városnak ós nagy vidékének. Forrásának feje: a magyar Vaucluse. Ge­nesise, fekvése szakasztott olyan, mint franoia testvéréé. Ezt az egész világon ismerik. Forrás­típusnak nevezik a litteraturában, ellenben a mienknek a külföldön csak hírét sem hallották, sőt a magyar földön is, a tíz ujjamon el tudnám számlálni azoknak nevét, akik a Tapoloa forrása geologiai-fizikai jelentőségét vil ágraszóló értel­mében ismerik. Avagy ki hallotta, olvasta vájjon, hogy a Duna a Rheinnel (a Rajnával) közlekedik, ha csak a föld alatt is ? A Duna felső szakaszában : lmmendingen mellett, rendkívül sok vizet veszít. A folyam medre tele van hasadékokkal: litoklázisokkal s mészkő ágyának fenekén ravaszlyukakon (pono­rokon) örvénylő folyással szalad a viz a föld gyomrába. Ha a Dunában alacsony a vízállás, egyszercsak elveszti minden vizét, úgy, hogy legfelső szakaszának föld fölötti medre teljesen — kiszárad. Ez pedig az év hetvenhét napján megesik. Immendingentől tizenkét ós fél kilométer­nyire pedig az Aach forrása fakad fel, az Aach-tó kétezer négyzetméteres „forrásüst"-jében, mely­nek fenekén Németország legnagyobb „forrása" szökik a magasba, mert másodpercenként hét ezer liter viz fakad belőie. Csodálatosan titokzatos földalatti folyás Lakásberendezéseket u. m. háló-, ebédlő-, iroda-, előszoba- és konyhaberendezé­seket megrendelésre rajz után készítek a legmodernebb kivitelben, ízléses, olcsó és modern BÚTOROK állandóan raktáron! «Javítáfeolcat is elfogadok. bútorasztalos, Pápán, Jókai-utca 14. szám alatt. DRACH ADOLF

Next

/
Oldalképek
Tartalom