Pápai Hírlap – VII. évfolyam – 1910.

1910-09-24 / 39. szám

holdanként, addig Somlón nem többet 6—7 hektoliternél. Somlai borunknak hire és neve országos jelentőségű, de az itt termett bor jelességének tudata országunk határán túl nem igen terjed; természetes tehát, hogy eleddig Somló levének fogyasztó közönsége hazánk nagyon is korlátolt vagyoni erejű népének fogyasztási körére volt utalva; azon fogyasztó közönségre, mely ha egyszer-kétszer vagyoni viszonyait túllépő költekezésre határozta el ' magát, válogathatott Somlóval versenyző egyéb nemes italok (villányi, tokaji, küküllőmenti, csombordi, erdély-hegyaljai, stb., stb.) tömegében. Bezzeg fizethet a hozzánk viszonyítva dúsgazdag német a johannisbergiért vagy steinbergiért palackonként 40—70 márkát is, midőn őnekik csak egy Rheingangjok van. Ismertetni kell tehát bort inkát. Mivel azonban a borok hirdetése egyes birtokosok anyagi erejét felülhaladja, a birtokosoknak kellene e célból tömörülni. Ezen tömörülés és hirdetések és ismertetések kibocsátása megtörténhetnék a már előző szervezetek keretein belül is az egyes hegyközségek útján. Továbbá értékesítési mód borvásárok tartása. A borvásár közvetlen célja, hogy a szőlősgazdáknál eladásra készleten álló borok , az ügyleteket megdrágító közvetítés mellőzésével értékesíthetők legyenek és hogv a borkészlet nagyságáról, minőségéről és beszerzési forrásokról a vevőközönség tudomást szerezhessen. Közvetett célja a borvásárnak (a jobb borok termelésére ösztönző hatásával) a bzőlőmívelés tökéletesbítése és a pincekezelés javítása. Ily borvásárok tartása a borászatilag előrehaladottabb külföldön mindenütt rendszeresen be van vezetve. S mivel ilyen borvásárok minden év ugyanazon hónapjában tartatnak, úgy a vevő, mint az eladó közönség hozzá szokott a borértékesítés ezen gyakorlati módjához olyannyira, hogy pld. Németországban mai napig a boroknak nagy százaléka ezen úton cserél gazdát. Mint a borértékesítés egyik sokat emlegetett orvossága, szükséges volna még pinceszövetkezet alakítása. Ügy külföldön, mint nálunk, sok energia halmozódott fel pinceszövetkezetek alakítása és fenntartása körül. De mig külföldön szép eredménnyel, addig nálunk ez irányú buzgalom kevés sikerre vezetett. Több és lényeges akadályok, melyek a pinceszövetkezetek alakítása elé torlódnak, majd annak prosperálását veszélyeztetik, népünkben rejlő csekély összetartozandósági érzet és széthuzási erő. Mig a német az ő fegyelmezettségével és szövetkezés iránti nagy érzékével saját egyéni érdekét hajlandó és képes is a köz javára alárendelni, addig bennünk ezen tulajdonság csak minimális mértékben van meg. Ennek tudható be, hogy hazánkban ha alakultak is pinceszövetkezetek, azok rövidesen vagy megbuktak, vagy részvénytársasággá alakultak át. Elősegíti ezen bomlást szövetkezeti törvényünk egyik hibája, mely nem teszi lehetővé, hogy a szövetkezeti tag bizonyos rövidebb ideig (például 3 évig) a szövetkezetbe leköthető legyen, de szabad kezet ad neki bármikori indok nélküli kilépésre is. Mindezek nem zárják ki, hogy Somlón a pinceszövetkezet megalakítható ne legyen. Csakhogy ehhez bizonyos feltételeknek kell jelen lenniök. Ezeknek főbbje, hogy találkozzék oly állandóan Somlón, vagy annak közvetlen környékén lakó önzetlen, intelligens ember, aki díjtalanul vagy csekély díjazás mellett a pinceszövetkezet elnökségét elvállalja s annak egész embert kivánó ügyeit vezeti. Másodszor, akadjon oly pénzintézet, mely a szövetkezetet méltányos kamat mellett hitelben részesítse. Harmadszor, hogy sikerüljön Somlón oly 8000-10000 hl. űrtartalmú pincéhez jutányos áron bérletben vagy vétel útján jutni, mely megfelelő nagyságú melléképülettel is fel van szerelve. Ha ezen nehézségeket sikerült leküzdeni, szép jövő reményével foghatunk hozzá a somlai pinceszövetkezet megalakításához. A javaslat utolsó része a somlói vasúti összeköttetés javítására nézve tesz figyelemre méltó indítványokat. Néhány szó sl városi mérnök ügyéhez. A folyó hó 19-iki városi közgyűlésen a napirend előtt a városi mérnök alaptalan szenzáció-hajhászásnak nevezte azon interpellációmát, amelyet folyó évi aug. 29-én tartott képviselőtestületi ülésen intéztem az elnöklő polgármesterhez azért, hogy tudomása van-e róla, hogy mérnökünk a közszállítási szabályzat 6. §-ának nyilt és feltétlen megsértésével, , a kötelező nyilvános árlejtések mellőzésével, a tanács tudta nélkül 2718 korona és 55 fillérnyi megrendelést tett a Melocco-cégnél. Hogy mennyire nem alaptalan szenzációra törekedtem, álljön bizonyságul erre az aug. 27-iki, tehát a közgyülés előtt két nappal történt városi tanácsülésnek 1309. sz. határozata: „Számvevőség beterjeszti a Melocco Péter cementáru-gyárától érkezett számlákat. A városi tanács felhívja a városi mérnököt, hogy 8 nap alatt tegyen igazoló jelentést arról, hogy miért rendelte meg utasíiás nélkül a szállított betoncsöveket és miért hagyta figyelmen kívül a közszállítási szabályrendelet azon intézkedését, mely szerint a város ilynemű szükséglete nyilvános versenytárgyalás útján biztosítandó ? Egyúttal a városi tanács ezen beszerzésnek hatósági szakértő által való felülvizsgálását elrendeli. Az igazoló jelentés beérkezte után az összes iratok ez ügynek a m. kir. építészeti hivatal által, esetleg a helyszínén való megvizsgálása végett az alispáni hivatalhoz felterjesztendők. A felmerülendő költségek és a netáni árkülönbözet a városi mérnököt fogja terhelni, tekintve, hogy a szabálytalanságot ö követte el.

u Igy hangzik szórói-szóra a tan ácshatározat. Egyelőre az ügyhöz nincs több szavam. Győri Gyula. A VÁROSHÁZÁRÓL. § Városi közgyülés. A képviselő-testületfolyó hó 19-én d. u. 3 órakor Lampérth Lajos helyettes polgármester elnöklete alatt közgyűlést tartott. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása után Győri Gyula kifogást emelt az ellen az áradozó hang ellen, melyben a kath. főgimnázium elvi segélyezését kimondó pont fogalmazva van. Csoknyay Károly védi a maga szövegezését. Harmos Zoltán kijelenti, hogy a jegyzőkönyvben említett „nagy lelkesedést" ő se tapasztalta ugyan, mindazáltal elfogadja a jegyzőkönyvet azzal a megjegyzéssel, hogy a jövőben fölösleges frázisok ne kerüljenek bele. Ugyancsak napirend előtt Révész Arnold mérnök reflektál a múlt közgyűlésen a Melocco-féle megrendelés tárgyában elhangzott szerinte szenzációhajhászó interpellációra s a maga igazolásául bemutat egy tanácsjegyzőkönyvi pontot, melylyel a megrendelésre megbízást kapott. Győri Gyula válaszolva e felszólalásra kijelenti, hogy ez ügy most vizsgálat alatt van, tehát ő nem szól hozzá, de ő aktákból beszélt. Révész mérnök másodszor felszólalván, a vízvezetéki medencéhez betelepített őr dolgáról szól s azt mondja, hogy ez az egész ügy fel van fújva a rendőrkapitány jelentése alapján, mely tele van hazugságokkal! Szokolg Ignác felpattan a helyéről s így válaszol: E sértésre csak annyi a válaszom, hogy én nem vagyok városi mérnök. A szenveurat rúgta oldalba, akkor meg azonnal lecsukták. A hadtörvényszék függelemsértésért szerencse, hogy csak három hónapra itélte el. Mikor lekísérték az áristomba, rögvest megírta az édes anyjának, hogy most már ügy megszilajodott, hogy még be is zárták érte. Szegény Sára néne azt se tudta, hirtele nében, hogy megörüljön-e fia szilajságán, vagy pedig búsuljon miatta. Mondogatta magában : — No, ha az a gyerök mögemböröli magát, csakugyan lösz belőle valami ! A Ferkó mégis emberelte magát úgyannyira, hogy többször volt bezárva, mint szabadon. Már pedig az nem valami kellemes állapot ám. Olyan az a katonai fogság, hogy nem kér belőle a katona ember se, pedig a kemény természettel rendelkezik. Ha ebédet kap, akkor hat órai vassal kapja, ha pedig nem kap kurta vasat ma, akkor ebédet se kap, csak egy karaj kenyeret, meg vizet. Még az az egy jó oldala megvan, hogy albatik estétői reggelig, meg reggeltől estélig. Ha pedig fölébred, hát elmélkedhetik a szép katona soron. Igy edzik meg a hadfiakat. A Kánya Ferkó nem találta valami jónak ezt az eljárást. Mégis irta az édes anyjának, hogy cudar élet idős anyám ez a katona élet. Az is baj, ha alamuszi az ember, meg az is, ha bátorkodik. Most is be vagyok osukva. No ilyen levélre aztán megesik az anya szive. Fölpakol holmi jó hazai sütetü kalácsból, kolbászféléből és útnak indul megvigasztalni a Ferkót. Uton-utfélen, akivel csak találkozott, mindenki tiszteltette a Ferkót. A szeretője pedig még két forintot is küldött neki a tiszteleten kivül. A Peták Sándor bácsi pedig azt üzente neki, hogy haza ne gyüjjön nyomorogni, hanem ha már csakugyan megemberelte magát, hát maradjou ott, mert a katona manapság nagy úr. Ha pedig ott marad, úgyis őrmester lesz belőle rögvest. Már pedig egy huszárőrmester nagyobb úr még a birónál is. Hát a Sára néne annyi tiszteletet, meg üzenetet vitt a fiának, hogy alig birta el. A réklije gombjai meg minduntalan lepattogni akartak, úgy dagadt a keble a boldogságtól, hogy meglátja a fiát. A kaszárnya kapunál egy káplár tisztelgett, mert őr volt. Sára nénit az igazította útba a fiához, nevezetesen a Kánya Ferkóhoz. — Látja néni azt a kis épületet a kaszárnya udvarán? — kérdezte tőle. Sára néni körülnézett, végre megakadt a szeme az épületen. — Az ott, úgy-e lelkem vitéz uram ? — Az néni; ahol az a sok tiszt úr együtt van. — Ott van a fiam, a Ferkó ? — Ott van néni, csak ballagjon. Szegény Sára néni most még boldogabbnak érezte magát. Hogyisne. Ott van a fia, ahol az a sok tiszt úr van, az a sok aranyzsinóros úr. Hej, de föl is vitte az Isten a Ferkó dolgát, de föl is vitte. Belsejében büszkeséggel eltelve, külsőleg azért illedelmes alázatossággal ment a tisztek felé . — Kérem átossággal, a kezüket csókolom, a fiamat keresem, a Kánya Ferkói. A tisztek helyet engedtek neki, mire Sára néni ballagott beljebb. Aztán fölvette fejét és körülnézett. Szeme tgy huszáron akadt meg, aki a földön feküdt kinyújtózkodva. Mellette egy katonafegyver, meg egy katonadoktor. A doktor azt mondta : - Meghalt. Sára néni kiváncsian nézte a halottat, arca tele volt vérrel, de azért fölismerte benne egyetlen fiát, aki nem tudott megbirkózni a komisz élettel, főbe lőtte magát. Mennyit zokogott, mennyit jajgatott a szegény asszony, ki tudná azt mind leirni. Csak akkor vigasztalódott meg, mikor az ezredes úr kezet fogott vele, aztán azt mondta, hogy a kincstár költségén temetik el a Ferkót, ámbár nem érdemli meg. WITTMANN IGNÁC Készít legjobb minőségű tetőcserepet és különféle idomtéglát, gőztégla és tetőcserép gyára Borsosgyőr. Közp. iroda: Pápa. Mintákat kívánatra bárhová díjmentesen küld.