Pápai Hírlap – VII. évfolyam – 1910.

1910-09-03 / 36. szám

árok tisztántartását sürgette, amit a polgármester kilátásba is helyezett. Ugyancsak Halász Mihály* a Csóka-utcában a vizvezető csatorna sülye­dését tette szóvá, amire megnyugtató választ kapott. Végül ugyanő az Anna-tér déli oldalán fekvő ház előtti magas domb elhordatását sür­gette, ami azonban a polgármester válasza szerint csak az ott levő ház újjáépítése alkal­mával kerülhet napirendre. Marton Antal a Virág-utcai tüz alkalmából azt sürgette, hogy a városi kocsisok azonnal fogjanak be tüzeset alkalmából. Szöllősy Miklós v. gazda megnyugtató kijelentéséből kiderült, hogy ez alkalommal sem a kocsisokat, sem a tűzoltókat semmi mulasztás nem terheli. Győri Gyula az iránt interpellál, hogy a rendőrkapitány az összes trágyadombok sürgős elhordatását követelte. Ha az egész város terü­letén az összes trágyadombokat felbontják, ebben szinte nagyobb veszedelmet lát, mint ha rendes időben és módon történik az elhordatás. A rendőrkapitány válaszában kijelenti, hogy ő szigorúan az ide vágó miniszteri rendelet sze­rint járt el s fog is eljárni. Harmos Zoltán amiatt interpellált, hogy a jégelőfizetők vagy későn, vagy egyáltalán nem kapnak jeget. A polgármester tudatja, hogy a jéggyár nem tud annyit termelni, amennyi szer­ződésileg kikötve van, de rajta lesz, hogy az igények kielégíttessenek. Győri Gyula interpellált ezután abban a tárgyban, hogy a vízvezetéki medence helyisé­gében a felügyeletre rendelt őr hosszabb időn át benn lakott, ott hált és étkezett. Annak ide­jén a szombathelyi tífusz hatása alatt a me­dence közegészségi védelméről nagy költséggel gondoskodtunk s most ily módon kockáztatták a város egész lakosságának egészségét. Kérdi, hogy ki ezért a felelős. A polgármester tudatja, hogy a felelősség a v. mérnököt terheli, aki ellen e miatt az alispán fegyelmi eljárást indított. Végül ugyancsak Győri Gyula amiatt in­terpellál, hogy a városi mérnök a Melocco-cég­től tanácsi engedély nélkül 2718 K árú agyag­csövet rendelt. A polgármester kijelentette, hogy ha ez valóban megtörtént, az utalványozást a tanács meg fogja tagadni. A v. főorvos kitüntetése. A polgármester kijelenti ezután, hogy dr. Steiner József v. főorvost, ki 34 éve szolgálja buzgón és eredményesen a várost, a király magas érdemrenddel tüntette ki. Indítványozza, hogy a képviselőtestület a kitüntetés felett örö­mét fejezze ki, mit a közgyűlés lelkes éljenzés­sel tett magáévá. Halálozások. Miután még a polgármester Matus György és Wallenstein Dániel v. képviselőket elparen­tálta, kiknek elhunyta felett a közgyűlés őszinte részvétét fejezte ki, mit a gyászoló családokkal tudatni fognak, áttértek a napirendre. A napirend első tárgyai. A város Török Bálint utcai házában levő földszintes lakást és istállót 3 évre évi 1147 K bérösszegért névszerinti szavazással egyhangú­lag Vaszary Gyula állami állatorosnak adták ki. Egyhangúlag elhatározták, hogy a vadászati jog bérbeadása tárgyában hozott képviselőtestületi határozatot megsemmisítő vármegyei végzés ellen jogorvoslattal élnek, a belügyminiszterhez fellebbeznek. A Jókai- és Batthyány-utca össze­kötésére szolgáló új utcával kapcsolatos tanácsi javaslatokat Győri Gyula, Halász Mihály és drA, Lőivy László felszólalásai után elfogadták s így novembertől kezdve a rég óhajtott közlekedés a két utca között létesülni fog. A bejelentő hi­vatal ügyét a jogügyi bizottság elé utalták. Szinház és ref. templom. A vallás- és közoktatási minisztérium meg­engedte, hogy a városi szinház átalakítására, vagy újjáépítésére engedélyezett 60.000 K ösz­szeg még a szinház felépítése előtt évente 3000 K-ás részletekben folyósíttassék azzal a kötelezettséggel, hogy az új színházat a város 10 éven belül felépíteni tartozik. A leiratot köszönettel vették s a benne foglalt feltételeket elfogadták. A szinház helyének a ref. templom céljaira leendő átengedése tárgyában érdemle­ges határozat ezúttal hozható nem volt s azért ezt 30 nap múlva tartandó gyűlés napirendjére tűzték ki. A kath. főgimnázium. A kath. főgimnázium segélyezésének kér­désében mindenekelőtt a polgármester bemu­tatta dr. Hajdú Tibor főapátnak dr. Téli.Anasz­táz, a helybeli bencés gimnáziumi igazgatóhoz intézett levelét, melyben a főapát tudatja, hogy amennyiben Pápa város a tervezett főgimná­ziumot 50.000 K-val támogatja, s amennyiben az állam a szokott segélyezést megadja, haj­landó Pápán kath. főgimnáziumot felállítani. Varga Rezső szerint most már semmi sem állja útját a főgimnázium segélyezésének; e segély hasznos befektetés lesz a városra s nem „Da­nába vizhordás", mert a főapát egymilliót ál­doz e célra. Dr. Antal Géza orsz. képviselő szólalt fel ezután, akire Varga felszólalásában többször hivatkozott. Körvonalazta azt az ál­láspontját, hogy a kath. kisgimnáziumoknak lét­jogosultságát nem ismeri el s ezért kulturális szükségletnek tartja a helybeli kath. kisgimná­zium kifejlesztését. Érdemlegesen határozni azonban ma ez ügyben nem lehet, mert az előkészítő bizottságok érdemileg még nem tár­gyalták s a saját magunk alkotta státutumok ma­gunkat is kötnek. Mondja ki azonban már most a képviselőtestület, hogy a kath. főgimnázium felállítását örömmel üdvözli, jelentse ki, hogy anyagilag is támogatni hajlandó, a segélyezés mérvére nézve pedig legközelebbi közgyűlésére bevárja a pénzügyi biz. és áll. választmány ed­dig nélkülözött javaslatát. Ez indítványokat egy­hangúlag elfogadta a képviselőtestület. A heti állatvásártér. A két hét előtti számunkban ismertetett földmivelési miniszteri rendelet, mely ideiglene­sen engedélyezi a heti állatvásártér visszahelye­zését, keltett még nagyobb vitát. Az áll. vál., minthogy a visszahelyezés úgyis csak röviü ideig tarthat, jelenlegi helyén javasolja a vá­sárt meghagyandónak, ezt pártolták Győri Gyula, Halász Mihály-, Kovács Sándor, míg dr. Kende Ádám, Marton Antal azt kívánnák, hogy véglegesen a régi helyre kerüljön a vásártér. Dr. Antal Géza ajánlja, hogy a miniszteri ha­tározatot egész terjedelmében köszönettel fo­gadják el s úgy amint azt kivánja, már most haladéktalanul tegyék meg a szükséges lépése­ket a végleges helynek megállapítására, meg­vásárlására és berendezésére. Nagy többséggel ez indítványt fogadták el az áll. vál., illetve dr. Hoffner Sándor azon pótlásával, hogy az Esterházy-uradalomtól a vasút mellett kérnek­vásártér céljaira eladó telket. Miután még özv. Horváth Mihályné, a nemrég elhunyt rendörőrmester özvegye részére 535 K nyugdíjat megszavaztak s pár illetőségi ügyet elintéztek, az első napi közgyűlés véget ért. Második nap. A költségvetés tárgyalása. A költségvetést tárgyal!) közgyűlés kezdetén mindössze 8—10 városatya volt jelen. Ez a szám a gyűlés végéig 20-ra növekedett. Hogy tehát a városi képviselőtestület legfontosabb gyűlése iránt valami nagy érdeklődés mutatko­zott volna, azt a legmerészebb túlzás sem állít­hatja. Rendőrség. Felszólalás először a rendőrség tételénél volt, hol Szokoly Ignác rendőrkapitány soha nem képzelt lesújtó kritikában részesítette a saját vezetése alatt levő rendőrséget. Kijelen­tette, hogy a legénység legnagyobb része hiva­Hajdanában egy-egy reggeli olvasmányból ki­tellett a szabó, a mosóné, a kalapos . . . Ma bezzeg gyanakodva kell fogadni minden ismerős nevet az idegenek lajstromában. — Hátha az is direkt azért jött Pestre, hogy bevasalja rajtam az apja száz forintját? . . . gondolta gyanakodva Bánki, mióta az utóbbi időben előfordult, hogy a legjobbnak Ígérkező falusiakban hirtelen mérges hitelezők lettek, akik húszesztendős kölesönöket, adókat követeltek. Nem is nagyon merészelt elindúlni a falusiak nyomába éB ha felkeresték is, gyakran próbálta eltagadni magát. — Bánki János, — mondta egy komondor külsejű falusi ifjúnak, aki azzal a célzattal jött fel falujából a fővárosba, hogy a drága fogadó helyett, nagybácsija barátjánál, Bánkinál fog meg • szállani — az az úr már régen maghalt. El is temették. Ott voltam a temetésén. Máskor egy zöldköpönyeges, ráncos szok­nyás, Őszbecsavarodott haju vidéki asszonyság csapott rá Bánki Jánosra a kávéházban : — Én Rézmály Ferencné vagyok — mondta szigorúan és olyan elszánt tekintettel, amely azt ' sejttette, hogy akkor se valami nagyon csodál­kozna, ha Bánki János elájulna. Bánki szótlanúl bókolt a régimódi asszony­ság felé : — Miben lehetek szolgálatára ? — Furcsa, még kérdi — méltatlankodott az asszony. — Az uramért jöttem. . . Vagy talán azt mondta az a gazember, hogy özvegyember ? — Rézmály . . . mormogta Bánki elgondol kozva. — Úgy e bár, egy kis kopasz, vörös emberke . . , — Inkább fehér, mint vörös. — Lehet . . . Tizenöt év előtt láttam. Az asszonyság ezt sehogyse akarta elhinni. Neki biztos tudomása van arról, hogy Bánki Jancsi az urának a legjobb barátja. Legalább is, ha az urának odahaza Ctompolyon jókedve volt, vagy felöntött a garatra, mindig így szólt: — A hires Bánkival szeretnék még egy­szer poharat koccintani. Bizonyos tehát, hogy midőn Rézmály el­tűnt hazulról, Bánki Jánoshoz jött. Ők szegény emberek, otthon sok a gyerek, adja tehát vissza Bánki János az urát . . . — Hiába védekezett Bánki : az asszonyt nem lehetett meggyőzni. — Itt kell lenni az uramnak, bizonyosan tudom — sziszegte. — Helyes, keressük meg — ajánlkozott Bánki; magában azt gondolta, hogy a szemébe néz annak az embernek, aki őt eláztatta. Bánki nem ismerte az új Budapestet, amely körülötte felépült. De így is, mire estére hajlott az idő, egy budai korcsmában nyakon csipte Rézmály Ferencet. Kintornással és fiákeres­kocsissal mulatott ott Rézmály uram és folyton azt kérdezgette : — Hol az Öreg Svetzki Pista ? . . . Persze, erre senki sem tudott neki felelni, csak Bánki János, amikor a felesége kíséreté­ben megjelent : — Az öreg Svetzki István harmadéve meghalt. Az úr pedig, ha mulatni jön még egyszer Pestre, legyen szíves, ne áztasson el engem . . . Én vagyok Bánki János. — Bocsánat, ezer bocsánat, Bánki úr, — dörmögte Rézmály úr — azt hittem, jobban fog imponálni a feleségemnek a dolog. — A zöld krispines asszonyság ezalatt el­távolította a táncoló fiákerest és daloló verklist. — Most pedig jöjjön velünk Bánki úr, — mondta — nehogy elszökjön útközben férjem , . . Mit tehetett Bánki Jancsi ? Felcsapott rendőrnek öreg korára: vitte Rézmály urat vissza a vasúthoz. iw Leányok és fiuk részére tb® intézeti ruhakelmék, fehérnemüek és kelengyék az intézetek előírása szerint legjobb minőségben és legjutányosabb árban kaphatók KRAUSZ és KÖREIK divatárnházában, PÁPÁK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom