Pápai Hírlap – VII. évfolyam – 1910.

1910-08-06 / 32. szám

között dr. Antal Gézának, az akadémia tanárá­nak orsz. képviselővé történt megválasztatását. A theologusoknak segédlelkészekül való kibo­csátását megszüntetendőnek mondja az értesítő. A theologián 5 rendes és 3 óraadó tanár mű­ködött. A növendékek szaktárgyaikon kívül tanul­tak* élő idegen nyelveket (németet, franciát, an­golt), hallgattak gazdaságtani és közegészség­tani előadásokat. Számuk az I. évfolyamon 14, a Il-on 11, Ill-on 11, IV-en 14, összesen 50 volt, illetőségre legtöbb Veszprém-, Komárom­és Somogymegyéből való. A II. félévi kollokvium eredménye 10 jeles, 30 jó, 4 elégséges. A hall­gatók önmunkásságukat a theol. önképzőkörben és az evangéliumi ker. diákszövetségben fejtet­ték ki. A főgimnázium történetéről szóló részt az igazgató át meg átszőtte érdekes és értékes tanügyi reílexiókkal, melyek során igen meg­szívlelésre méltó dolgokat mond el a javító viz sgákról, a vándor tanulókról, az egyfolytában való tanításról (ellene foglalván állást), az ifjú­sági felügyelői intézményről s a növendékek úrhatnámságáról. Áttérve az év történeti ada­taira, megemlítjük, hogy új tanárként működtek idén B ogár István, Németh Károly és Fehér Sándor- Számos iskolai ünnepélyt s több sike­rült tanulmányi kirándulást rendezett idén az iskola. A céllövés tanulásában az ifjak nagy haladást tettek. Gyűjtéseket rendeztek az aradi vesztőhely megváltására, a segítő-egyesület javára és Horváth Mihály szentesi szobrára. A tanári kar 22 rendes tagból és 4 hit­oktatóból állott. Az általuk feldolgozott tananyag közlése után a növendékek névsora következik. Közülük kiszedtük a jelesek neveit: I. oszt.; Nagy Aladár, Kerkápolyi Géza, Südy Sándor, Szakái Zsigmond, Szalay Sándor, Jakab Áron; II. oszt.: Faragó Miklós, Gózon Aladár, Joó Sándor, Kőrös Emil, Tóth Sándor, Warkoweil Vilmos, Takács Gyula; III. oszt.: Csapó József, Kis Albert, Horváth István, Kis Imre, Papp Sándor, Tóth Kálmán; IV. oszt.: Balassa Mik­lós, Kis Károly, Rózsás József, Szenczi János, Tóth Sándor; V. oszt.: Buxbaum Sándor, Fürst Sándor, Papp László, Tapsonyi Sándor, Varga Győző ; VI. oszt.: Tamás Károly, Weisz Lipót ; VII. oszt.: Győry Elemér, Rácz Antal, Szalay Ferenc, Vámos Géza ; VIII. oszt.: Fekecs Imre, Jókai-Ihász Miklós, Kőrös Kál­mán, Liszkay Jenő, Molnár Dénes, Zsindely Ferenc. A jutalmazásokról, tandíjmentességekről és köztartási segélyekről szóló fejezetek után a sakkor, segítő egyesület, konfirmált ifjak egye ­sülete és a tornakör tevékenysége ván ismer­tetve. A szertárak és gyűjtemények mintegy 1500 K értékben gyarapodtak. A tanulók statisztikájának fontosabb ada­tai : beiratkozott 612, vizsgát tett 596. Az osztá­lyok száma 11 volt, párhuzamos volt az alsó három, legnagyobb létszám volt a Vl-ban 69, IV-ben 67, legkisebb a III. B-ben 44, III. A­ban 45. A növendékek közül illetőségre leg­többen voltak veszprémmegyeiek 290-en, 59 tanulót küldött Vas, 57-et Komárom, 30-at Fejér, 27-et Zala. Vallásra volt 338 ref., 84 ev., 65 r. kath., 110 izr., nemzetiségre 3 német kivételével mind magyar. Előmenetel tekinteté­ben 45 jeles, 150 jó, 298 elégséges, 1-ből elégtelen 51, kettőből 30, többől 23, a bukot­tak összes száma 104 — 17%, ami ilyen nagy létszámnál éppen nem mondható magas per­centnek. Tantárgyak szerint legtöbb jeles volt a vallásból 49%i történetből 29%, görögpótló­ból 26%, földrajzból és bölcsészetből 23°/°, legtöbb elégtelen volt a latinból és németből 8°/ 0, a rajzoló geometriából 7%, a görögből és mennyiségtanból 6%. A főiskolai közintézmények c. fejezet rész ­letesen szól az énekkar, gyorsirókör, képző­társulat és zenekar ismert és többször mélta­tott munkásságáról. 39 oldalon számol be az "értesítő a könyvtár gyarapodásáról. Ennek állo­mánya ma 37.403 drb., látogatója volt az év folyamán 1718, kikölcsönöztek belőle 1395 köny­vet. Majd az áldásos köztartás intézményéről olvasunk s végül a főiskolai ösztöndíjakról és alapítványokról. Az értesítő világos és hív képét nyújtja a kollégium egy évi életének. Gondos összeállí­tásáért elismerés illeti az érdemes igazgatókat dr. Horváth József theol. akad. és Faragó János főgimn. igazgatót. A VÁROSHÁZÁRÓL. § Építkezés a városházán. A városháza földszintén az átalakítási munkálatokkal elké­szültek s e héten már az összes hivatalok új helyiségeikben voltak. A régi pénztári helyiség rendőrszoba lett (közvetlenül a kapú alatt), udvari részébe pedig a számvevőség költözött. Végre-valahára kényelmes, megfelelő helyiségbe jutott a város pénztári hivatala. Ez a hivatal a földszinti jobboldali traktusban van s nagy elő­csarnokkal rendelkezik, melytől balra van a könyvelőség és a végrehajtók szobája, balra pedig külön-külön szobában a pénztári ellenőr sav. pénztárnok végzi hivatalos teendőit. A mérnöki hivatal s fogyasztási adóhivatal — mint már megírtuk — a Steinberger-féle házba költözött, hova hátul a városháza udvarán át lehet közlekedni. § Városi téglagyár. A városi tanács leg­utóbbi ülésén elhatározta, hogy városi tégla­gyár felállítására voatkozólag javaslatot tesz a képviselőtestületnek. Ezzel a tanács a helybeli építő-iparosok óhaját akarja kielégíteni, s a tégla árának mérséklésével az építési kedvet fokozni. § Hirdetmény. Pápa város házi pénztárá­nak és közmunka-alapjának jövő 1911. évre elkészített költségvetési előirányzata folyó évi augusztus 7-től kezdve 15 napon át a szám­vevői hivatalban közszemlére kitéve lesz, — a netán teendő észrevételek ezen időtartam alatt Írásban beadhatók. Pápa, 19.10 augusztus 5-én. Polgármesteri hivatal. | Gróf Esterházy Sándorné. j Fekete zászlók lengenek a várkastélyon, a kegyúri templomon, a grófi uradalom épületein, az Esterházy családnak mélységes gyásza van. A marcaltői grófnak, Esterházy Sándornak, hit­vesi és anyai erényekben gazdag neje, született Aldobrandini Ágnes hercegnő húnyt. el időnek előtte korai halállal végtelen bánatára szerető férjének, hat kicsiny gyermekének, rokonainak s mindazoknak, kik a fenkölt lelkű, ritka sziv­jóságú szépséges hercegnőt ismerték vagy ha tá­volból is nemes szivének melegét érezték. Ritka boldog családi életet rombolt itt össze kegyet­len kézzel a sors, nehéz, alig kiheverhető csa­pást mért az egész főúri családra. Csak az Isten akaratában való alázatos megnyugvás, s az az erős vallásos érzelem, mely az Esterházyaka t mindig jellemezte, csöpögtethet némi vigaszt a fájó keblekbe, melyek felé nemcsak a grófi csa­lád barátai, de a nagy közönség részéről is általános, őszinte részvét fordult. Ez a részvét impozánsan megnyilatkozott a pápai kegyúri főtemplomban f. hó 2-án tartott rekviemen, melyen a főúri rokonokon, a család­tagokon s Esterházy Pál és Sándor grófok ura­dalmi tisztikarain kivül jelen voltak Mészáros sebességgel dolgozik. A sietségtől veríték gyön­gyözik homlokán. Hirtelen felugrik. Végigsi­mítja reszkető kezével forró homlokát és nagy léptekkel fel és alá kezd járni a szobában. Gon­dolkozik. Valami negyedórai séta után megáll. Dühösen toppant egyet lábával, azután felkiált: — Eh mit. Hiszen maholnap éhen halunk. Itt nem lehet teketóriázni. Az Íróasztalhoz siet. Kirántja a fiókot és belemarkol a csillogó ara­nyakba. OdaÖnti az asztal lapjára. Az aranyak csengve ütődnek össze. De a máskor oly kelle­mes csengés most utálatosnak tűnik fel előtte. Szemei mereven tapadnak a kincsre, de kezeit ökölbe szorítja, hogy egy darabot se vihessen el onnét. — De mitől is félek én, mormolja magá­ban, hiszen máskép nem élek meg. Ob szegény feleségem, szegény kis gyermekeim. Maholnap ^ éhen haltok. Oh hát azért születtem én, hogy éhezzek, nyomorogjak ? — A fájdalomtól eltör ­zúlt arccal fordúl el az asztaltól és az ablak­hoz megy. — Nem, nem birom megtenni. Hiába, én nem születtem gazembernek. Hirtelen könnyekkel telnek meg szemei. Lent a kertben felesége és gyermekei vannak. El fordúl a kinzó látványtól. Két kezét halánté­kára szorítja és az Íróasztal felé megy. Lassan, vontatottan, mintha sohasem akarna odaérni. Végre ott van. Behunyja szemeit, hogy ne sértse az aranyak csillogása és belemarkol a pénzbe. Idegesen szórja tele zsebeit, aztán az ajtó felé rohan, mint egy tolvaj. De ott megáll, mintha földbe gyökereztek volna lábai. Nem birja át­lépni a küszöböt. Egy hang mindig azt sut­togja fülébe : Gazember, gazember. Az erek kidagadnak két halántékán a ret­tenetes kintól. Feje szédül. Szemei előtt tüzka­rikák táncolnak. Ügy érzi, hogy minden vére a fejébe tódúlt. A pénz pedig süti, égeti egész testét. Megrázkódik, aztán kikapja a pénzt zse­béből és oda vágja a szoba sarkába. Az aranyak csilingelve gurulnak szét. Bedugja füleit, hogy ne hallja azt az átkozott hangot. Tántorogva megy ki a szobából. Ösztöne a kert felé viszi. Felesége és gyermekei elébe jönnek. Szótlanúl ölelik meg egymást. Az asszony köuyezve hajtja kis aranyszőke fejecskéjét a férti széles vállára, ö még nem tudja, hogy mit szenvedett a férfi előbb. Másképen nem súlyosbítaná még fájdal­mát a magáéval is. A férfiben megrendül a lé­lek. A kis szőke fejecske ámbraillata gyengévé, erőtlenné tette. Oh hogyan birta volna ezt az asszonyt éhezve látni. Érezte, hogy ez az asszony gazemberré teszi őt. Gazemberré, sikkasztóvá egészen öntudatlanúl. Az előbb még szólt benne a belső hang, amely azt suttogta neki, hogy gazember. De most már elnémúlt. Egy erős ösz­tön vitte őt a dolgozó szoba felé. Izzadó hom lókkal, guggolva szedte össze az előbb szétszórt aranyakat. Még az ágy alá is bebújt. Aztán ki­merülten roskadt le a pamlagra. Erezte, hogy ennyi mára elég volt. Szemei előtt rózsaszinű­felhő táncolt. Feje egészen kába volt. Mintha az egész szobát manók népesítették volna be, akik a mellére nehezkedtek. Gonosz kis manók, akik csúfondárosan kiabálták fülébe : — Gazember, gazember. Fel akart ugrani, hogy megfojtsa s a gonosz manókat, de mintha le lett volna kötve, nem birt mozdulni sem. Fejét mintha éles tőrökkel szurkálták volna és úgy érezte, hogy hangya­bolyban fekszik és teste tele van hangyákkal. Aztán úgy látta, hogy felesége ül sirva az ágy előtt és mellette a vizsgálóbiró. Szigorú tekin­tete rámeredt és mintha az is azt mondaná : gazember. A manók, gondolta, a gonosz kis manók elárultak. Már megadta magát sorsának. Engedte, hogy a vizsgálóbiró megfogja kezét és megtapogassa ütőerét. Bilincseket akarnak rám tenni, gondolta. Végem van, óh végem. Most a vizsgálóbiró homlokát is végigta­pogatta, aztán megosóválta fejét és így szólt: — Azt hiBzem, agyhártyagyulladása lesz. Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz Minden tablettán rajta van e két szó Szereti egészségét ? Ki ne tudná, hogy utolérhetetlenül legjobb hashajtó a világhírű PURGO-BAYER Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz Minden tablettán rajta van e két szó Szereti egészségét ? Ki ne tudná, hogy utolérhetetlenül legjobb hashajtó a világhírű PURGO-BAYER [purgÓmH Vissza a hamisítványokkal, mert kártékonyak Szereti egészségét ? Ki ne tudná, hogy utolérhetetlenül legjobb hashajtó a világhírű PURGO-BAYER Vissza a hamisítványokkal, mert kártékonyak

Next

/
Oldalképek
Tartalom