Pápai Hírlap – VII. évfolyam – 1910.

1910-07-30 / 31. szám

VII. évfolyam. 31. szám. Pápa, 1910 julius 30. PAPAI HIRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Lap tulajdonos és felelős szerkesztő: L)"- KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. Két katonatiszt. Ha a polgári bíróságok esetei és Ítéletei is elég alkalmat nyújtanak az elmélkedésre, még sokkal bőségesebben kínál­kozik hasonló célra a katonai bíráskodás. A titokzatosság, mely ennek dolgait körülveszi, a rejtélyesség, mely elhatározásait vezeti, a leg­csodálatosabb ellentéteket hozza létre. Az egész magyar közönség emlékezik még Mihálovich Géza esetére. Mi volt a vétke annak a fényes karrier előtt álló huszár kapitánynak, azt pon­tosan a kevésszámú beavatotton kivül senki sem tudja. De hogy embert nem akart ölni, sőt még csak „súlyos testi sértést" okozható pokolgéppel sem operált, azt mindenki tudja. Tudja a sorsát is mindenki. Elitélték, évekre börtönbe zárták, megszégyenítették, tiszti rang­jától megfosztották. — Egy másik ugyancsak nagy tehetségű s egyébként valóban rokon­szenves kapilánynak már egész más sors jutott osztályrészéül. A Junga Sebő ügye még nincs befejezve, de befejezése már látható. És ha teljes részvét is fordul a családi dráma részt­vevői iránt, a tettel szemben csak olyan rideg álláspontra helyezkedhetünk, mint egy évnek előtte. Egy magasrangú katonatiszt úgy nyilat­kozott, hogy mindenki úgy védi családi becsü­letét, ahogyan tudja. De hogy csak úgy tudja, hogy orvul tör a becsületrabló ellen s csak úgy tudja, hogy a bűnös helyett ártatlanok is áldo­zatul eshettek volna, mert a bomba-csomag felrobbanhatott volna a postára menő unoka­öccs, vagy a postahivatalnok, vagy a levélhordó kezében s ha — elfogadva a cs. k. vegyészek véle­ményét — halált nem is okozott eolna, de egy­két embert megnyomoríthatott volna, azt mi kat onásnak éppen nem tartjuk s menthetőknek legfeljebb a tett — motívumait. Mármost ezért a mi különvéleményünkért a Junga szabadulásán ujjongók tán felakasztanak bennünket, de nem tehetünk róla, mi nem tudunk annyira örülni a Junga szabadulásának, amennyire sajnáljuk máig Mihálovicsot. Budapest—Gráci egyenes fővonal a Pápa—Bánhidai vasúton át. A múlt napokban budapesti lapjaink egyikében a közlekedési rovatban oly értelmű közlemény jelent meg, hogy orvoslandó Székesfehérvár városának a reá nézve sérelmesen kiépült Börgönd— Balatonparti vasút miatti károsodását, hogy azt a városba be nem vitte a kormány, most oly tervbe menne bele, hogy Székes­fehérvár részére visszaadassék a Buda­pest—Grác irányú fővonal, a Kelenföld­Tata—Komárom közötti fővonal kiépülte előtti időben amint volt, még pedig Székes­fehérvár—Börgönd—Adony felé terelve most a föforgalmat. Mi indokoltnak tartjuk a Börgönd— Balatonparti vasútnak a nagy múltú és ma is jelentékeny városba be nem vitele miatti méltó panaszt, vagy Adony—Börgönd helyett sokkal helyesebben a vaáli járáson át kellett volna Székesfehérváron keresztül építeni a balatonparti vasutat, mert e város a balatonparti vasútnak Budapest felöl a legtermészetesebb gócpontja kel­lene, bogy legyen, a Kanizsa irányú fő­forgalma mellett. De ha már megesett Székesfehérváron a szerencsétlenség, és nem küzdött a börgöndi vonal ellen kellő eréllyel, küzdjön most utólag azért, ami még mindig elér­hető, hogy Budapestről a vaáli járáson keresztül szükséges vasúttal elláttassák, és ennek Székesfehérváron át a balaton­parti vasutba Polgárdinál bekapcsolásával sérelme orvosoltassék, de azután elégedjék is meg a Balaton—Veszprém—Tapolca és Kanizsa irányú fő forgalom mai. De ne küzdjön elmúlt idők képtelen forgalmáért, és a kormány pedig olyan tervbe ne menjen bele. Mert az ellen a Budapest - Gráci föforgalom érdekében óvást kell emelnünk: hogy a kevés vasutak idejébeni azon ósdi állapot, mely szerint nagy kerülővel, sok pénz- és még több idö-áldozattal, Buda­pestről a gráci föforgalom iránya Kelen­föld— Székesfehérvár—Veszprém—Deve­cser— Czelldömölk irány volt, a nehézkes bakonyhegységi területen át, az most főforgalmi iránnyá állíttassék vissza a gráci vonalnak ismét Székesfehérvár felé terelésével, mely város éppen nem esik bele a Budapest—Gráci irányba, de ahhoz igenis természetes joga van, hogy Vesz­prémmel együtt a balatonparti vasút fő­forgalmát uralja, ellenben a Budapest— Gráci föforgalom a Kelenföld—Bicske— Bánhida—Tata—Komárom—Győr—Pápa— Celldömölki könnyű fővonalon eléggé le­„PAPAI HIRLAP" TÁRCÁJA. Katonák. Mennek a naptól égve, Útszélen száz virág, Delelő messzeségbe Fényes, forró világ. A folyó nagy ezüstje Csalogat, integet, Hogy szomjukat lehűtse S nem szabad, nem lehet. Hiába a virágok, Hiába szól a dal, Előttük bokrok, árkok És vár a viadal. Boldog, ki tompa aggyal Útfélen összedűl, Nem megy tovább a marssal, Csak fekszik — egyedül. 0 élet, a te képed, E roham, e menet, Emberek, ellenségek, Megyünk, amíg lehet. Az élet napja éget, Az élet szomja bánt, Űzzük a messzeséget Es várjuk a halált. Boldog, ki tompa aggyal Útfélen összedűl, Nem megy tovább e marssal, Csak alszik — egyedül. Juhász Gyula. Vi rág-va rázs. Irta : Enyedy Barnabás. A vira'gok gyöngéd szeretetének jeleit már a történeti kor elején élt népek között is meg­találjuk. Tudjuk, hogy már az ókori egyipto­miak, szumirok, de különösen a görögök és ró­maiak között nagy tisztelet tárgya volt a virág. Egykori feljegyzések igazolják, hogy Kart­hágó szép pogány királynője, Didó egész cseléd­séggel goudoztatta a virágait, virágajándékkal fogadta a költö Aeneast, aki a trójai háborúból menekülőben, hosszú tengeri bolyongás után végre partra került Karthágóban. Az ő meghitt barátságuk maga egy kész nagy költemény s csak egy magyar Rostand Edmond kellene hozzá, hogy a mi mai fejlett magyar nyelvünkön vers­ben megírja ezt a csodaszép, költői rajongással tele klasszikus szerelmet. S amikor Aeneas, akit hívtak már szerte a tengeren bolyongó társainak felkeresésére s ezért el kellett válni Didótól, a királyré bánatában máglyára vetette magát, de elébb a máglyát gyönyörű virágággyá ala­kíttatta át. — Ez volt a legszebb aulódafé a világon. Az ó-egyiptomiak örökhírű királynője Kleopatra is virágtömjénnel fogadta daliás lovag­ját, Antoniust s virágok között halt meg, ami­kor Antonius miatt, aki elhagyta őt, öngyil­kossá lett. Az emberi művelődés folyamán az első intenzívebb virágknltuszt a görög nők életében találjuk meg. Az oszlopcsarnokos, terrakottás, szellős görög lakóházakban, a jobbmóduaknál, mindenütt ott lehetett találni a nagy társalgó­és hálótermekben ízléses, állváuyos vázákban a Megérkeztek a legújabb tavaszi és nyári M-divatkelmék 11 Rendkívüli dús választék bel- és külföldi gyapjukelmékben, valamint angol különlegességekben. ízléses, jól álló papi, polgári, valamint egyenruhákat készítek mérték szerint a legelegánsabb kivitelben. A szabásnál a test formáira, a kényelem követelményeire nagy gondot fordítok. VACIO DEZSŐ ezabászati akadémiát végzett szabómester, oki. szaktanító, Pápán, Pő-tér 19-iU sz-áun alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom