Pápai Hírlap – VII. évfolyam – 1910.
1910-07-02 / 27. szám
Nekik a nemzetiségiekkel is szemben érdekük, a mai osztályuralomnak, a mai választójogi rendszernek fentartása, hogy a koronával szemben ezután is az oligarcha eröt képviseljék, amely gazdasági és politikai osztályuralmukat eddig is megtudta védelmezni s biztosítani. Nem az oligarchiát kell erősíteni, hanem a népet. És ha azt látjuk, hogy újabb pénz- és véráldozatot kívánnak az országtól és ha azt látjuk, hogy mindez az alkotmány legmagasabb tényezőjének tulos-túl való megerősödését jelenti a néppel szemben, akkor azt kell mondanunk: igenis erősítenünk kell az egyensúly helyre. állítása végett — nem a gentrit, hanem a népet! És mivel erősítjük a népet? azzal, hogy gondoskodunk arról, hogy kellően mivelődhessék, hogy behozzuk az igazi ingyenes állami iskoláztatást, hogy az ország gazdaságilag függetlenné tétessék és gondoskodni kell a nép politikai megerősödéséről azzal, hogy adjuk meg mindenkinek, akit megillet, a választói jogot. (Élénk éljenzés.) A népet fel kell ruházni az általános választói joggal, amely nem lehet más, mint egyenlő és a közelmultak tapasztalatai után nem lehet más, mint titkos. (Igaz, úgy van !) Nagyhatású beszédét így fejezte be: — Nincs kétségünk a felett, hogy akik a választások előtt a demokrácia palástjában az általános választói jog mellett tettek fogadalmat, bekerülvén a Házba, ezt a fogadalmukat cserben fogják hagyni. De úgy érzem, lesz bennünk erő ezt megtorolni. Ez a mozgalom, amely most megindult és amely mellett ti is eljöttetek tanúságot tenni, lesz olyan hatalmas, hogy mint egy zúgó áradat elsöpri mindazt, ami útjába kerül. Hirdessétek valamennyien, hogy el vagyunk szánva, hogy ezt a jogot kivívjuk, kidacoljuk és ha nekünk az Isten két kart adott, amelynek végén a tenyér eddig csak kért, eszükbe fogjuk juttatni mindazoknak, akiket illet, hogy ha kell, ezt a tenyeret összeszorítjuk, amely ütni is tud. Lelkes éljenzés követte a szónoki hévvel előadott beszédet, amely után dr. Vámos Henrik állt fel szólásra. Beszédében főleg a helytelen nagybirtokpolitikát támadta, amely egyedüli oka az ország gazdasági és kulturális elmaradottságának. Magyarország a nagybirtok és a földnélküliség hazája. 2000 család birja ebben az országban a termőföld felét és 9 millió a szerencsétlen proletár, akinek egy csepp földje sincsen. 2 1/ 2 millió hold a hitbizományi birtok és 10 év óta IV2 millió munkás kéz hagyta el az országot, amelyben kenyeret és munkát nem talált. Számos adatot sorol fel a hitbizományi és főpapi javak nagyságáról, szembeállítva ezzel az ország nyomorúságos gazdasági helyzetét, a tüdővész irtózatos pusztításait, a nagyarányú kodva a tanár, — hiszen nem osztályozásról van szó. Csak éppen próbát akarok tenni. Ekkor aztán fölemelkedett ott az első padban az a sötétszemű magyar fiú, aki nem jegyzett semmit s aki oly rendületlen nyugalommal nézett szembe a szúrós szemű tanárral. Mikor fölemelkedett, nyugodtan tekintett hátra, hogy nincs-e más jelentkező. Mert hát szívesen kész volt tért engedni annak. De bizony nem mozdúlt ott senki. Kiment nyugodtan a pódiumra s meghajtván magát, megállott a tanár előtt. A* tanár hosszasan tekintett reá az ő csodálatos szemeivel s aztán — természetesen németül — megkérdezte: Hogy hivják önt ? Az ifjú nyugodt, mély hangon felelt: Michael Bajusz. Tehát Bajusz Mihály mondja meg ön . . . gyermek-halandóságot, a nép műveletlenségét stb. A mai választójogi törvényen 1848 óta lényegesebb változtatás nem történt. A nagyurak jól vigyáztak arra, hogy minden úgy maradjon, ahogy volt, mert ez biztosítja Magyarországon a nagybirtok uralmát, amely a hatalmat nem akarja megosztani senkivel sem, hanem azt hirdeti: akié a föld, azé az ország! Nálunk majdnem minden politikai párt a nagybirtok szolgálatában áll és a közjogi politikával csupán félrevezetik a népet. A nagybirtok hol, a 48-asokhoz csatlakozik, ha ez az érdeke, hol pedig 67-es politikát követ, ha céljainak inkább ez felel meg. Cáfolja ezután azt a vádat, hogy az általános választói jog az intelligencia uralmát veszélyezteti, pedig ma nem is az intelligensek vannak uralmon. De a választójog ellenzői nem az intelligencia uralmát féltik, nem tartják éretlennek a népet, hanem ellenkezőleg nagyon érettnek arra, hogy kiszabadítja magát az ő uralmuk alól. A szociálista veszedelem is üres rém. Franciaország, Németország, Anglia az általános választójog alapján állnak, amely nem eredményezte a szociálisták uralmát, hanem azt, hogy a polgárság, a nép mindenütt kiszabadult a feudalizmusnak hatalma alól. Fejtegeti az általános választójog parlamentjének előnyeit. Ettől várhatjuk az állami ingyenes felekezetnélküli népoktatást, egyesülési és gyülekezési szabadságot, az igazságos progresszív adórendszert, a népies közigazgatást, helyes vám-, ipari- és kereskedelmi politikát, a nép gazdasági és kulturális nívójának emelkedését. EL kell tűnni minden különbségnek ez országban nemzet és nép között. Akarjuk, hogy ez a szerencsétlen magyar nép itt maradjon ebben az országban, itt földhöz jutva gyarapodjék és ne legyen kénytelen kivándorolni Amerika bányáiba, akarjuk, hogy a nép milliói életének színvonala emelkedjék, hogy az ország termelő és fogyasztó ereje nagyarányulag kifejlődjék. Akarjuk az új, nagy, hatalmas és boldog Magyarországot, amely felé vezető út: az általános, egyenlő, titkos választói jog. (Élénk éljenzés és taps.) A szónokok között legnagyobb hatást Fáber Oszkár keltette. Mesével, a Háry János meséjével kezdi. Nálunk a képviselő urak, a Háry Jánosok, akik a néphez szólva verik a mellüket, hogy elfogják a királyt, karóba húzatják, lenyakazzák, de ugyanakkor felfelé hétrét görnyednek és szállítanak adót, felemelt újonclétszámot, közös kiadásokat, stb. Rendkívül ötletesen foglalkozik ezután az általános választójog ellen hangoztatni szokott érvekkel, Franciaország, Anglia és Németország példáin bizonyítva azok tarthatatlanságát. Franciaországot, amelyre Tisza is hivatkozott, úgymond, annyira ezt, meg ezt. S következett az elmagyarázott mathesisnek egy fontosabb része. Bajusz Mihály először élőszóval elmondotta az elmondandókat kifogástalanúl. Azután pedig fogta a krétát s az óriási fekete táblán levezette a megfelelő képleteket. Mikor pedig ezzel készen volt, letörölte a táblát, így szólott: — Ezt így tetszett magyarázni. De ha megengedi a nagyságos tanár úr, akkor tudom én ennek egy rövidebb levezetési módját is. — Tehát mutassa meg ön! Ekkor Bajusz Mihály fogta a krétát s jóval rövidebb úton kihozta a tételt. A tanár szeme úgy fénylett, mint valami baziliszkusé. Ezután még több kérdést is intézett hozzá. S a felelet mindig egyformán kifogástalan volt. A félelmetes tanár fölemelkedett székéről tönkre tette a szociálista veszedelem, hogy ez a szegény ország hosszú idő óta Európa bankárja, ha a nemzeteknek nagy kölcsön kell, a koldús Franciaországnál kopogtatnak és ez éveken át pénzeli a többek között Oroszországot is. Azt mondják, hogy Franciaországot az általános választójog klerikálissá tette. Hát bár lenne Magyarország is olyan klerikális, mint Franciaország. (Derültség.) Azt mondják: ott a német birodalom, el fog pusztúlni a világ színéről, mert ott az általános választójog romboló munkát végzett. A világ egyik leghatalmasabb, legnagyobb, legerősebb nemzete, az angol, ipara, kereskedelme a világpiacokat behálózza s íme, vele egyedül ez a tönkretett Németország veszi fel mindenütt a versenyt, megépíti óriási csatahajóit, hogy megvívja vele majdan az elkerülhetetlen harcot. Mi szeretjük ezt a hazát, jobban, mint a haza bennünket és azt mondjuk : Vajha az a Hadúr pillantana le egy kissé magyarok országára és tenné tönkre ezt úgy, amint tönkre tette Franciaországot, Angliát és Németországot! Általános derültség közepette foglalkozik ezután mindvégig ötletesen és humorosan a klerikálizmus túlkapásaival és példákkal, esetekkel illusztrálja, hányszor megsértette ez az uralom a sajtószabadságot, a vallásszabadságot, a tanszabadságot és az egyéni szabadságot. Közel egy óráig tartó előadását így végezte: — Arra kérem önöket, polgártársaim, hogy az a hangulat, amely ma az Önök lelkében él, ne legyen olyan, mint a magyar megszokott lelkesedése, amely lobbot vet és zsarátnokká válik. Ez a lelkesedés, ez a meggyőződés, ez a szent hangúlat, amely Önöket egy szebb, boldogabb, függetlenebb és gazdagabb Magyarország iránt lelkesíti, legyen olyan, mint a Passi flóra, a szenvedések virága, amely ott fakad a kereszt tövében és felkacskaringózik a szenvedések fáján s életet, gyümölcsöt hoz. Küzdjünk mi is, mint az ősök az ellenség ellen, de ne vassal, öldöklő szerszámmal, hanem a tudomány, a meggyőződés, a kitartás fegyverével és akkor az általános, titkos választójog olyan Magyarországot teremt, amelyen a poklok minden ördöge sem vesz erőt! Úgy legyen! Percekig tartott a taps és éljenzés Fáber temperamentumos beszéde után. Dr. Rohonyi Nándor jegyző olvasta fel erre a határozati javaslatot, amely szerint a népgyűlés kimondja, hogy állást foglal az általános, egyenlő, titkos községenként! és közvetlen választói jog mellett, kívánja annak sürgős törvénybe iktatását és az ily értelemben az országgyűléshez intézendő felirat szerkesztésével a liga pápai fiókjának vezetőségét bizza meg. A javaslatot egyhangúlag elfogadták, mire dr. Lakos elnök megköszönte a központi kiküldöts hosszasan tekintve a vele szembe fordult magyar ifjúra, így szólott hozzá: — Hol tanúit ön, Bajusz Mihály? — Debrecenben. — Ki volt az ön tanára? — Kerekes Ferenc. Ekkor mindkét kezét odanyújtotta az ifjúnak s ezt mondta: — Tehát, Bajusz Mihály, nagyrabecsülésemet fejezem ki az iskola iránt, melyben ön tanúit, másodsorban tanára iránt, aki önt tanította s harmadsorban ön iránt is. S huszonnégy pár magyar szem büszkén kereste egymás tekintetét. A németek pedig tétovázva tekintettek hol egymásra, hol arra a csoda magyar fiúra. Óra végeztével mi magyarok üdvözöltük s bocsánatot kértünk tőle, hogy annyira félre• • • • Poralakban előállított limonádé* Egy adag G fillér. Turistadoboz 12 adaggal zsebben kényelmesen hordható alakban fillér. = Kirándulásokon, sport-turákon, hadgyakorlatokon kitünö szolgálatot tesz. = Bármely vízben oldva kitünö limonádét ad. ================================^ :: Fölerakat: KISS LAJOS úrnál PÁPÁN. :: Készíti: KERTÉSZ ERNŐ gyógyszerész krístálylimonádé-gyára SZABADKÁN. = Mindenütt kapható! =
