Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.

1909-07-31 / 31. szám

Ha tebát Pápáról a vasút ugyancsak északról fut be oda, akkor az csak délkelet felöl közel Kolontárhoz kanvarodhatik ki Deveeserböl Zalamegye—Csabrendek—Sümeg felé. Ezen nagy kanyarulat vagy a Pápa — Devecser közötti, vagy a Devecser— Csabrendek— Sümeg közötti számlára esik. Ha pedig a Sümeg— Csabrendek—Devecseri vasút előbb és külön kiépülne és az futna be Devecserbe északról, akkor meg éppen a Devecser—Borszörcsök— Doba—Pápa közötti irányra esnék a zalai északi irány további futamából délkeletnek kiinduló, azután északnak Borszörcsök— Doba felé visszakanyarodó vonal hoszabbodása, ha csak a vasút nem Noszlop irányában épülne ki. Tehát ha a vasút Pápa és Devecser között nem Nóráp—Kup—Noszlop felé épülhet ki, hanem fönt jár a Somló északi vidékén Dabrony—Alásony között: mindenkép csak az indokolt, ha Somlóvásárhelynél fut bele az államvasutba; mert akkor még ba Devecserbe megy is tovább, és úgy Zalába, nem tesz a vonat dupla kanyarodást, vagy csak egyet is fölöslegesen. Vagy talán belenyugszik Pápa városa abba, hogy elöször befusson a vasút Sümegről Devecserbe északon, és ugyancsak északról fusson vissza-ki Deveeserböl a vasút Pápa felé, tehát Devecser a legteljesebb gócponíja legyen a Pápa— Sümeg közötti vasutaknak? Akkor jóéjszakát városunknak! Mi volna tehát leghelyesebb határozat városunk részéről? Az, amit a város vasutjaiért buzgólkodó egyesek mint leghelyesebb álláspontot vallhatnak, hogy: Pápa városa oly jelentékeny összeget szavazzon meg a Somlóvidék—Devecser—Csabrendek— Sümeg—Tűrje irányú vasútra, hogy e vasút mindenesetre kiépülhessen, de Pápa érdekeinek megfélelöen és ha Devecser is szavaz meg jelentékeny összeget, akkor is Somlóvásárhely érintésével menjen Pápáról Devecserbe a vasút, és onnan tovább Zalába. Ha pedig Devecser egyáltalán kivonná magát az áldozathozatalból, akkor nem lehet a vasúti segélyek kellő összege hiánya miatt mást tenni, mint Pápáról Somlóvásárhelyen keresztül a legrövidebb irányt keresni Csabrendek—Sümeg—Tűrje felé, feltéve, ezt a zalai érdekeltség is elfogadja, ha Pápa döntö súlyú segélyt szavaz meg! Akik Pápa városának jól felfogott érdekeit szivükön viselik, azokat fölhivom mindezeknek figyelembe vételére. Pápa, 1909 julius 26. Bartbalos István. Yárosi közgyűlés 1909. julius 26 Életbevágó fontos ügyek egész sorozatából állott a hétfői ülés napirendje, s annak ellenére tátongó üres széksorok tarkították a városháza nagytermét. A képviselők úgy látszik nem méltányolják polgármesterünknek a kánikulában sem lankadó buzgalmát, s a városatyáknak majdnem 5/e része távollétével tüntet. Pedig a közgyűlésen rendkívül érdekes s valóságai izgalmas viták folytak, a Matkovich-ház átalakításának tárgyalása pedig szenzáció erejével hatott a képviselőtestület tagjaira. A napirend előtt Győri Gyula kért szót, s beszédében foglalkozott az országgyűlés által a városok részére megszavazott két milliónak ügyével és a városi tisztviselők egy részének ama súlyos sérelmével, mely őket a félárujegyes igazolványok kiadásával érte. Mindkét ügyben az lett a határozat, hogy a képviselőtestület felír a kormányhoz. Böhm Samu a nyolc órai záróra ügyében kért energikus intézkedéseket amiatt, hogy az ö és mások üzletét szarvasolajjal beöntözték. A polgármester mindeneket megnyugtató válasza után áttértek a napirendre, melynek során először megszavazták ama bérleti szerződést, mellyel a polgári ápolda emeletén levő lakást Dvorzák Lászlónénak bérbeadták, s azután következett az ipariskola építési ügye. A városi mérnök előterjesztette az ez ügyben kiküldött bizottságnak azt a javaslatát, mely szerint az épület vályogfalai nem bírják meg a szükséges emelést, s azért a múlt közgyűlés által visszautasított 28-000 K-ás átalakítási terv kivitelét ajánlja. Győri Gyula nem fogadja el a bizottság javaslatát, s rámutat arra a szembetűnő ellenmondásra, mely a mostani bizottsági jelentés és a Matkovich-ház megvétele előtt, kiküldött bizottság jelentése között van. Akkor a szakértők erős falunak, s mérsékelt költségek árán ipariskola céljaira átalakíthatónak mondták az épületet, s most kitűnt, hogy a falak vályogból épültek, s az akkor tervbe volt olcsóbb átalakítás e miatt nem lehetséges. Az ellenmondásért a városi mérnököt teszi felelőssé, s mivel" korábbi tapasztalok is megingatták bizalmát a mérnök működése iránt, követeli az ügynek napirendről való levételét. E súlyos támadás után a városi mérnök kért szót, s előadja, hogy az első szakbizottság munkáját egészen más szempontok irányították, mint a mostanit. Akkor csak arról, volt szó, hogy csekélyebb átalakításokat, kisebb, L méternyi emelést megbir-e a Matkovich-ház, de ekkor a megyei államépitészeti hivatal nem járult hozzá, s mintegy 3 méteres emelést, s egyéb oly követelményeket irt elő, amelyeket már a régi falak' meghagyásával nem lehetett keresztülvinni. Hcrz Dávid ipariskolai igazgató sürgősnek jelzi az építkezést, rnert az eddigi helyiségben lehetetlen a tanítás. Emlékeztet arra, hogy a ház megvételének nem az akkori szakértői vélemény volt az igazi indoka, hanem az, hogy mellette a városnak három háza van s fontos érdek volt az, hogy az ezek folytatásában három utcára nyiló Matkovich-ház.is a városé legyen. Hajnóczky Béla azt ajánlja, hogy a mostani épületet hagyjuk meg továbbra is érintetlenül lakóháznak, ellenben építsük az iskolát a teleknek másik, Széchenyiutcai frontjára. Gyurátz Ferenc is ehhez a javaslathoz csatlakozik, s védelmébe veszi a városi mérnök eljárását. Dr. Hoffner Sándor, mint az utóbb kiküldött bizottság egyik tagja, előadja, hogy a bizottságnak építésztagjai demonstrálták, hogy a falak vályogból vannak, különben is a mostani lakószobák méretei oly sziikek és alacsonyak, hogy az magánlakásnak sem alkalmas, s annál kevésbbé lehetne a régi falak meghagyásával oda iskolát építeni, mert akkor az a veszedelem fenyeget, hogy a követelményeknek meg nem felelően épült iskolára nem kapjuk meg az állami szubvenciót. Győri Gyula és Herz Dávid zárószavai után a közgyűlés egyhangúlag azt határozta, hogy a kérdést a napirendről leveszi, s az ipariskolai épületnek a Matkovich-féle háznak a Széchenyi-utcai oldalon leendő felépítésére a legközelebbi közgyűlés elé terv és költségvetés terjesztendő. A tanácsnak a közgyűlés elé terjesztett ama javaslatát, hogy az Árpád-utca megnyitásához a már megvett Krausz-féle telken kivül szükséges 164 négyszögölnyi terület Koritschoner Vilmostól vétessék meg, viszont a Krausz-telek feleslege Hetyey Gábornénak, Krammer Lipótnénak és Révész Arnoldnénak adassék el, Keresztes Gyula városi képviselő ellenezte, Fischer Gyula pedig csak az esetre hajlandó ezt megszavazni, ha a tulajdonosok az utcához szükséges területet -ingyen engedik át. A közgyűlés a tanács javaslata értelmében döntött. Nagyon röviden, minden vita nélkül végeztek ezután a három Esterházy-féle ház megvételének ügyével. A jogügyi bizottság átvizsgálván a báró Buschmann Gotthard által adott kötelező nyilatkozatot, ennek alapján lehetetlennek tartja azt, hogy a város a kérdéses házak részéhez jogot formálhasson, minek következtében a közgyűlés egyhangúlag levette a napirendről a nagy port felvert ügyet. Ezután a piaci és állatvásári rendtartások tárgyalása következett. Bár a tanács tagjaival együtt nem voltak harmincan a teremben, igen élénk vita fejlődött ki a szabályrendeletek egyes pontjai felett. A legnagyobb érdeklődést a piaci rendtartásnak 7. §-a keltette fel. E szerint ugyanis a kofáknak nyáron reggeli 8, télen pedig 9" óra előtt nem szabad vásárolniok. E tilalom felállítása érdekében maga a polgármester szállott legerélyesebben síkra, mert ettől várja a piacunkon uralkodó nagy drágaság megszűnését. Dr. FLoffner Sándor eltévesztett intézkedésnek tartja a tilalmat, mely nemcsak hogy a kereskedelmi szabadság nagy elvét sérti, de egyúttal igazságtalanul és ártatlanul sújtja az apró exisztenciák egész seregét anélkül, hogy ezzel a drágaságot megszüntetné. A drágaságot nem a kofák idézték elő, hanern élelmicikkeinknek a nagyvárosok (Bécs, Gráz) felé való exportja, amin a tilalom nem fog változtatni, s amit termelőink érdekéből sem lehet megakadályozni. Ugyanily értelemben szólaltak fel Keresztes Gyula, Fischer Gyula, Vágó László, Pados János és Baráth Károly, mig a tilalom felállítását Bornemissza Józset, Szokoly Ignác, Legény Ferenc követelték. A szavazás alkalmával 13-an szavaztak a tilalom ellen, s 14-en a tanács javaslata mellett, s így egy szótöbbséggel elfogadták a szabályrendelet 7 §-át. Néhány kisebb" jelentőségű módosítás után elfogadták mindkét szabályrendeletet. Ugyancsak megszavazták az urdombi szőllőbírtokosok ama kérelmét is, hogy a pályaudvar kibővítése folytán mintegy félkilométernyire kihelyezett átjáró helyett a Kálvária temető mellett a vasúti pályatesten át gyalogátjáró létesítését kérje a város a kereskedelemügyi minisztertől. Hajnóczky Bélának ujabbi 3 évre bérbeadták évi 1500 koronáért a Wojta-féle házat s végül egyhangúlag elfogadták a városnak törvényhatósági joggal felruházása iránt a képviselőházhoz terjesztendő emlékiratot, s ennek szerkesztéséért a kiküldött bizottságnak köszönetet szavaztak, mire a majdnem négy órás tartamú közgyűlés véget ért. A V AROSHAZAROL. § Ismét a marhavásártér l Immár elég régóta hallgatott a krónika a vásártérről. Most azonban ismét aktuálissá tette közgyűléseink e tengeri kígyóját az alispán egy tegnapelőtt érkezett rendelete, melyben felszólítja a városi taALTMANN BERNÁT az „Angol Divat"-hoz címzett férfi-, fiu- és gyermek-ruha áruháza megnagyobítva mérték szerinti osztállyal Pápán, Kossuth Lajos utca 9. szám alatt. Új üzletemben raktáron tartok, úgy mint eddig, — óriási mennyiségben — kitűnő szabású és kifogástalan elkészítésü • •••••••• kész- férfi- és fiu-ruhákat, felöltőket és gallérokat, továbbá elsőrangú kivitelű gyermek-ruhákat, És raktáron tartok ezentúl gyapjúszöveteket csakis a legjobb minőségekben, melyekből mérték sze- ^ , rint a legkényesebb Ízlésnek is megfelelő ruhákat készíttetek. A mérték szerinti osztályomban a szabás és az cHlt/tíŰUíl JsíWtlüt Q) elkészítés lővárosi mintára van berendezve, tehát felveszi a versenyt a fővárosban készített ruhákkal is. — Tisztelettel _ *