Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.

1909-03-06 / 10. szám

A VARMEGYÉRŐL, * Vármegyei közgyűlés. Mint már említettük, e hó 8.-án törvényhatósági rendes közgyűlés lesz Veszprémben. — Az 56 pontból álló tárgysornak nevezetesebb pontjai: Álispáni jelentés. — A közigazgatási bizottságban és központi választmányban Bibó Dénes elhalálozása folytán üresedésben levő tagsági helyek betöltése. — Kolozsvár és Debreczen szab. kir. városoknak és Hajduvármegyének a „Ne temere" kezdetű pápai dekrétum érvénytelenítése tárgyában az országgyűlés képviselőházához, úgyszintén Hajduvármegye közönségének a néppárt „nyilt felhívás "-át elitélő feliratai. — Zemplémvármegye közönségének a koalícióban levő pártok egyesítése tárgyában a m. kir. kormányhoz intézett felirata. — A veszprémi munkásgimnázium bizottsága ezen intézmény támogatására anyagi segélyt kér. — Alispáni előterjesztés a devecseri járás Berta-kórház építési ügyében. — Pápa város polgármesterének előterjesztése az ebadóról és ebtartásról alkotott vármegyei szabályrendelet módosítása tárgyában. * A tüzrendészeti szabályrendelet módosítása. A vármegye közönsége által a tüzrendészeti szabályrendelet módosítására felkért bizottság, melynek elnöke Koller Sándor alispán, referense dr. Végbely Kálmán megyei főjegyző, tagjai Csóti Géza és Óvári Ferenc országgyűlési képviselők, Kovács János (Szentgál) és Nagy Ádám Mihály (Enying) biz. tagok és Molterer János kir. főmérnök folyó évi március hó 3-án reggel jöttek össze az alispáui hivatalban s az egész szabályrendeletet egész napi tárgyalás után az elvekre vonatkozóan teljesen egyhangúlag következően javasolják módosítani : a közös szérűskertek felállítása hagyattassék el. A boglyák és kazlak távolsága egymástól és a mesgyétől 5 méter legyen. A motorokkal való cséplés minden korlát nélkül, a gőzgéppel való cséplés pedig 100 méter távolságon belül engedélyeztessék. A tetőlétrák beszerzése kötelező csakis a fazsindelyes házakra nézve legyen. A tűzoltó eszközöknek házszámokkal való megjelölése mellőztessék. A birák épületei és termesztményei tűzkár ellen községi költségen ne biztosíttassanak. Tüzvizsgálat évenként csak egyezer tartassék. Toronyőri szolgálat ne legyen. A házváltságdij minimuma 50 fillérben, maximuma 50 koronában állapíttassák meg, de ennek fizetése alól felmentessenek vagy kötelezett tűzoltók, vagy ha csak egy ilyen is van a családban, felmentessenek azok is, kik valamikor 5 évig bármiféle tűzoltói szolgálatot teljesítettek, vagy fogatállítási köte • belőle alá, a viznek árja magával ragadja a le hulló hamut, s mint piszkos áradat ömlik le a hegy lejtőjéről. Közben a kiáramló vizgőz az izzón folyó lávát is annyira fölemeli, hogy a kráterból, vagy a hegynek valamely oldal nyílásán kiömlik, elégetve mindent, ami útjába akad. De a lávafolyás nem minden kitörés alkalmával következik be. Ezzel a tulajdonképeni kitörés be is fejeződött, csak a hosszú utóműködés, „füstölgés" következik. A „tűzhányó" tán nem is jó elnevezés; tűz nincs a kráterban, csak izzó anyagok. Lángok nem csapnak ki belőle, mint gyakran olvassuk; amit lángnak néznek, az nem láng, hanem éjjelenként az izzó lávától megvilágított gőz és portömegek. Nincs idő most arra, hogy egyes nagy vulkánkitörésekről beszéljek. De ki ne hallott volna a Vesuv 79-iki kitöréséről, amikor a vulkáni hamu eltemette Herculanumot és Pompejit. Vagy a Krakatoa kitöréséről Kelet-Indiában, 1883-ban, amely a kis szigetet majdnem egészen szétrobbantotta s a magasba lökött vulkáni hamu éveken át lebegett a légkörben és a szél széthordta a Föld minden részére. Csak egy aránylag gyenge kitörésről akarok röviden megemlékezni. Nem is olyan régen, 1902-ben, Martinique szigetén, a Mont-Pelée vulkán elpusztított egy várost, megölve annak minden lakóját ! Erejét tekintve olyan kitörés volt ez, amely ezen a vidéken eléggé gyakori és nem tartják érdemesnek arra, hogy a világba hirt küldjenek róla. De egy véletlen körülmény irtózatos szerencsétlenség okozójává tette. A hegy működése rendesen kezdődött; nem ijedt meg tőle senki és nem menekült; de a kráterbe keményedett lávadugót nem tudta a gőz széttörni, mint rendesen szokta, hanem egy tömegben emelte föl és e lezettséget vállaltak. Az éjjeli őrszolgálat mikéntje a községi szabályrendeletekben lesz megállapíttandó. Ezen elvek alapján referens a szövegezést ha elvégzi, a bizottság újból összeül, munkálatát hitelesíti és a juniuei közgyűlés elé terjeszti. Elnöklő alispán kijelentette, hogy a rendeletek végrehajtását ezen évben is a legméltányosabban fogja kezelni. * Statisztikai adatok. A pápai járás népmozgalma 1908-ban. Születtek a járás területén 1567 en (1907. évben 1535) és meghaltak 997-en (1907. évben 980), tehát szaporodás 570. Az új szülöttek közül : fiu 783, leány 784; r. kath. vallású 1068, ág. hitv. ev. 218, ref. 261 és izr. 20. Az elhaltak közül : férfi 499, nő 498 ; r. kath. vallású 648, ág. hitv. ev. 162, ref. 180 és izr. 7. Korukra nézve : halva született 20 ; 1 éves korig elhalt 292, 1 - 7 éveBig 94, 7—20 évesig 52, 20-40 évesig 96, 40-60 évesig 135, 60-60 évesig 264 és 80 -100 évesig 44. Házasságra lépett összesen 334 pár (1907. évben 318). Ebből vallásra nézve : r. kath. 175, ág. hitv. ev. 45, ref. 61, izr. 4 és vegyes vallásúak voltak 49-en. A vegyes vallásúak közül r. kath. vőlegény és ág. hitv. ev. menyasszony 5, r. kath. v. és ref. m. 7, ág. hitv. ev. v. és r. kath. m. 6, ág. hitv. ev. v. és ref. m. 17, ref. v. és r. kath. m. 2, ref. v. és ág. hitv. ev. m. 12. Születendő gyermekek vallására nézve vegyes vallású ; háza sulók között megegyezés történt 3 esetben és pedig 1—1 izben a r. kath., ref. és ág. hitv, ev. vallás javára. A részletes kimutatásból megemlítjük a következőket : Legtöbben születtek Vaszaron 83, Jákón 72, Marcaltőn és Lovászpatonán 70, Ugodon 69, legkevesebben Nyőgéren 6, Pórezalókon 7, Iharkuton 7, Döbröntén és Kisgannán 8—8. Legtöbben haltak meg Vaszar 48, Lovászpatona 45, Ugod 45, Pápateszór, Takácsi 38 — 38, legkevesebben Vinár, Derecske 4—4, Nyogér, Pórszalók 5—5, Alsógörzsöny 6. Legtöbb házasságot kötöttek : Adásztevel 24 pár, Lovászpatona 23, Vaszar 18, Tapolcafő i 6, Pápateszér, Mihályháza, Mezőlak, Nyárád 12—12. Legkevesebb házasságot kötöttek : Vinár, Nóráp, Kisganna, Iharkút, Németbánya, Bakonykoppány, Nyogér l — 1. A VÁROSHÁZÁRÓL. § Polgármesterek konferenciája. A polgármesterek egyesülete ma Budapesten választmányi ülést tart, melyen városunk polgármestere is részt vesz. § A villamos-telep felügyelő-bizottsága f. hó 3-án a polgármester elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen bemutatták az akkumulátortöbb száz méter magas óriási „sziklatű" hoszszabb időn át meredt az égnek. De tzáltal a gőz útja fölfelé el volt zárva ; a hegy oldalán támadt résen tódúlt tehát ki, vízszintes irányban, egyenest a városra. Ha a forró gőz kiszabadúlhatott volna fölfelé, akkor legfÖllebb sűrű hamuesőben letl volna része a városnak ; sőt ha ez a lés más irányban nyilik, akkor ma tán nem is tudunk a vulkán kitöréséről. De a forró gőzsugár ugyanolyan hőmérsékletű vulkáni hamúval vegyest egyenesen a ,városra zúdúlt. Nem voltak otc mérges gázak, mint akkortájban a lapok irták, elég volt a vizgőz és hamu. A hőmérséklet pár perc alatt talán ezer fokra emelkedett, természetes tehát, hogy lángbaborúit minden, ami éghető volt ; ember, állat porrá égett, szinte szétrobbant, — mint a kicsiny bogár, amely vak mámorában beletéved a gyertya lángjába, s egy alig hallható pattanással bevégzi életét! — így vált ez az aránylag kisebb erősségű vulkánkitörés az ember számára nagy katasztrófává 1 E kitörések mindenesetre hozzájárúlnak némileg ahhoz, hogy vulkánikus vidékeken a föld belseje rohamosan hűl, hiszen nagy melegmennyiség szabadúl ki minden kitörés alkalmával. így közvetve mégis csak egyik okozóivá válnak a földrengéseknek, olyan értelemben, hogy ez a lehűlés elősegítheti a Föld mélyében az új vegyületek keletkezését. Általában e jelenségek szoros kapcsolatban vannak egymással. S mig egyrészt a bennük megnyílvánúló rendkívüli erővel szemben tehetetlenek vagyunk, be kell látni a mi parányi voltunkat, addig másrészt a természet erői közt fennálló szoros öszszefüggés látása bámulattal, csodálattal tölthet el bennünket. telep kibővítésére beérkezett ajánlatokat. Ajánlatot tettek : a Tudor budapesti accumulátorgyár, a Ganz r. t. és az Egyesült villamossági r. t. Minthogy a beadott ajánlatokból azonnal megállapítható nem volt, hogy melyik előnyösebb a városra, egybevetés céljából egy szükebbkörü bizottságnak adták ki s ennek tagjaiul kiküldték dr. Horváth Józsefet, Langráf Zsigmondot és Major Gyula üzemvezetőt. A Budapesten március közepén tartandó elektrotechnikai tanfolyamra a bizottság a telep alkalmazottai közül kiküldte Eőry Istvánt és Kulcsitzky Jánost, ezek visszatérte után pedig Neiner Pált és Matos Jánost. Szekeres Gyula pénzbeszedő óradíjját 33 f-re emelte fel. § Lóavató bizottsági tagokul Pápa városára i9U9. évre a vármegye alispánja Tar Gyula elnöklete mellett Mészáros Károly polgármestert, Ács Ferencet, ifj. Molnár Istvánt, Giczi Gábort és Bognár János állatorvost küldte ki. § Hirdetmény. Pápa város 1909. évi házbér- s házosztályadó kivetési lajstroma érvényesítve a kir. pénzügyigazgatóságtól leérkezett. Ezen adókivetési lajstrom Pápa város adóhivatalánál 1909. évi március 8-tól 1909. évi március 16-áig kitéve lesz. Miről oly hozzáadással értesíttetik az adózó kö/önség, hogy a közszemlére kiteendő lajstrom — a hivatalos órák alatt bárki által betekinthető — s a netáni felszólamlások a városi adóhivatalnál — közvetlen a kir. pénzügyigazgatóságnál — a közszemlére kitételt követő 15 nap alatt Írásban beadhatók. Pápán, 1909. évi március hó 4 én. A városi hatóság. EGYESÜLETI ÉLET. = A Kaszinó február hó 28-án tartotta meg Sült József elnöklete alatt a tagok élénk érdeklődése mellett évi rendes közgyűlését. Miután elnök a gyűlést megnyitotta s a jegyzőkönyv hitelesítésre Barthalos István és Jákói Gézát kérte fel, Hertnann Pál jegyző felolvasta a mult közgyűlés óta tartott vál. ülések jegyzőkönyveit. Majd a zárószámadásokat mutatta be Baranyai Zsigmond pénztárnok 8 belőlük örömmel vette a közgyűlés tudomásul, hogy a Kaszinó 1908. éve 595 K fölösleggel zárult. Majd elfogadták a költségvetést, melybe a könyvtári állomány gyarapítására 600 K van előirányozva. A tisztújításra kerülvén a sor, az elnök indítványozta, hogy a néhai Esterházy Móric gróf halála óta üresen álló főigazgatói állásra Esterházy Pál grófot válasszák meg, tisztelettel adózván ezzel a Kaszinó hagyományainak is és helyezvén reménységet abba, hogy az új főigazgató személysége az annyira kiváuatosj társadalmi tömörülést előmozdítani fogja. Az elnök javaslatát egyhangúlag, nagy éljenzéssel elfogadták. Tetszéssel fogadták Barthalos István indítványát is, ki azt javasolta, hogy néhai Esterházy Móric gróf arcképét festessék meg. Egyhangúlag zajos éljenzés mellett választották meg ezután aligazgatónak Sült Józsefet és háznagynak Mészáros Károlyt, ki vonakodott ugyan, de végül is meghajolt a lelkes közbizalom előtt. A többi tisztviselők is a régiek maradtak : pénztárnok : Baranyai Zsigmod, jegyző: Hermann Pál, könyvtárnok : Borsos István. Titkos szavazás útján választották meg most a választmányt. Szavazatszedő küldöttségi elnök Harmos Zoltán, tagok Körmendy Béla és Langraf Zsigmond voltak. Beadtak 38 szavazólapot; választmányi tagok egyhangúlag a régiek lettek és pedig: dr. Antal Géza, Barthalos István, Bálák Lajos, Fürst Sándor, Galamb József, Gyurátz Ferenc, Harmos Zoltán, Jákói Géza, dr. Kapossy Lucián, Kis József, Kis Ernő, Krausz József N., Németh István, Saáry Lajos, Steinberger Lipót, Sebestyén Dávid. = A Lloyd társulat febr. 28-án tartotta Krausz József N. elnöklete mellett évi rendes közgyűlését. Miután elnök a szép számban megjelent tagokat üdvözölte s a jegyzőkönyv hitelesítésére Rapoch Vilmos és Weisz Sámuel tagokat kérte fel, rövid vonásokban ismertette a társulat mult évi működését.- Koritschoner József pénztárnok mutatta be ezután a zárószámadásokat, melyeket a jövő évi költségvetéssel együtt elfogadtak. A tisztikar három éves mandátuma lejárván, Koréin Ernő indítványára közfelkiáltással újból megválasztattak : elnöknek Krausz József N., igazgatónak Steinberger Lipót, aligazgatónak dr. Hirsch Vilmos, pénztárnoknak