Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.

1909-03-06 / 10. szám

Ha a megyebeli városok, söt a középpontok oly anyagi helyzetben vannak, hogy e pár száz koronáért a kultura nevében a megyéhez fordulnak, akkor mit tegyenek a kis- és nagyközségek ily jellegű kiadások fedezésénél ? Mert azt a munkásgimnáziumot nem csak a városokban, hanem a falvakban is lehet és célszerű meghonosítani, ha arra való buzgó emberek vannak. Kérdezzék meg a központot : igaz-e ? Nem az irigység, hanem a szomorúság mondatja ezt velünk. Ha a magyar kultura képviselői és várai a városok ily csekély kulturális kiadásokért is a nagyobb közigazgatási testületekhez fordulnak segítségért, akkor nagyon rosszul állunk és e helyzetben szinte bün a még szegényebb viszonyokkal küzdő falvakra is ily cimen csak egy fillér megyei adót is kivetni. E kérdésben nem állunk útjában a törvényhatósági határozatnak. Ha a gyűlés, tekintet nélkül arra, hogy megyénkben újra megindult a kivándorlás nagyobb mértékben, megszavazza a kért segélyt, ám legyen kedve szerint. Azonban előre is leszögezzük tanúságképpen ebből kifolyólag a latin közmondást: Quod uni iustum, alteri aequum. Ha hasonló jellegű kérelemmel járul bármely falu vagy város megyei gyűlésünkhöz, azt nem lesz többé elutasítani joga semmi körülmények között. Gy. Gy. Yárosi jövedelmeink emelése. Az új vágóhíd küszöbön levő megépítése alkalmából Csoknyay Károly v. főjegyző a következő megszívlelésre méltó javaslatot nyújtotta be a v. tanácshoz. Tekintetes városi tanács! Az ipari és gazdasági munkásviszonyok a közel múltban annyira változtak, hogy ennek drágasága következtében a termelt áruk értéke is meghatványozódott. Ezeknek egymásra való hatása p«dig az ipari és kereskedelmi pangást eredményezte. durranógáz, erős robbanás közben egyesül vizzé, úgy itt lenn is megtörténhetik, hogy nagy gáztömegek szörnyű robbanással alakulnak új vegyületté s ez a robbanás rázza meg a fölötte lévő földréteget. De ez a lökés csak ott idézhet elő nagy katasztrófát, ahol törések által határolt, a földkéreg többi részével szilárdan össze nem függő földtömegek, rögök vannak a robbanás helye fölött. Ilyen leszakadt, törések által határolt óriás rögön van a messinai csatorna környéke is; és lehetséges, hogy egy ilyen földalatti robbanás ezt a többivel lazán Összefüggő földtömege' fölfelé taszította. Ez volt az első n gy lökés, amely a tengert is rengésbe hozta. De a föltaszított földtömeg visszaesik, néha még mélyebbre sűlyed, mint azelőtt volt; azonban nem tudja rögtön elfoglalni ezt a helyzetet, előbb nagyobb, majd meg esetleg hónapokon át tartó kisebb zökkenések következnek, míg a nyugalom ismét helyreáll a helyéből elmozdult földrétegen. Tehát csak az első lökés a robbanás közvetlen következménye ; a többi zökkenés lehet a megmozdult földrétegen éppen olyan erős, mint az első, de mivel csak a leszakadó földtömegre szorítkozik, az általa keltett hullámok a Föld testében sokkal kevésbbé terjednek el. Ez lehet az oka annak, hogy a messinai három erős lökés közül csakis az elsőt érezték meg nagyon a budapesti műszerek. Ez az elmélet a tektonikus földrengések előbb említett magyarázatával nincs ellenmondásban, hanem annak kiegészítése. Hogy valóban így van-e, nem tudjuk. De mindenesetre valószínű magyarázat; mert ha ilyen földalatti explóziók nem volnának, nehezen volna megérthető, hogy hogyan keletkeznek a fölfelé irányuló lökések földrengések alkalmával. A talajnak Láttuk a mult évben az építő ipart stagnálni, alig 2-3 ház épült, noha a lakásviszonyok ma is mizerábilisak. Senkinek sem jut eszébe az építkezés, mert úgy az anyag, mint a munka oly magas, hogy éppen nem áll arányban az elérhető jövödelemmel. Már pedig maga az építő ipar hanyatlásának megakadályozása oly fontos, hogy érte áldozatok mellett is kötelességünk mindent megtenni. Mert az építő ipar virágzása az összes ipar-nemekre és a kereskedelemre is rendkívül üdvös hatással van. De ennek felvirágoztatására mit tehetünk? Módunkban áll talán a munkabéreket leszállítani, vagy az anyag árt ? Avagy olcsó tőkét nyújthatunk ezen iparághoz? Az első és utolsó kelléket módunkban nem áll nyújtani, azonban a közbülsőt igen. Már pedig ha az építési anyag egyik fontos részét a téglát ós zsindelyt jutányosán adhatjuk, akkor egy lépést tettünk az építő ipar fellendítésére. Most már az a kérdés, hogyan lehetne olcsóbbá tenni. Erre tervem a következő : Pápa városának van igen szép agyagbányája a Bárí'cz hegyen, melyből minta téglák és oserepek is lettek égetve, ha a város ezen telepen egy téglagyárat állíttatna fel, be a városig az országúton egy keskeny vágányu benzin motoros vonat létesítésével, úgy a tégla és cserépzsindely árát már mérsékeltebben tudnánk adni. De ami mérsékeltebbé tehetné az, hogy a telepen felállítandó gőzgépeket a város területéről összeszedett szeméttel -inthetnénk. Ezen szemétégetéssel egyfelől talajunk fertőzését óvnánk meg, másfelől pedig vele hajtóerőt érnénk el. Hogy mennyire volna rentábilis tervem, azt itt még nem részletezem, de annyit már előrebocsátok, hogy ha Miskolcz városa a szemétégetéssel nyeri a vágóhídja összes gépeihez a hajtó erőt, különösen a jéggyárat ezzel tartja működésben, úgy a szénmegtakarítás már tetemes jövedelmet biztosít. Tudjuk azt, hogy a szénbányák kartellban vannak s a szén árát már is annyira felemelték, hogy gondolkodóba jönnek a gyár vállalatok, hogy gőzüzemre berendezett gyáraikat ne cseréljék-e ki Diesel motorokra vagyis nyers olaj használatra ne térjenek-e át? Mielőtt Pápa városa a vágóhid kérdését végleges megoldás elé vinné, azonnal intézkedést kérnék arra, hogy szemét égetéssel nem lehetne-e a gépeket hajtatni? Kiküldendőnek tartom a váro«i mérnököt Miskolczra a polgármester úrral együtt, hogy győződjenek meg ennek mikénti keresztülviteléről. Amennyiben a helyi viszoegyszerü leszakadásával ezt nehéz volna megmagyarázni. A földrengések oka tehát, a Föld belsejének fokozatos lehűlése következtében, a Föld kérgében végbemenő átalakulás. Ha ezek az életműködések megszűnnek, ha a Föld kihűl, meg fognak szűnni a földrengések is! E nagy jelenségcsoport kisérő tüneménye a vulkánosság. Nem önálló jelenség, hanem csak az előbbinek következménye és a Föld életében amannál sokkal jelentéktelenebb szerepe van. Ott, ahol a földkéreg mozgása a legerősebb, ahol a törések, vetődések fölött tenger van, ott a meglazúlt réseken keresztül leszivárog a mélybe a tenger vize. Itt, a nagy melegben gőzzé válik és ezen vizgőznek feszítőereje hozza létre a tűzhányókat. Nem a vulkánok okozzák tehát a földrengést, hanem megfordítva, ott keletkeznek vulkánok, ahol a földrengések is gyakoriak, ahol a töréseken át a nagy viz leszivároghat a mélybe. Tenger is kell tehát a tűzhányó képződéséhez ; és valóban működő vulkán, távol a tengertől, vagy legalább valamely nagyobb vizterülettől, egyáltalában nincsen ! A Föld mélyéből előtörő vizgőz törmeléket, köveket, esetleg lávát hoz magával, ezekből építi föl a hegyláncokon a jellemző alakú, csonka vulkánkúpokat, tetején a kráterral. A Csendes óceánt körűivevő folytonos alakulásban levő hegyláncolaton, százával ülnek a működő vulkánok. És hogy a legtöbb tűzhányó éppen a hegygerinceken képződik, az csak természetes, mert hiszen itt vau megzavarva legjobban a földrétegek egyensúlya, itt van a Föld kérgében a legtöbb repedés, amelyeken át a mélységben lévő vizgőz kiszabadúlhat. Magyarországon ma nincs működő vulkán. nyainknál fogva ez nem volna alkalmazható, úgy a mérnök felhívandó volna, hogy a téglagyárnál felhasználható volna-e a városi szemét és mekkora lóerőt tudnánk vele elérni. Nem közömbös dolog az, hogyha megtudunk 25—30 waggon szenet takarítani a gépek üzeménél. A főtörekvésnek oda kell irányulni, hogy minél olcsóbb erőt használjunk, már pedig ha szeméttel egyik város el tud érni tetemes megtakarítást, miért ne követnénk annak mi is példáját. Hisz nem vagyunk oly gazdagok, hogy lemondhatnánk évente 4—5000 koronáról akkor, amikor még a temérdek bacillint magába rejtő szemét elégetésével közegészségünket is fokozhatjuk. Tekintetes városi tanács! Vágóhídi terveink felülvizsgálat alatt vannak, még jókor van azoknak esetleges átalakítása. A vágóhidnál mi a villamos áramot vettük fel hajtóerőül, már pedig tudjuk, hogy az áramot szénnel állítjuk elő, úgy az elég drága, ha most sikerülne ezt az értéktelen szeméttel elérni, már ez tetemesen leszállítaná az üzemi kiadásokat, mi a tiszta jövödelem fokozását eredményezné. Ha azonban a hely szűke, vagy egyéb akadályok tennék lehetetlenné a vágóhidnáli felhasználást, úgy akkor a téglagyárnál kell ezt érvényesíteni. Mielőtt azonban a téglagyár kérdését napirendre tűznénk, annak terveit, költségvetését s jövödelmezőségi táblázatát kell elkészíteni, hogy láthassuk az elérhető hasznot. Pápa város mint erkölcsi testület nagyobb és olcsóbb tőkével dolgozhatik, m'nt a magánosok s igy az anyagokat jutányosabban is volna képes adni, sőt magával az anyaghitel esésével is előmozdíthatná az építkezést, mert a város az épülő házakon az anyag árát jelzálogilag min denkor biztosíthatná s a kölcsöne veszélyeztetve nem lenne. Tekintetes tanács! Midőn kormány elnökünk azt mondotta, hogy a városok ne várjanak mindent az államtól, hanem igyekezzenek a háztartásukban beálló hiányokat hasznothajtó közgazdasági vállalatok kézbevételével pótolni, látjuk tehát ebből, hogy a városok megillető segélyben nem részesülhetnek, magukra vannak utalva, meg kell tehát ragadni mindazt, ami hasznot hajthat, hogy az élet fokozatos küzdelmeiben megállhassanak. Kelt Pápán, 1909. évi március 4.-én. Kiváló tisztelettel: • Csoknyay Károly v. főjegyző. A Balatonvidék kialudt vulkánjai, a Somló, Badacsony, Csobánc stb. abban a korban működtek, amikor a magyar medence még tenger volt. Mikor a tenger innen eltávozott, a vulkánoknak is ki kellett aludni. De ha a Föld életében nem nagy jelentőségű is a vulkán-kitörés, a mi szemünkben mégis egyik legfönségesebb, legborzalmasabb természeti jelenség és az emberiségre néha szörnyű szerencsétlenséget hoz. De hát hogyan is megy végbe egy ilyen kitörés? A föld mélyében az idők folyamán felszaporodott vizgőz ki akar szabadulni. De hogy ezt tehesse, a vulkán tölcsérében visszamaradt láva és törmelékből álló dugót ki kell taszítania, hogy a kitörés útja szabad legyen. Természetes, hogy minél régebben pihen valamely vulkán, annál jobban belekeményedett ez a dugó és annál nagyobb erőnek kell megrázni a hegyet, míg a kráterből ki tudja lökni. Közben a gőz feszítőereje az egész hegyet és a környéket állandó reszketésben tartja; a kitörés első fázisa tehát a vulkáni földrengés, földalatti dübörgéssel kapcsolatban, s ezekkel egyidőben a kráterból bővebben felszálló gázak és füst. Végre aztán a gőz feszítőereje győz, a tölcsért kitöltő dugót összetöri, egy nagy robbanás után alábbhagy a földrengés és a kitóduló vizgőz magával ragadja a magasba a „vulkáni bombákat" és a „vulkáni hamut". A „vulkáni bombák" néha több mázsás kőtömegek, amelyek aránylag nem nagy távolságban hullanak le; a „vulkáni hamu" pedig tulajdonképen nem hamu, hanem finom kőtörmelék, por, amelyet óriási magasságba fölemel a kitörés ereje. A kitóduló vizgőz a tűzhányó felett hatalmas gomolyfelhőt alkot, amelyben gyakran villámok cikáznak, felhőszakadás zúdul