Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.

1909-02-06 / 6. szám

múlt évi bevétele több, mint 4000 korona volt, kiadása pedig megközelítette a 4000 koronát. Ai egyesület vagyona kerekszámban 25Ö00 koro­nára rug s mely takarékpénztárba van elhelyezve. A közgyűlés a buzgó pénztárosnő, Kiss Vilma iránt, jegyzökönyvében fejezte ki elismerését és köszönetét. Nagy lelkesedést keltett a közgyűlés tagjai között Sült Józsefné elnök azon bejelentése, hogy a nőegylet választmánya mai tisztelgése alkalmával felkérte gróf Esterházy Pálné And­rássy Ilona grófnőt a védnöknői tiszt elfogadá­sára, mit a grófnő szives készséggel teljesített is. A gyűlés egyik legfontosabb tárgya a jótékony nőegylet házvétel ügye volt. Titkár előterjeszti a házvétel adatait, mire a közgyűlés Szilágyi Józsefné és Steinberger Lipótné fel­szólalása s dr. Antal Géza felvilágosításai után egyhangúlag elhatározta, hogy a Főiskola utcá­ban levő özv. Farkas Jánosné féle házat 6500 korona vételárért megveszi s a népkonyha cél jaira bocsátja a várossal részletesen megállapí­tandó feltételek mellett. A jótékony nőegylet ezzel az anyagi szempontból is szerencsésnek nevezhető vétellel állandó otthont biztosított a népkonyhának, amit a ^zegényiigy minden lelkes barátja bizonyára örvendetesen vesz tudomáscl. A gyűlés több kisebb jelentőségű tárgy elintézése után az tgyesület ügyeiért oly buzgón fáradozó elnöknő éltetésével ért véget. II. Pápai izr. nőegylet. Az izr. nőegylet múlt vasárnap az Otthon­kávéház kistermében tartott közgyűlése igen látogatott volt. Dr. Lövy Lászlóné elnök rövid megnyitó­beszéde után felolvasták és hitelesítették a múlt közgyűlés jegyzőkönyvét. Azután Blau Henrik titkár felolvasta jelentését az egyesület működé­séről. Ebből a következő részletek érdemelnek említést. Az egyesület havonkénti segélyben részesít 20 helybeli szegényt. Húsvét táján és január 3-án 500 — 500 koronát osztottak ki. Az elnök által proponált fűtőanyag szelvényekből befolyt 300 korona, ebből 40 szegény a tél ele­jén 1 — 1 köbméter fát kapott. Az évi segély összege 1992 korona, ami a múlt évihez képest ismét jelentékeny emelkedés. Mindamellett némi­leg emelkedett az egyesület tiszta vagyona is, melynek szaporítása azért is szükséges, hogy előre nem látható nehezebb időben fokozottabb segélyezésnek is helyt állhasson az egyesület. Kiemeli még a múlt évi nagysikerű mulatságot, mely kifelé megerősítette az egyesület jó hir­nevét, végre azon családias jellegű ünnepet, midőn a hangos ünnepeltetést magától elhárító, dr. Lővy Lászlónét, elnökségének 25 ik évfor­dulója alkalmából saját lakásán üdvözölték. Az alapítók neveinek felsorolásával és a számvizsgáló­kémiai hatása folytán szerves egésszé, az edzés félbeszakítása, egyes részek védő lefödése által végtelen sokféle tónueu, árnyalatú — valóság­gal mozgó képpé alakúinak. Ez eljárással a hajszálnál is vékonyabb vonaltól a durva, be­mélyedő barázdáig fokozhatjuk a rajzelemeket s ezért közvetíti a karc velünk az eleven mozgást, a könnyed vibrációt, a művész lelkületét, érzését, szenvedélyeit, mire a rézmetszet kimért, len­dület nélküli vonala nem képes. Élet van a karcban, miként a kézi rajzban, szinhatás érzete kel bennünk a vonal és tónus lágysága vagy keménysége, folytonossága vagy megszakadása, lendülete vagy rezgése folytán. Nem gépies esz­köz, tanító médium, de közvetlen tényezője, szuggesztív kifejezője a művész egyéniségének, individualitásának: igazi subtilis grafika. Innét van az, hogy Rembrandt, a karc eme atyames tere mintegy 300 drb. rézkarcában úgy kifejezi egyéniségét, miként festészetében, sőt több igaz­ság van bennük, mert közvetlenebb, érzéseit, gondolatait úgy kifejezésre juttatja bennök, mi­ként ha lirát pengetne s hangját hallanánk mellette zengeni. Az ő hires „hell dunkel"-je vagy *clair-ob8Cur"-je színharmóniájával egye­sülve áll előttünk minden idők rézkarcainak csodaszép példányképei gyanánt. Rembrandton kivül is nincs feitő, ki a maga rézkarcait át ne adta volna az utókornak; ma is a legkedveltebb, művészeink által is örö­mestebb kultivált, s tán művelt közönségünk körében is a legszívesebb fogadtatásban része­sülő technikák egyike. Rézmetszet és rézkarc mély nyomású tech­nikák szemben a magasnyomású fametszettel, bizottság nevében tett felmentő indítvánnyal végződött a tetszéssel fogadott jelentés. Azután élénk korteskedés mellett megej­tették a választást. Választmányi tagok lettek : Altstádter Jakabné, Biedermann Tóbiásné, Fell­ner Simonné, Fischer Adolfné, Kopstein Ignácné, Koréin Vilmosné, Koritschoner Fülöpné, Lővy Pálné, Nobel Árminné, Schor Árminné, Schle­singer Zsigmondné, Ungár Mihályné (új), Wallen­stein Dánielné ; póttag : dr. Koritschoner Lipót­né (új). Végül elhatározta a közgyűlés, hogy a nőegyleti bált mároius 7 én tartják meg. A VÁROSHÁZÁRÓL. § A mértékhitelesítő hivatal ügye ren­dezettnek tekinthető. A kereskedelmi miniszter a veszprémi állami mértékhitelesítő hivatalnak utasítást adott, hogy e hivatal egyik tisztvise­lője állandóan Pápán lakjék, ahol is teljesen berendezett hitelesítési helyisége lesz s a hitele sítéséket itt ugyanazon dijakért lássa el, mint amennyit a felek a hivatal székhelyén Vesz­prémben (s nem a hivatal vidékre kiszállása alkalmával) özetni tartoznak. Ugyanezen tiszt­viselő a Pápavárosi mértékhitelesítéseken kivül a győr-kiscelli vasútvonal veszprémmegyei állo­másain és az ezen vasútvonaltól nyugotra fekvő helyiségekben is végezni fogja a mértékhitelesí­tést. A pápai érdekeltséget kellemesen érintő min. rendelet kiadásáról városunk orsz. kép viselője értesítette a polgármesteri hivatalt. § A szinügyi bizottság f. hó 4-én a pol gármester elnöklete alatt ülést tartott, melyen a színház újjáépítésére vagy új színház építésére engedélyezett 60.000 K államsegély felhasználá­sáról tárgyaltak. Minthogy a szinház helyét a városi képviselőtestület elvileg a helybeli ref. egyháznak engedte át, átiratot intéznek az egy­ház elnökségéhez, hogy ez ügyre vonatkozólag tervét illetve javaslatát minél előbb adja be, Ennek beérkezése után fog a szinügyi bizottság a képviselőtestület elé konkrét javaslatot tehetni. Besenbach Károly építőmester a szinügyi biz. egy régebbi határozatából kifolyólag elkészítette ugyan a szinház restaurálására vonatkozó terve­ket, de ezzel is csupán a reí. egyház válaszának beérkezése, után fognak érdemileg foglalkozni. EGYESÜLETI ÉLET. = Igazgató-választmányi ülés. A Jókai kör igazgató-tanácsa múlt szombaton délután gyűlést tartott. E gyűlésen a kiküldött bizottság bemutatta azt a szerződés-tervezetet, mit a mert a lemezen bemélyített, bekarcolt vagy be­maratott részek festékkel való megtöltése adja a kép hatását. Harmadik mód a siknyomás témája, a ko­x-ajzé. Fiatal technika, az 1790-es évek talál­mánya. Mig a fa- és rézmetszés, rézkarc mintegy stagnálni látszottak a XVIII. század végén, született meg s így aránylag rövid művészi múltja van. Mégis óriási tért uralnak ma produktumai, A plakát, az utca hangos reklámszinezméuye, a térkép, sok illusztráció, látképes lap, az olaj­nyomat néven a ismeret, festményt majmoló szines kép — mint kinövés vagy túltengés — mind a siknyomás, a kőrajz terméke. Anyaga a kő, a nyomtatási eljárás a zsir s a viz ellentétes ter­mészetén alapszik. Ahol a kő felületét zsíros krétával \agy tintával érintjük, födjük, ott el­fogadja a zsiros nyomdafestéket, mig a kő tiszta, nyirkossá tett részei érzéketlenek maradnak. A művész vagy közvetlenül kőre rajzolja, vagy először papirosra, vászonra veti tárgyát s úgy vitetik az átnyomtatás útján. Az egyszínű kő­rajzot osakhamar kiszorítja — a technikai eljá­rás könnyüségénél fogva is — szines kőnyomás. Mindegyik technika, melyeket röviden is­mertettem, végtelen fejlődésre képes, mert mai művészeink az eszközt, az anyagot nem tekintik nehezítő körülménynek, hanem inkább segélyül hívják. Innét a számtalan különféle változat, mikről szólni azonban időnk nincs. Ezt is csak gyakorlati szempontból véltem szükségesnek megismertetni t. hallgatóimmal, természetesen akiknek újat mondhattam, mert napjainkban oly gyakran fordúlnak elő azok, hogy tán Zsilinszky Lajos Griff-szállodástól bérlendő új köri helyiségről készítettek. A szerződést az igazgató-tanács elfogadta s a jelenlegi helyi­séget május hó l-re felmondta. A jövő szezont, november elején már új helyiségében fogja a kör megkezdeni. Az igazgató-tanács elhatározta még, hogy csatlakozik ahhoz a mozgalomhoz, mit a fővárosi iskolaegyesület a Budapesten felállítani szándékolt német iskola ellen indított s hogy az Esterházy grófi párt házasságkötése alkalmával levélileg üdözli. — Itt említjük meg, hogy a kör tagjai közé ujabban beléptek : Csoknyay Gizella, Hapt Teréz, dr. Gottlieb Sándor ügyvéd, Kirchmayer Győző kép. tanár, Koller Ödön százados és neje. — A kör holnapi házi-estélye elmarad. — A Pápavárosi vöröskereszt választ­mány f. hó 4-én Gyurátz Ferenc püspök és Galamb Józsefné társelnöklete alatt válaszmányi ülést tartott, melynek főtárgya Steinberger Li­pótné pénztáros rnult évi számadásának meg­vizsgálása volt. A választmány a számadást tel­jesen rendbe találta és elfogadásra ajánlja a közgyűlésnek azzal, hogy a pénztárosnak buzgó fáradozásaiért mély köszönet szavaztassék. El­nöknőnek jelentését, hogy a tüzifasegély kará­csonykor kioeztatott és pedig 2230 drb. tűzifa 152 helybeli szegény közt, örvendetes tudomásúl vették. Steidl Antalnak a gyűlés 10 K pénz­segélyt szavazott meg. Beszélgetés tárgyát ké­pezte még az egylet pénztára javára a folyó év tavaszán rendezendő ünnepély is. — A választmány évi rendes közgyűlését f. bó 9-én d. u. 4 óra­kor tartja meg a Pápai Takarékpénztár díszter­mében. = A kath. kör múlt vasárnap a bencés­gimnázium tornatermét zsúfolásig megtöltő diszes közönség előtt értékes műsorú hangversenyt tartott az ajkaiak javára. A műsort az állami tanítóképző zenekara nyitotta meg. Új zene­tanára Gyémánt Miklós vezetése alatt régi hírnevéhez méltón adott elő ez a kitűnően fegyelmezett zenekar előbb egy magyar operá­ból, a Tetemrehivásból részleteket, majd pedig egy mazurkát. Ugy a komoly, mint a könnye­débb zenedarabnak nagy volt a sikere. Váro­sunk nem ok nélkül nagyratartott zongoristája Kih József játszotta most el Liszt legnehezebb, XII. sz. rapszódiáját, oly briliánsul, hogy való­sággal felvillanyozta a közönséget, mely zúgó tapsok közt kért ráadást, mire Kis a Repülj fecskémet játszotta el Rubinstein modorában, egybeolvadó hangfutamokkal igazán gyönyörű­ségesen s oly hatással, hogy a közönség való­sággal ünnepelte utána a kitűnő művészt. Pompásan sikerült száma volt a hangversenynek Neuhauser Erzsi monológja is, mit intelligenciá­val párosult természetes előadási módja emelt ki a sablonos monológ előadások sorából. Zenei ezermesterünk Szentgyörgyi Sándor ült most a nem volt felesleges rövid, vázlatos leirásunkat adnom. Néhány szót géniuszunk diadalainak másik terrémuáról, a szorosabb értelemben vett rajzról. Az emberi lélek egyik legrégibb s leg­igazibb kifejezője a rajz. Nem szólunk itt a barlanglakó kezdetleges, kőre karcolt vonalairól, nem a régi népek primitív rajzvezetéséről. A rajz életére vessünk inkább egy futó pilantást, s figyeljünk meg egy igazi rajzoló művészt munkája közben. Legyen a modell például egy vivó helyzetben levő atléta alakja. — Művé­szünk az előtte levő lapon eszközével, a szénnel először inkább jelez, mint rajzol, kijelöli a sikon a fej, a törzs, a kezek és lábak helyét, anélkül, hogy még összefüggő vonalat alkalmazna. Az­után midőn ismeri már — folytonosan figyelve a modellt — ennek fő formáit, az előtte levő mozdulatot, biztos kézzel egészíti ki még min­dig lágy vonalakkal, a papirt csak horzsolva a szénnel az alak formáinak összefüggését, elhagyva még mindig az arc, az ujjak, az apróbb részle­tek rajzát munkájáról. Csak ezután következnek ezek, amiknek felvétele után művészünk előtt áll a modell vázlatos ábrázolása. Az arányok­ban, a mozdulatban, a fő formákban nem lehet hiba, s így a részletek sikere is már-már bizto­sítva van. Szerves egészet vet a művész lapjára, átérzi a modell helyzetét, s ha megfigyeljük, észlelhetjük, hogy művészünk is önfeledten szinte felveszi a modell mozdulatát, a törzs nála is úgy hajlik önkéntelenül is előre, mint a vívó­nál, a kar úgy hajlik, sőt merevedik, miként a modell előre nyújtott izmos karja s ezen át­érzése az ábrázolandó alak mozdulatának, lázas

Next

/
Oldalképek
Tartalom