Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.

1909-10-09 / 41. szám

abból egy cselédmenhely létesítendő, melyben az ideiglenesen hely nélkül lévő cselédleányok munkát és annak értéke fejében szállást s amellett szellemi és erkölcsi életükre emelően ható szórakozást fognak találni. Ezek lesznek főcéljai az első magyar hatósági cselédszerző-intézetnek s ezen az úton az évtizedeken át elhanyagolt cselédkérdés ügye nagy léptekkel halad előre. Azok a mélyenjáró morális és szociális okok, amelyek a cselédkérdés mai tűrhetetlen és szomorú állapotát országszerte megteremtették, a közel jövőben radikális változáson mennek keresztül. Az üdvös intézmény létesítése erős visszhangot keltett az ország majd minden városában s napról-napra tömeges megkeresések érkeznek az illető hatósághoz, amely készséggel ád felvilágosítást a hatósági cselédszerző-intézet felállítására vonatkozó minden kérdésben. / Es ha valahol, éppen városunkban égetően szükség van arra, hogy ez az új intézmény, ha lehet, akár azonnal is életbe lépjen, mert a cselédügy nálunk igazán a mindennapi kenyér után következik. Nem is évek, évtizedek óta állandó a panasz a cselédmizériák miatt. Állandó, évekig szolgáló cseléd ma már a regék birodalmába tartozik. A cseléd azért jön állásba, hogy a lehető legrövidebb idő alatt tovább álljon s teszi ezt nem azért, hogy magának jobblétet teremtsen, hanem egyedül a cselédközvetítők kedvéért, akiknek persze érdekükben áll, hogy az aránylag csekély számú cseléddel aránylag nagy üzleti forgalmat hozzanak létre és maguknak aránytalan nagy jövedelmet biztosítsanak. Arról nem is beszélünk, hogy a cselédszerzés mai állapotában erkölcsi szempontból is kifogás alá esik. Nem mondjak éppen, ami Szatmárnémetiben a merész és üdvös elhatározás fő indító oka volt, hogy a titkos prostitúciónak szolgálnak melegágyaiul, de hogy a tiszta erkölcs fejlesztését sem tartják éppen főkötelességüknek, annak fejtegetésére fölöslegesnek tartunk csak egy szót is vesztegetni. Hatózászlóaljamhoz, melynek törzse működését folyta tandó, éppen akkor tért vissza Komáromból, ahova felszerelt újoncait szállította. Őrnagyunk Kompolthy volt s engem a 6-ik századhoz osztott be. Az egész zászlóaljban egyetlen ismerősöm sem akadt A velem egy rangban lévőkkel csakhamar megismerkedtem, de mig a főbb tisztek ismerni tanultak, több időbe került. December 8-án neveztek ki tizedesnek s azonnal szakaszparancsnokká is lettem. Nem nagy hivatal, de mégis nehéz annak, aki nem próbálta. Nekem kellett tanítanom, ki magam sem tudtam, fegyverfogásokra újoncaimat, kik nagyrészt máramarosi oláhok voltak s kikkel beszélni sem tudtam. Szerencsére volt a szakaszomban egy vén, cigány baka, Kovácska. Ez mutogatta meg nekem a fegyverfogásokat és gyakorlatokat. Én pedig tanultam erősen, hogy a többi járatlan káplárok sorsára ne jussak, kik nem ritkán kapták el kezükre, lábukra az arany perecet, a kurtavasat. Időnk az adjusztírozással és gyakorlatokkal telt el. December közepén kezdtünk garnizoni szolgálatokat tenni. Én először a szénaraktárnál voltam őrségen. Ezután nemsokára Pozsonyba vezényeltek Csikász hadnaggyal egy gőzösön, hogy több ezer mindenféle ruhadarabot szállítsunk fel. Miután Pozsonyban a ruhát átadtuk, ismét vissza indúltunk a szállító gőzösön. Csikász ugyan, mint régi katona, nagy tekintélyt akart tartani sági cselédszerző-intézet gátjául szolgálhat oly betegségek terjesztésének, melyek akárhány ifja élet, egész családok romlását vonták maguk után. Legfőbb ideje, hogy hatóságunk Szatmátnémeti példájára kilépjen a cselekvés terére, létesítsen egy igazán humánus-, igazán a közérdeket szolgáló intézményt, amely hasznára lesz cselédnek és gazdának egyaránt s hasznára magának a városnak is. A befejezett tények taktikája. Mintegy két hó előtt ily cimű cikkben szóvá tettük hatóságunk azon eljárását, hogy ha valamit keresztül akar erőszakolni, jó eleve a közgyűlés határozata előtt végrehajtja a doldot és azzal az érveléssel, hogy most már úgyis késő az ellentétes döntés, reákényszeríti úgy a közgyűlést, mint a felettes hatóságot a megváltozhatlan elfogadására. A példák sorában, miket ez állításunk megvilágosítására felsoroltunk, utolsó volt az Árpád-utca megnyitásának ügye. Most érkezett le ez ügyben a törvényhatóság döntése, mely bár — az ismert kényszerhelyzet folyán — a beadott fellebbezést elutasította, egyszersmind alapos leckét ad az illetékeseknek a törvények és szabályrendeletek megtartására nézve. A törvényhatósági végzést — bár nem szívesen, de okulásul — alant egész terjedelmében közöljük, abban a reményben, hogy hasonló vagy ennél még kellemetlenebb végzések közzétételére többé nem lesz sem szükség, sem alkalom. 708. jkvi. 14672/1909. R. t. Pápa város képviselőtestülete 1909. évi julius hó 26-án tartott közgyűlésében 101. kgy. 909. szám alatt hozott azon véghatározatát, mellyel kimondotta, 1., hogy az Árpádutca megnyitásához még szükséges 164Ü-Ö1 területet, mely a pápai 2954. számú telekjegyzőkönyben van fölvéve, Koritschoner Vilmos és neje Hirschler Fáni pápai lakosoktól •-ölenként 13 kor. 50 fillérért, vagyis összesen 2214 koronáért örökáron megveszi; 2., hogy a Pápa város tulajdonát képező s a pápai 3081. számú tkjkönyvben felvett utcaterületből ugyancsak az az altisztek előtt, de itt, a ködök miatt lassan haladó gőzösön csak ketten lévén, társalogni kezdett velem s csakhamar megnyertem a tetszését. S ez nekem nem kis hasznomra vált. Mert többi tiszttársait is figyelmeztette rám. Miután pedig nemsokára segédtisztté lett, előmenetelemet könnyítette. December 28-ikán a pesti katonaság felett Répásy tábornok tartott szemlét s tudtunkra adatott, hogy a túloyomó osztrák ero előtt seregeink hátrálni kénytelenek s nekünk is készen kell állanunk arra, hogy azokat segítsük. Ezalatt volt a moóri ütközet, hol Perczel vereséget szenvedvén, -seregének támogatására minket is útnak indítottak Bicske felé. Éjszaki szél fütyörészett át vékony ruhánkon s miután a gyalogláshoz, a nehéz kovás fegyver és borjú terhéhez még nem igen szoktunk hozzá, nem éppen könynyen esett csak Budaörsig is a gyaloglás, ahova már késő este értünk. Itt már szekereket rendeltek számunkra, de mégis több óráig kellet várakoznunk, míg azok előállottak. Ekkor fölrakodtunk s másnap reggel Bicskén valánk, ahol már hátráló seregeink tábort ütöttek. Délután visszaindítottak bennünket Buda felé s az új év (1849 ) első napján Budára értünk s beszállá soltak bennünket a Ráczvárosba. Másodikán a Vérmezőn térdig érő hóban gyakorlatoztunk, délután pedig Pestre mentünk át. S mikor már be akaránk szállásolni, jött az új parancs, hogy Árpád-utca rendezhetése céljából Hetyei iGábornénak 33*55 D-öl területet 469 kor. 75 fillérért, Krámer Jánosnénak 10"7 D-öl területet 149 kor. 80 fillérért, és Révész Arnoldnénak 2373 D-öl területet 332 kor. és 22 fillérért, vagyis •-ölenként 14 kor.-ért örökáron elad; 3., hogy az eladásból befolyó 951 korona 72 fillért az „Erzsébet" városrész pénztárába beutalja, a felmerült 2214 kor. vételárt pedig ugyanezen alapból fedezi; 4., mellyel a vonatkozó és megkötött adásvételi szerződéseket elfogadta; végül 5., mellyel a város polgármesterét az Árpád-utca megnyitásával és jókarba helyezésével megbízta, a vonatkozó összes iratok s a Győri Gyula pápai lakos által beadott fellebbezés kíséretében törvényhatósági felülvizsgálás végett bemutatja. Véghatározat: A vármegye törvényhatósági bizottsága a fellebbezés elutasítása mellett r. t. Pápa város képviselőtestületének 101. kgy/909. szám alatt hozott s a fentiekben ismertetett közgyűlési véghatározatát, valamint az annak alapján megkötött adásvételi szerződéseket jóváhagyja, azokat jóváhagyási záradékkal ellátja, s a megkötött adásvételi szerződések 1—1 másolati példányát illeték-kiszabás végett a m. kir. adóhivatalhoz átteszi. Egyidejűleg azonban a vármegye töi vényhatósági bizottsága figyelmezteti r. t. Pápa váró < polgármesterét hogy jövőben az építkezési engedélyek kiadásáról, illetve a tervbe vett építkezések tényleges megkezdésénél, de meg egyáltalában minden hivatalos ténykedésnél, a vonatkozó törvényekben, miniszteri rendeletekben és szabályrendeletekben előirt alakiságokat szigorúan tartsa be, mert amennyiben az előirt alakiságok betartása nélkül tett intézkedései folytán előállítótt tényleges állapotokat, mintegy kényszerhelyzet folytán szankcionáló városi tanács, illetve v. képviselőtestületi közgyűlési véghatározatok kerülnének a vármegye törvényhatósági bizottságának felülbirálata alá, úgy azoktól a vármegye törvényhatósági bizottsága a jóváhagyást meg fogja tagadni, s ezen határozatából kifolyólag esetleg a városra háramló anyagi károsodásért Pápa város polgármesterét fogja felelőssé tenni. Végül a vármegye törvényhatósági bizottsága jelen véghalározatának jogerőre emelkedésétől eltekintve különbeni végrehajtás terhe mellett, Hetyei Gáborné, Krámer Jánosné és Révész Arnoldné pápai lakosokat az általuk a város tulajdonát képező ingatlanrészek után járó teljes vételárukat, jelen véghatározat kézvissza Budára. S már a lánchidaál voltunk, mikor ismét visszaparancsoltak bennünket. A sok ácsorgásban meghűltem s nagyon erős hurutot kaptam, miben több ideig sokat szenvedtem. Pestet 3-ikán hagytuk el s a legkeményebb csikorgó időben értünk későn este Palotára, ahol annyira tele volt minden ház katonasággal, hogy a hátul jövő csapatok az utcákon jártak óraszámra fői s alá. Nem volt hely, ahova még csak beléphettek volna is. Itt csak kevés ideig késtünk. Mert tisztjeink látván, hogy pihenni lehetetlen, éjféltájban indulót verettek s a legsötétebb éjben, a legkeményebb hidegben, csapásnélküli hóban, átfázva s kiéhezve mentünk Vácz felé s egy kis félreeső faluban pihenőt tartván, 5-én értünk Váczra, ahol beszállásolva 6-án nyugvó napot tartottunk. Innét 7-én elindulva Berkenyén, Palánkon, Ipolyságon keresztül Szántóra mentünk s Szántón felül egy emelkedettebb helyen csatarendbe állítottak bennünket s a távolból látszó ellenséget néhány ágyulövéssel üdvözöltük, melyek azonban válasz nélkül maradtak. Tovább vonultunk Báth felé. Egyszerre azonban nyugvót vernek a dobosok s mindenki sietett a hópárnára leheverni 8 azok közölt én is. Alig nyújtottam el oldalam mellé nehéz fegyveremet, midőn Dusek Géza századosom hív magához s Kékesy zászlóaljparancsnokhoz vezet s Őrmesterré neveztet ki engem, aki még nem is gondoltam erre az előléptetésre. Örömmel AHTin Hír J TT fí TJ CH TJÍÍ} í T T mű-ruhafestő, vegyi ruhatisztító, íehérnemüek I A M K VI A IC 1TIIA/IA\/ függönyök gőzmosó-intézete Pápán, Fő-utea, V U li IV lfl ü IV U U ÍJLÁ 1 ü I Kis Tivadar úr könyvkereskedése mellett. Elfogadok uri és női ruhákat műfestésre minta után is, bármilyen színben.