Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.

1909-09-25 / 39. szám

PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: DR- KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petöfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. A bejelentő hivatalok bűnügyi szempontból. Nemcsak helyi érdekek, hanem országos érdek is követeli, hogy a városokban bejelentő hivatalok szerveztessenek. Ha az ország bűnügyi statisztikáját, vagy a napilapok hírrovatát figyelemmel kisérjük, azt látjuk, hogy a bűneseteknek kétharmad részét a hazai városok területén olyan egyének követték el, akik tettüknek színhelyén nem ismeretesek, vagy ha igen, úgy ismertekké akkor váltak, amikor már a bünt elkövették, holott, hogyha a bejelentési intézmény és a bejelentési kényszer meglett volna, a rendőrhatóság az illetőt vagy megérkeztekor vehette volna nyilvántartás alá, vagy pedig folyton szemmel tartva akadályozhatta volna meg, hogy cselekményét elkövesse. Azt nagyon jól tudjuk, hogy a külföldiek letelepedését a városi rendörségnek figyelemmel kell kisérniök; az is bizonyos, hogy a szállodákba és berbergekre szálló vendégek bejelentési kényszere is divatos, de e kettő együtt sem elégséges, mert ugyan ki tudhatja azt, hogy a leggyanúsabb egyén hol talált szállásra és jó búvóhelyre? Annyi bizonyos, hogy az, akinek elég oka van, magát a rendőrség vizsla tekintete elöl elrejteni, nem száll vendéglőbe, vagy iparos szállókba, hanem — mert minden zsák megtalálja a maga foltját — oda, ahova az ellenőrzés nem terjed ki. A gyanús alakok nappal amúgy sem mutatkoznak s ha igen, ki tudja, hogy mily megtévesztő formában. Az övék az éjszaka, a ködös, zimankós éj, ezután voltak, nincsenek többé. A bejelentéskényszer azt, hogy városainkban bűncselekményeket tervező emberek napokig rejtőzhessenek, rövid idő alatt kizárja, mert igaz ugyan, hogy az azokat elrejteni igyekvőknek terve egyszerkétszer sikerül, de bizonyos az is, hogy a rajtakapás jes&tén szenvedett példás bünfetés az egész város lakosságára tanulságos lesa.

f Hogy a bejelentő hivatalok és a bejelentési kényszer hiánya menrlyire nagy baj Magyarország közbiztonságára, mi sem igazolja jobban, mint a székesfővárosi államrendőrség. Budapest ugyanis, mint minden főváros, vonzza a vidéket. A becsületes vidékiek közül irtózatos sokat csábít bűnre a mi Budapestünk. Az egyik koldusbotra jut és lopni kényszerül, a másik nem hozott magával egyebet a koldusbotnál és egykeíiöre a bűnbe süiyed. Internacionális és kisebb kaliberű gonosztevők gravitálnak ide, hogy egy sikeres bűncselekmény elkövetése után elmeneküljenek a csöndes vidékre, a vidéki városokba. Itt van az ö eldorádójuk. Bejelentési kényszert nem találnak, ellenben gyanútlan egyént eleget. A vidéki kis városokban élősködnek sokszor hónapokig s közben kilesik, hogy hol lehet a zavarosban halászni és a kis város közönsége nem sokára a királyi adóhivatal, egy szövetkezet, vagy más intézmény kirablásának szenzációiával lesz gazdagabb. Különösen nagy előszeretettel keresik fel a gonosztevők azokat a vidéki városokat, amelyek aránylag elég közel vannak a fővároshoz s bennük bejelentési kényszer nincs, ellenben a Budapesttel való vasúti összeköttetésük igen jó. Ha már most a bejelentési kényszer fennáll, ha továbbá a város folyton érvényesiti az 1886. XXII. t.-c.-nek a letelepedőkről intézkedő §§-ait, világos, hogy a települő alakról egy-kettőre kideríthető, vájjon kicsoda? A bejelentéskor történt névbemondás, a foglalkozás valóságának szemmel kisérése, a magatartás megfigyelése, erkölcsi bizonyítvány bekivánása, esetleges tárgyalás azon hatósággal; a honnan az illető jött, végül az államrendőrség nyilvántartása számos esetben oly leleplezéseket biztosít, amilyenekről a kis város rendőrsége nem is álmodott. Ezzei egyidejűleg — országos érdekű lévén a dolog — helyesnek vélnők, hogyha ezen kérdéssel a belügyminiszter is foglalkozna, még pedig akként, hogy törvényjavaslattal lépne a törvényhozás elé, a végből, hogy a városokban mindenütt bejelentési intézmény szerveztessék. Ha lehet törvényt hozni, hogy a városok orvost, szülésznőt, árvaszéket, A „PAPAI HÍRLAP" TARCÁJA. Uj dalok. I. Muzsikaszó száll virágos, Kedves ablakodba, Szerelemnek vágyó hangján A nótádat hozza. Már aludni tértél volna.— Hejh! de ez a legszebb nóta Lelkednek oly jól esik, Elhallgatod ablakodnál Virradatig, reggelig. Én küldöm a muzsikaszót Tiszta, szép lelkedbe. En hozom a boldogságot Egész életedre. Nappál magam dalolom el, Valahányszor karod ölel — S ha nem látlak, éjszakán: Négy húr hangja viszi hozzád, Hogy mit érzek igazán. II. Nem láthatom ragyogóbbnak Soha én a kék eget, Mint mikor a szemed fénye Hö szerelmi tűzben égve, Bátorítja, boldogítja Lelkemet. S nem láthatnám — tudom — soha Szomorúbbnak az eget: Minthogyha az — élet gondja Szállna fehér homlokodra — S elrabolná áldott, nótás Kedvedet. Katona Iván. Petkó kapitány úr kompániájának parancsoló protokuluma. Az Eőri Szabó-család levéltárából közli: Kis Ernő. Az 1809.-i nemesi felkelés Veszprém megyei részéhez nyújt adatokat ez iromány, amelyből folytatjuk a halálra itélt Csöglei Barcza Mihály történetét. Petkó kapitány úr parancsolata 1809 szept. 20-án ez volt a Veszprém megyei felkelt nemes gyalogsághoz : „Holnapután, úgymint pénteken reggel 7 órakor elkövetkező' execuoióra, kiáll Pribék kapitány úr mint Májor, egy kapitány, 2 főhad nagy, 2 alhadnagy, 2 strázsamester és 16 káplár 160 közvitézzel; strázsamestert ad hozzája Martonfalvay és Szálkái, Petkó 3 káplárt, 20 közvitézt, ez az execució próbára, holnap reggel 7 órakor, a Birkás-háza felé kiáll Pribék kapitány úrnak kormánya alatt, Kraus compániája 3 és Szálkái 3 jó puskás embert választ, ezen kik is megjelennek fegyveresen próbára ; hadnagy úr Horvát és Tanhofer. készen tartsák magukat, hogy mihenest Ő Cs. Kir. Hercegsége eljön, tüstént hozzája mehessenek, a delinquensek kegyelmet kikérni". Az az elitélt, akiről itt szó van, Barcza Mihály, az előző közleményünkben említett zsaroló csöglei nemesek egyik vezetője, káplár a nemesi gyalogseregben. Megsajnáltuk, mikor a katonai törvények, majd azután József nádor legszolidabb cég-1 Remek szabású férfi-ruliákat tényleg- csak ó Dezső első pápai férfi-divattermében lehet kapni jutányos áron. = Páoa, Főtér 19. sz. Telefon 18. sz.