Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.
1909-09-18 / 38. szám
sem igazolja jobban, mint az a tény, hogy az annak megalakítása érdekébeu ez év folyamán megindított mozgalomhoz néhány nap alatt 110 város polgármestere jelentette ki csatlakozását, illetve városa részéről az elvi hozzájárulást. A tervezet szerint a magyar városok központi hitelintézete cég alatt megalakítandó intézet mint részvénytársaság 10 millió kor. alaptőkével alakulna meg, amely összegnek felét vagyis 5 millió koronát a városok, másik felét pedig egy erre a célra már is megalakult hitelcsoport jegyezné. Ez az intézet kölcsönöket nyújtana a városoknak és ezen az alapon az 1897. évi 32. t.-c. szerint minősülő községi kötelezőket bocsátana ki, amelyek már a törvény 22. §-a alapján óvadékképes értékpapírok lennének, a kötvények biztosítékául szolgáló alapot pedig, mely az 1897. évi 32. t.-c. rendelkezései szerint 3 milló koronánál kisebb nem lehet, a városok jegyzéséből és a jegyzések fedezéseül átbocsátott értékpapírokból fundálná. Ez az intézet financirozná a városok vállalatait és a városi tisztviselők adósságainak rendezésével foglalkoznék. Az alapítók úgy vélik, hogy az 5 millió jegyzése a városokra nézve megterheléssel nem járna, mert a legutolsó zárszámadatok adatai szerint a városok törzsvagyonában 50 millió korona értékű értékpapír van, amelyek egy részének átcserélésével az alaptőkének a városokra eső felerésze fedezve lenne. A kibocsátandó 4 x/ 2 °/ 0, kedvezőbb pénzviszonyok között 4°/ 0-° e községi kötvények elhelyezését külföldön és itthon az a pénzcsoport eszközölné, amely az alaptőke jegyzésében 5 millió kor. összeget participál. Ezek a kötvények bár a jelenleg forgalomban levő községi kötvényekkel telje- I sen szoros természetűek, mégis speciális természetűek lennének annyiban, hogy az eddig említett 5 millió korona alaptőke egy részét jegyezték is. Igy Szatmár 200, Pécs 200, Szabadka 300, Győr 300 ezer koronát szavazott meg. Behatóan foglalkozott a kérdéssel Kassa sz. kir. város t.-hatósági bizottsága is és állásfoglalásával a mozgalomnak egy bizonyos mértékben új irányt adott. Kassa város a megoldásnak körülbelül olyan módját tartaná helyesnek, amelyet a belga Credit Communal típusában találhatni meg. Ennek az állam kezdeményezésével 1860-ban alakult és az állam legmelegebb támogatásával áldásosán működő intézetnek szervezete röviden az, hogy a belga városok hitelintézetük kielégítésére az intézetet igénybe vehetik oly módon, hogy minden kölcsön folyósítása alkalmával a tulajdonképeni kölcsönigényt 5°/ 0"°t meghaladó kölcsönt tartoznak felvenni, amely 5 °/o" ny^ többlet az intézet részvényeiben helyeztetik el. 1. Ezáltal minden város a kölcsönfelvétel révén egyszersmind kölcsönének 1/ 2 Q-ad része erejéig az intézet részvényesévé s így az intézet nyereségeinek élvezőjévé válik. Az intézet által kibocsátott 66 és illetve 33 éves kölcsönök kötvényeit a törvényhozás azok forgalomképessége érdekében az államkötvényekkel egyenlő rangba helyezte, a kormány pedig azokat az alapítványoknak és községeknek tőke elhelyezés céljaira az államkötvények mellett állandóan legmelegebben ajánlja. 2. A kibocsátott kötelezvények kamatlába bizonyos kvótával alacsonyabb az engedélyezett kölcsön kamatlábánál. 3. A differenciában mutatkozik az intézet szerény nyeresége, mely részben tartalékkezelésre, részben pedig a városoknak mint részvényeseknek fizetendő osztalékra használtatik fel. 4. A kölcsönök kamatlába időnkint és egyöntetűen miniszteri rendelettel állapíttatik meg. 5. Ezen belga intézetnek jelentősége azért rendkívüli, mert a községi hitel terén ez az egyetlen olyan szervezet, amely a városoknak mint egyedüli részvényeseknek közreműködése mellett jött létre, és amely mint ilyen, hivatásának legteljesebb mértékben megfelelt. * Az itt kifejtett kétféle tervezett megvitatására a kassai kongresszus Pozsony, Kassa, Győr, Miskolcz, Marosvásárhely és Nagyvárad városok polgármestereiből álló bizottságot küldött ki, mely három hó leforgása alatt köteles az újonnan összegyűlő kongresszusnak jelentést tenni A vármegye közgyűlése. — 1909 szept. 13. — E hó 13-án, múlt hétfőn zajlott le Veszprém vármegye őszi rendes közgyűlésének első napja a bizottsági tagok nem nagy részvéte mellett. Pedig érdemes lett volna arra, hogy népesebb legyen, mert a vármegyei székházépítési és a megyei vasútépítési pótadók kivetése, de különösen a papi javak szekularizációjának ügye, amelyet az ismeretes Hajduvármegyei átirat emelt napirendre, ritkán előkerülő fontos kérdések voltak. Pápáról csak hárman voltak ott: Győri Gyula, Halász Mihály és Körmendy Béla. Majdnem tiz órakor nyitotta meg Hunkár Dénes elnöklő főispán a közgyűlést, amelynek tárgysorozatát az alispáni jelentés felolvasása kezdette meg. A jelentést, amelynek előadója a megyei főjegyző volt, Mohácsy Lajos hozzászólása után, aki az alispánnak az ajkai bányakatasztrófa enyhítésében elért sikeres munkálkodásáért köszönetet és elismerést indítványozott, tudomásul vették. Ezután névszerinti szavazások következtek. Először egyszerre három, majd ismét kétféle pótadó felett kellett szavazni. Felszólalás egyedül a megyei székházépítési és vasutk ölesönökre kivetett 374% pótadó ügyében történt, még pedig Reé Jenő kifogásolta azt, hogy ezt a pótadó százalékkulcsot a kölcsön letörlesztés befejeztéig szavaztatnák meg, vagyis egyszersmindenkorra. e tétel (3 1 / 4°/o) állandó tétele lenne a költségvetésnek, holott az évenként fizetendő egyenlő amortizácionális összegre eset leg adni nem akartak; ezért egész eljárásukat a helység birája és az esküdtek jelenlétében fényes nappal végezték; kocsijukat is csak azoknak szedték el, akik az ígért lovat be nem szolgáltatták ; a befolyt pénzt egyenlő arányban osztották el maguk között, „hogy — úgymond — a helység haszonvételeiből és jövödelmeiből a többi osöglei lakostársaikkal egyforma jussal részesülhetnének 4'; de így is az összeszedett pénzből senki közülük 4 frtnál többet nem kapott stb. stb. Hiábavaló volt azonban minden védekezés, mi magunk is ugyan nem egy enyhítő körülményt láthatunk, ami a dolgok mérlegelésénél a vádlottak javára szolgálhatna, a hadbíróság azonban csak a büntetőtörvénykönyv szakaszait nézte és így a következő túlszigorú Ítéletet hozta meg. „Minthogy nevezettek a pénz összegyűjtését s kocsik elhajtatását felzendült s hatalmas módokkal mivelték; azonkívül N. Búzás Istvánt s Bolla Lászlót, kik a közönséges utcán békességesen mentek, a fenntnevezett Barcza Mihály és Biró Ferenc megtámadták és így a közbátor ságot s polgári csendességet gyalázatosan megzavarták s végre hazájuk b#kepséges lakosait mind személyükben, mind vagyonaikban igazságtalanul megsértették volna : annak okáért Barcza Mihályt és Biró Ferencet, mint Előkelő Rablókat, s a véghezvitt csintételeknek szerzőit, sőt lakos társaik megtámadóit, mind maguknak megérdemlett büntetésül, mind másoknak hasznos példáúl, az Hadi Rendtartást tárgyazó tör vények 11-ik paragrafusának értelme szerint halállal megbüntettetni s az élők sorából golyóbissal kitöröltetni; a többi fennt nevezett Társainak pedig, mint az ő tanácsukat követőknek és a ragadmányból részt vevőknek , minden éjjel rövid vason és minden harmadnap kenyéren és vizén való böjtöt kiállandó 3 hónapi áristom, s a károknak általuk leendő megtérítése — végeztetett. A végrehajtás előtt mindazáltal ezen Hadi Törvényszék Végzése, a hozzátartozó irományokkal együtt, fontosabb megvizsgálás végett 0 Cs. K. Hercegségéhez Országunk Nádor Ispánjához felküldetni határoztatott". Borzadva olvassuk a hivatalos másolat végén az aláírást : „Hirdettessen ki és hajtasson végre ezen Végzés. József Pál s. k.". Meghalt egy leány. Irta: Tóth Dezső. Annak, hogy Báród községbe csendőrőrs került s hogy az őrsnek a vezetője Bodorkás Illés lett, senki sem örült jobban, mint a szép-* séges Báródi Eszter. A nagyváros izzó levegőjében ismerkedett meg ezzel az emberrel. Akkor ő valami királyi tanácsosnál szobaleányoskodott. Bodorkás pedig csak egyszerű csendőr volt. Azután hamarosan ment előbbre. A királyi tanácsos igea jó barátságban állott a osendőrőrnaggyal. No, ezt is tudta mindenki, de arról, hogy a harmadik csillag, meg a sárga pántlika miért-került olyan gyors iramba Bodorkás Illés dolmányára, csak Báródi Eszter tudott. Még azt is Báródi Eszter tudhatta legjob" ban, hogy a királyi tanácsos úr, a közjó érdekében, miért vágja olyan vehemencáival a rendet a báródi csendőrőrs mellett. És ennek is, meg a másiknak is nagyon örült, mert így biztos lehetett abban, hogv cseudőrőrmesterné lesz belőle. Báródi Eszter hát szépen hazatért a falujába s forrón dobogó szivét nagy erőfeszítéssel bár, de mégis megtudta fékezni, hogy a távolból való szeretés mellett a türelmesség nemes erénye se legyen az előtt idegen. CSERMÁK GUSZTÁV mtí-ruliafestő, vegyi ruhatisztító, fehérnemiiek és függönyök gőzinosó-iütézete Pápán, Fő-utca, Kis Tivadar úr könyvkereskedése mellett. Elfogadok uri és női ruhákat műfestésre minta után is, bármilyen szinben.
