Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.

1909-07-31 / 31. szám

nácsot, hogy a heti marha- és lóvásárt az orszá­gos vásártérre helyezze ki, mert a város belső területén való megtartása földmivelésügyi rende letbe ütközik. Megemlíti az alispán, hogy a vá­ros öt éve halasztgatja a vásártér kihelyezését s mivel eddig más megfelelő helyet nem tudott felmutatni, kénytelén ragaszkodni öt év előtti határozatához. — Az üggyel — mint már annyi­szor — foglalkozni fog a képviselőtestület, ré­szünkről csak azt szeretnők ludni, hogy mikor semmi érdemleges kifogás a vásárok jelenlegi helye ellen soha nem emelkedett, minek ragasz­kodik az állategészségügyi szakközeg — mert az alispáni rendelet az ő véleményezésére ve­zethető vissza — oly görcsös erőlködéssel a paragrafusokhoz ? § Felebbezés. A v. közgyűlésnek azt a határozatát, melyben a Ruszek-utcának átjáróúl használhatását megengedte, Kriszt Jenő esperes­plébános megfelebbezte a közigazgatási bizott­sághoz. § Ajánlat a hirdetések kiragasztására. Zsengeri Hugó, budapesti lakos, ajánlatot tett a tanácsnak hirdetési vállalat létesítése iránt.Vele a tanács nem igen fog érdemlegesen foglalkozni, hisz már vagy két éve megalkotta a maga szabályrendeletét a hirdetések kifüggesztéséről, amely a városnak biztosítja azt a jövedelmet, amit egyébként a vállalkozó vágna zsebre. (Záró­jelben megjegyezve: csodálatos, hogy mennyi ideig késik ennek a mi hirdetési szabályzatunk­nak felsőbb hatósági jóváhagyása !) § Hirdetmény. Pápa r. t. város 1909 évi hadmentességi díj kivetési lajstroma érvénye­sítve a kir. pénzügyigazgatóságtól leérkezett. Ezen adókivetési lajstrom Pápa r. t. adóhivatalá­nál 1909. évi augusztus hó 2-tól 1909. évi aug. hó 11-ig kitéve lesznek. Miről oly hozzáadással értesíttetik az adózó közönség, hogy a közszem­lére kiteendő lajstrom a hivatalos órák alatt bárki által betekinthető, s a netáni felszólam­lások közvetlen a veszprémi pénzügyigazgató­ságnál a közszemlére kitételt követő 15 nap alatt írásban beadhatók. Pápa, 1909. évi julius hó 30-án. A városi hatóság. TARKA ROVAT. Egy idegen naplójából. Kirándulások. Áber aussi, aussi, aussi möcht i'gén ! — még mielőtt alfától ómegáig züllöm. Persze, persze, aki naplómat olvassa, nem tudja, hogy hol mondottam á után &-t, úgy, amint kell. Türe­lem ! így fogom ezt a követelményt kielégíteni: Ki(áb)rándulások. Van itt á is bé is. A nevezetesebb kirándulóhelyek a követ­kezők : Ház eleje. Mikor a nap vértóba száll, vagy akármilyen közvetlen vagy közvetett módon le­mén, akkor a neglizsés fatterok, grózmamák, továbbá lemenő és oldalági rokonok, székekkel a hónuk alatt kettős rendekben, vagy tömött hadoszlopokban kivonulnak a ház elé és leülvén köröskörül tekintgetnek. Az elmenőkre, vesébe illő pillantást vetnek és bebizonyítják Ádámról­Éváról való leszármazását. Éjfél felé belefárad­nak a genealógiába. Akkor pihenni térnek. De még ilyenkor tovább álmodják a beszélgetést és a megálmodott ujabb adatokat a másnapi tárgyaláskor pótlólag vessző alatt csatolják. Íme, így lesz a séta az elmenőkre nézve vesszőfutás. Ami szójátéknak rossz ugyan, de a másik rossz szójátékot, a ki(áb)rándulást föllendíti a való­színűség magaslatára. Korcsmák. Ezeket uzoválja a lakosság azon része, melynek a „Helybeli Hegylánc"-on nincs szőlőskertje. De alapos szemlélet meggyőz arról, hogy bizony nincsen szabály kivétel nélkül. Mú­latás közben a poharak a következő népdalnak vannak alávetve: „Szüntelen csak oda vágom, oda vágom" ... t. i falhoz, fejhez; nincs meg­mondva, mihez. Valószínűleg ahogy jön. A huszár marsall-jelöltek (egyelőre még a marsallbot a nyeregkápában tartózkodik), itt adnak találkát néhány üveg sörnek, mit a falujok­beli Treszka meg Rozi fizet, és akivel e célból szintén nem felejtenek el találkozni. E nyalka szép vitézek mindenkor díszítik a fehér asztalt, mely alá csakis égető pillanatokban bámulnak le tátott szájjal csizmaszárig elpirulva. Szeren­csére a szomjas föld mohón issza be a sört, amit megelőzőleg a vendégek ittak be még mohóbban és a rókahajszolási ügy a lovasság szabályai szerint be van fejezve : vagyis lehet újra kezdeni. Treszka meg Rozi ezalatt a legmodernebb operettekből idéznek. Hogy mást ne mondjak, még arra is kíváncsiak, hogy egy nagy és modern huszárkaszárnya belül milyen lehet. Szemétlerakodó helyek. Ilyen több is van. Mintegy védőbástyákat, azaz stratégiai pontokat tolták előre ezeket a város sikság felőli részén s rossz fazekakkal és elmúlt lavórokból készült páncél kúpokkal látták el. Mesés büdös van itten ! A szemét még szinte „keck" módra hivalkodik azzal, hogy milyen rettentő ízlés­telenül büdös tud ő lenni. Nemcsak az orrot, hanem a szemet is csipni tudja ő. Régebben egy chinai, aki még az orrában hozott valamit a kedves honi levegőből, meglátva a sok porcel­lánt, ami ott kótyára van vetve, egy macskát áldozott fel a Szellemnek. A külföldi példát, nemzeti -szokáshoz híven, tömegesen követték és ma már az ott feláldozott macskáknak több mint fele kutya. A szemétrakpart legénysége két személy­ből áll, akik buzgón kapácsolnak, (lásd: Kopácsy: Piszokfészkek rendbentartása vakkódisok segélyé­vel.) s ha rövid, de velős csontot találnak, pipá­jukból örömfelleget bocsátanak ki, a csontot pe­dig oldalukon függő iszákjukba rejtik. Ök nem akarnak a Walhalla kapuján marsallbottal zör­getni, hanem igenis a spódiumgyárén, melynek ők kiküldött tudósítói. Még mellényzsebeiket is pofazacskó gyanánt használják és bagóval tömik meg. A bagóról eszembejut a: Tésztagyár. Ide ki szokás menni és az ember tetszésszerinti unokanövért választ magá­nak ; ezzel az unokanővérrel megvitatja a ter­mészet szépségeit, majd áttér aprópénzre az ember, mire az ideálizmus és a reálizmus meg­ható keverékben küzdenek egymással, de végre is a reálizmus viszi el a pálmát a Bourbonok kedvenc virágával együtt. Borsosgyór. Itt Gampanilék, azaz harang­tornyok, magasak, mint tizenöt csizmaszár, merednek a levegőégbe. Beszélik, hogy egy mérges darázs egyszer úgy megcsípte az egyik harangot, hogy virágcserép nagyságúvá dagadt. A másik csupa heccből meddő távversenyt foly­tatott a moszkvai cárharanggal, s mert elvesz­tette, harangjában a szive megrepedt. Azóta alig lehet szavát venni. Közigazgatásilag részint a B. T. G. (Borsos­győri Teknős Cigányok), részint a kéttornyulaki kültelkek körébe tartoznak azon T. C.-k (nem ám Tisztelt Gimek!) kik schliemanni izgalom­mal kutatnak egy elhullott szamár elásott hullája után; nem akarom hinni, hogy a dolog mögött lélekvándorlási célzatosság rejlik. Bár ilyen üzel­mek megférnek a hajdani buddhisták messze­jutott fiaival, mégis, úgy vélem itt cigánypecse­nyére fáj a fog. Vannak szelíd cigányok is, akik a vetéssel is foglalkoznak. A férfiak vályog­vetéssel, a nők kártyavetéssel. Fürdés. Az uszodában nők fürödtek akkor, mikor nekem gusztusom támadt fürödni. Egy pillantást vetettem csak be a világot jelentő deszkák hasadékán az uszodába, aztán a Sás­nál termettem, ahol már rég nem terem sás. Egyszerre a vízfolyással ellentett irányban 20 méternyire más fürdőzőt látok letelepedni. Rövid idő múlva 40 méterrel feljebb új fürdővendég jelenik meg. 60 méternyire legújabb fürdővendég loccsanik vízbe. 80 méternyire legeslegújabb kecskebékák . . . A 81-dik méternél bolond volnék, ha nem venném észre a következő elv keresztülvitelét: Inkább fürödjél te az én levemben, mintsem én fürödjem a tiedben. Egy perc múlva 160 méterrel följebb kerültem és ez így ment estig. Estére éppen a Városi Hegylánc első szeméhez értem, mire felöltöztem és nyaralásom befeje­zést nyert. Evégből még nagyobb összeg is érkezett számomra a postán, melyet sietve fölvettem és „Hát ezért éltem?" . . . (Tehát ez volt az a rejtélyes kiáltás az éjben? Amire mindnyájan felriadtunk. Csakugyan, egyik éjjel hallottuk, amint egy desperátus hang ezt kiabálta: „Hát ezért éltem?" —és: „Aussi möcht i'gén!" Az idegen lehetett, aki azóta bizonyosan eltűnt szülőföldem szemhatárán, magával vivén egyet ama finom müvü náthák­ból, amelyek itt kaphatók.) A másolat hiteléül: Rrrrrrr. HETI ÚJDONSÁGOK. — Új honvédlovassági felügyelő. O fel­sége Rohr Pereno altábornagy, honvéd lovas­sági felügyelőnek e szolgálati állása alól való egyidejű felmentése mellett a cs. és kir. közös hadügyminisztériumhoz való beosztá-sát elren­delte. Egyidejűleg ő felsége magyarpécskai Lázár Frigyes vezérőrnagyot, a 2. honvéd Iovasdan­dár paraucsnokát, honvéd lovassági felügyelővé kinevezte. — Változások huszárezredünkben. A király Proreich-Szabó Ernő ezredest, a pápai 7. honvéd huszárezred parancsnokát, a 2. honvéd lovas­dandár parancsnokává; nagyjásai T ntossy Sándor pápai 7. honvéd huszárezredbeli alezredest pedig a kassai 5. honvéd huszárezred parancsnokává kinevezte; vizeki Tallián András ezredesnek, a kassai 5. honvéd huszárezred parancsnokának hasonló minőségben a pápai 7. honvéd huszár­ezredhez és csicseri Orosz György őrnagynak a debreceni 2. honvéd huszárezredtől a pápai 7. honvéd huszárezredhez való áthelyezését el­rendelte; Spaits Sándor, a pápai 7. honvéd huszárezrednél létszám felett vezetett százados, a honvéd Ludovika Akadémia tanára, létszám felett való vezetésének beszüntetése mellett az említett ezred 2. osztályának parancsnokává kineveztetett. — A városi faiskola. A kertészeti egyesület nevében Adamovich Lázár alelnök beadványt intézett a városi tanácshoz, melyben felajánlja, hogy a faiskolát az egyesület teljesen ingyenesen, saját kezelésébe veszi át. Az egyesület ugyanis már évek óta azt a tapasztalatot tette, hogy a faiskola nincs szakszerűen kezelve, s ennek következtében sem a közönségnek nincs elég hasznára, sem pedig a városnak nem hoz kellő jövödelmet. Az egyesület intenzív és szakszerű kezeléssel, mind a két bajon segíteni akar. — Ismerve az egyesület vezetőségének rátermett­ségét, nincs kétségünk felőle, hogy azt, amit kilátásba helyez,, meg is fogja a város nem csekély előnyére valósítani. — A V. H. O. Sz. disztagja. A Vidéki Hirlapirók Országos SzÖvetségénék elnöksége dr. Óvári Ferenchez, a Balatoni Szövetség alelnöké­hez, a következő átiratot intézte : „Nagyságos Urunk! Midőn az alábbiakban szerencsések vagyunk Nagyságoddal a f. évi junius hó 28-iki közgyűlésünk jegyzőkönyvi kivonatát közölni, egyúttal felhasználjuk az alkalmat arra, hogy Nagyságodnak a f. évi közgyűlésünk rendezése alkalmából tanúsított páratlanúl kedves és le­kötelező közbenjárásáért a Vidéki Hirlapirók Országos Szövetségének őszinte háláját nyilvá­nítsuk. A jegyzőkönyvi kivonatot itt közöljük : butor-asztalos Pápa, Jókai Mór utca 14. szám alatt. Raktáron tart finom^kivitelü félmatt ágyakat, szekrényeket, éjjeli szekrényeket. Megrendelésre rajz után készít modern berendezéseket a legjobb kivitelben. — Javításokat is elfogad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom