Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.

1909-07-10 / 28. szám

nyújtanak arra, hogy az iskolából kikerülő növendék nem egyedül a szerzett elméleti ismeretekre támaszkodva léphessen ki az életbe. Máskép áll ez a középiskolákkal, ezek túlzsúfoltsága immár valóságos nemzeti veszedelemmé kezd lenni. Szinte elképzelhetetlen, hol fog megélhetést találni az a rengeteg „érett", ha érettségi után az egyetemen is üggyel-bajjal keresztülküzdi magát. Éppen ezért nem először de kötelesség szerüleg most is felhívjuk a kezdeményezésre illetékes városi képviselőtestület figyelmét tegye meg a kellő lépéseket, hogy Pápán középfokú kereskedelmi iskola létesüljön. Ha e célra ruagá nak a városnak áldozatot kell hozni, hozza meg az áldozatot. Az e célra befektetendő tőke, bőven meghozza a maga kamatját. I. Állami polgári leányiskola. Képekkel ékesítve jelent meg idén állami polgári leányiskolánk értesítője. A képek az iskola szépen parkirózott udvarát és kertjét ábrázolják abból az alkalomból, hogy az intézet immár a tizedik esztendőt töltötte el új épületében. Megtudjuk a képekhez csatolt magyará zatból, hogy azt a rideg puszta telket, melyre 10 év előtt az iskola kiköltözött, egy jóságos női lélek, természet iránti rajongása és nemes bőkezűsége varázsolta az ifjú leánykák óraközi kellemes üdülőhelyévé s egyszersmind a kertészet tanításának gyakorlati eszközévé. A megható sorok, miket az értesítő a kert létesítője : boldog emlékű Nagy Boldizsárné emlékének szentel, visszhangra fognak találni a tanítványok hatalmas seregének érző szivében. Méltó érdeklődésre tarthat számot az iskola kiváló francia tanárnőjének Markhot Angélának beszámolója szünidei tanulmányútjáról, honnan gazdag tapasztalatokkal tért vissza. A genfi idegennyelvi tanfolyam ismertetése után sok, bennünk csodáló irigységet keltő dolgot mond el az ottani iskolai viszonyokról. Érdemesnek találjuk a szépen meg irt dolgozatnak az elemi iskolák berendezésére vonatkozó részét e helyütt közreadni ; „Óriási összeget költ a Kanton a népoktatásra. Népiskoláiban nemcsak a tanítás tel jesen '"ngyenes, hanem a tanszereket, sőt a lányok a kézimunkákhoz az anyagot is teljesen ingyen kapják. A népiskolákban fiuk és lányok egy épületben, de külön termekben tanulnak egy-egy tanitó, illetve tanitónő vezetése mellett. Három éves koruktól fogva tiz, esetleg 14 éves korukig járnak ide. Háromtól hat éves korig az „écoleenfantine"-ban vannak, mely a mi óvodánknak felel meg. Derült, barátságos terem ez az école enfantine; a falakon a kis Piroska, Hófehérke, Hamupipőke s egyéb gyermekmesék életnag)ságu alakjai láthatók. Hatéves korukban az „école primaire" be jönnek, ahonnan 10 éves korukban átmehetnek valamely közép iskolába, vagy tanulnak tovább 14 éves korukig, az „école primaire supérieure"ben, mely a mi felső népiskolai osztályainkkal azonos. A legtöbb népiskola ingyen ebéddel is ellátja szegényebb sorsú növendékeit. A ragyogó tisztaságú konyha mellett hasonló tisztaságú ebédlőben hosszú, alacsony asztalokon egyszerű, de Ízletes és tápláló ebéd várja az éhes kis növendéksereget. Kényelmes, tiszta fürdőszobák és egy nagy zuhanyterem is áll a növendékek rendelkezésére. Az osztályok berendezése ugi

r pedagógiai, mint higiénikus szempontból a lehető legtökéletesebb. A padozat nem deszka, melynek hasadékai egészségtelen porfogók, hanem viasszal s gyantával telitett parafa, mely hézag nélküli sima lapot képez s emellett ruganyos, ugy hogy az elesés rajta fájdalmat nem okoz. Szép nagy torna termük is ilyen padozattal bír. A padok is nagyon praktikusak; az egy oldalon lévő padsorok össze vannak kapcsolva s amellett oly könnyű anyagból készültek, hogy az összes egybekapcsolt padsorokat egy embeikönnyen tovább mozdíthatja, miáltal az osztály tisztán tartása rendkívül könnyű. A padok és egyéb bútorok sarkai, sőt a falak élei is, levannak gömbölyítve, hogy a beleütközés fájdalmat ne okozzon. A növendékek balkeze felől vastag üvegfal van, ugy hogy valamennyien egyformán kapják a világosságot. A szellőzés állandóan a magasan elhelyezett ventillátorok segélyével történik." Állami polgári leányiskolánk 1908 — 1909. tanévéről az értesítő főkép az iskola munkásságáról, a tantestületi értekezletekről stb. szóló fejezetek számolnak be. A testület körében az egészségi viszonyok nem voltak a legjobbak az idén, egyik tanárnőnek Schlupni Saroltának állandó helyettesítéséről is kellett gmdoskodni, mire Kormos Etel oki. polg. isk. tanítónő nyert a minisztériumtól megbízást. A szokásos iskolai ünnepeket mind megülték. A fák és madarak napját a selyemhernyó tenyésztés ismertetésére használták fel, minek következtében a növendékek közül többen kedvet kaptak a selyemhernyó tenyésztéshez. Részt vett az iskola a szanatórium és a gyermeknap gyűjtésében. A tanári testület 13 tagból (köztük 4 hitoktató) állott. A tananyagot szorosan az állami tanterv nyomán vették át és \ égezték el. A polgári leányiskolába beiratkozott az idén 145 tanuló, a vizsgálatot tett 139, aránylag tehát kevesen maradtak ki. A növendékek eloszlása osztályonként I. : 36, II. : 41, III. : 32, IV. : 30. Születéshelyre 82 pápai. 63 vidéki. Vallársa : rkath. 21, ref. 16, ev. 17, izr. 91. Anyanyelvre 2 német, a többi magyar. Örvendetes eredményről tanúskodik az előmenetelről szóló statisztika u. i kitűnő bizonyítványt kapott 7, jelest 42, jót 49, elégségest 6, elégtelent 13 tanuló = ll°/

0, de ez utóbbiak közül sem utasíttatott ismétlésre egy sem. « Külön fejezetekbeu számol be az értesítő a kézimunka- tanfolyam működéséről. E tanfolyamon kézimunkán kívül magyar irodalmat, németet, franciát, kereskedelmi ismereteket és rajzot is tanítottak. Növendéke a tanfolyamnak 15 volt, mindnyájan pápaiak. Az értesítőt Nagy Gabriella igazgatónő körültekintő gonddal állította Össze. A YÁROSHÁZÁRÓL. § Városi közgyűlés. Jövő csütörtökön, azaz julius hó 15-én délután 3 órakor képviselőtestületi közgyűlés lesz, melynek tárgysorozata a következő : 1. Az 1908-ik évi zárószámadások. 2. Városi tanács javasolja, hogy Horváth István pápai lakosnak a Csatorna-utcában fekvő 26. számú házát Pápa város állami ovoda számára örök árban vegye meg és a vallásügyi miniszter által követelt nyilatkozatot állítsa ki. 3. Ifj. Eisler Mór pápai lakos megfellebbezi Pápa. város tanácsának, a Ruszek-utca elzárása érdemében hozott határozatát. 4. Illetőségi ügyek. § Az ipariskolai építkezés ügye. A legutóbbi közgyűlés a városi iparos-tanonciskola építésének ügyét levette a napirendről és egy bizottság elé utalta annak megállapítását, hogy a városi mérnök által készített terv kivitele föltétlenül szükséges-e és nem lehetne-e kisebb méretii átalakításokkal a 28000 koronás költségvetést redukálni. A városi tanács e bizottság tagjaiul Besenbach Károly, Deli Béla, Fa Mihály, Herz Dávid, dr. Hoffner Sándor, Kardos Károly, dr. Kende Ádám, Kristóffg Gyula, dr. Lövy László és Révész Arnoldot küldötte ki. E bizottság élén a polgármesterrel julius 8-án megjelent a Matkovich-féle háznál és megállapította, hogy a kérdéses háznak mostani lakásrészei oly alacsonyak és keskenyek, hogy azokban iskolát elhelyezni lehetetlen. Ily körülmények között nemcsak egyes közfalak eltávolítására és a beépített traktus kiszélesítésére volna szükség, hanem emelni is kellene az épületet. Minthogy azonban a bizottság szakértő tagjai egybehangzóan megállapították, hogy a ház falai legnagyobbrészt, vályogból épültek, melyek az emelés esetén A báró : Azt se bánom, ha vége van már az egész lóversenynek. A báróné: De Oszkár, hogy beszélhetsz így ? Hiszen tudod, hogy a Repülj fecskémnél mennyire érdekelve vagyunk. Ha Napóleon legyőzi A báró : Bárcsak legyőzné . . . A báróné: Ah ! Hiszen ez a végső elkeseredés. Hát téged már a lóverseny sem érdekel, akkor beteg vagy, komolyan beteg. A báró : (nagyot sóhajt;. A báróné : De hát mi bajod ? Miért nem mondasz el nekem mindent? Hát nem vagyok én a te édes, hű feleséged ? A báró (elérzékenyedve hajtja fejét az assszony kebelére, aki gyöngéden feléje hajlik) Oh Klári ! Én olyan boldogtalan vagyuk ! A báróné : (gyöngéd részvéttel néz rá): A masamódleány ógy-e bár? A báró: Igen a hűtlen kis kígyó ! . . . (Keservesen felnyög.) Ma lesz az esküvője . . . El akartam menni a templomba, agyon akartam lőni vagy magamat, vagy a gaz csábítót, aki tényleg nem egyéb, minyt egy villanyszerelő . . . A báróné : Látod, Oszkár, a Nemezis ! No, de hát embereid meg magad. Ha férfi vagy, légy férfi. Viseld el a fájdalmaidat úgy, mint például . . . A báró: Mint például? A báróné: Mint például- én. Hát észre veheted-e rajtam, hogy micsoda gyötrelem honol a keblemben. A báró : Ah ! Tehát a tenorista ? . . . A báróné (ajkába harap, hogy könnyeit elfojtsa): Úgy van. Amerikába szerződött. De nem az impresszáriója szállította az oceánon túlra, hanem egy gyémántkirálynőt látott meg véletle nül a Hungáriában . . . A báró: (hasonlóképen mély részvéttel nézi a bárónőt) • S követte a gyémánt hiú villogását a föld túlad oldalára . . . Szegény, szegény Klárikám ! Hajtsd ide a fejecskédet, hiszen széles a világon nincs hely, ahol fájdalmadat így megértenék, méltányolnák. Látod, ez éppen az ideális házasság boldogsága, hogy a házasfelek egymást minden, de minden bajukban megvigasztalják. (Nőttön növekvő hévvel szónokol.) Látod milyen igazuk volt a nagy szellemeknek, akik már a múlt században hirdették, hogy a házasság régi formájában egyszerűen tarthatatlan ! A házasság a régi d ivat szerint megakadályozta az egyéniség szabad kifejlődését, — már pedig az egyéniség a fő ! bilincseket rakott a szabad akaratra, már pedig a felvilágosodás korában a szabad akaratra bilincseket rakni nem szabad. SŐt tovább megyek : A régi jó idők házassága a maga ósdi, ostoba fogalmával a hűségről : egyenesen ellentétben állott a természet ösztöneivel, már pedig szabad-e a természettel ellentétben élnünk ? Sokan erre azt vetik, ha mindenben a természetet követjük, hát olyanok leszünk, mint az állatok. Ez a szabad gondolkodás, ez az igazi természettudományi alap ! . . . A régi módi házaoságuan férj és feleség még egy kis flirtet, még egy kis kalandot sem engedtek meg egymásnak, s mi volt ennek a következménye? A mi házasságunkban semmi tettetés nincs, semmi erkölcstelenség nincs, a mi házasságunk maga az ideális b%csület. Mert ha én gazember vagyok s azt eltitkolom : a legnagyobb becstelenség. De ha gazember vagyok s ezt nyíltan, cinikusan, szemérmetlenül bevallom: ez az ideális becsület!... ALTMANN BERNÁT az „Angol Divat"-hoz címzett férfi-, fiu- és gyermek-ruha áruháza megnagyobítva mérték: szerinti osztállyal Pápán, Kossuth Lajos utca 9. szám alatt. Új üzletemben raktáron tartok, úgy mint eddig, — óriási mennyiségben — kitűnő szabású és kifogástalan elkészítésii kész- férfi- és fiu-ruhákat, felöltőket és gallérokat, továbbá elsőrangú kiviteli! gyermek-ruhákat. És raktáron tartok ezentúl gyapjúszöveteket csakis a legjobb minőségeiben, melyekből mérték sze- ~ rint a legkényesebb ízlésnek is megfelelő ruhákat készíttetek. A mérték szerinti osztályomban a szabás és az cHltflMtltl JjBfttQl G} elkészítés fővárosi mintára van berendezve, tehát felveszi a versenyt a fővárosban készített ruhákkal is. — Tisztelettel *