Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.

1909-05-29 / 22. szám

A kongresszust dr. Bárczy István, Budapest polgármestere nyitotta meg. Az előkészítőbizottságnak a szervezeti szabályzat módosítására vonatkozó indítványait dr. ttarrer Ferenc főtitkár adta elő. Az indítványok szerint a kongreszszus minden három évben üljön össze rendes egyetemes ülésre, amelyeknek főfeladata a fontos városi kérdésekben való állásfoglalás volna. A tulajdonképeni kongresszusi munka az állandó bizottságra és az elnökségre hárul, míg a központi iroda a kongresszus saját Írásbeli munkáit végezi és tájékoztató hivatalként szerepel. Ez indítványokat elfogadták. Ezután következett az elnökség és állandó bizottság megválasztása. Dr. Bárczy István elnök javaslatára alelnökökké dr. Brolly Tivadart (Pozsony), dr. Szentpály Istvánt (Miskolc) és dr. Vaszilievits Jánost (Budapest), főtitkárrá: dr. Harrer Ferencet, titkárrá Sándor Istvánt (Kecskemét) és Várhidy Lajost választották. Az állandó bizottság tagjai közé városunk polgármesterét is beválasztották. A választások befejezése után dr Bárczy István polgármester, a kongresszus elnöke mondott nagyszabású megnyitó beszédet, melyből kiemeljük a következőket : Mivel a városokban az ipari társadalom, a vidéken pedig a mezőgazdasági társadalom uralkodik, a városi érdekeket szembe szokták állítani a mezőgazdasági, az agrár társadalmi érdekekkel. Pedig az iparnak és a kereskedelemnek törekvései ellentéti e kerülnek a mezőgazda ság törekvéseivel, de a városok érdekei az agrártársadalomnak, az agrár nemzetnek is érdekei. A városok az emberek valamely helyen való tömörülései, melyeket túlnyomóan gazdasági okok idéznek elő, nem kis mértékbeu a mezőgazda sági technika fejlődése. A városokból kerülnek ki a mezőgazdasági művelés eszközei és a városok a főfogyasztói a mezőgazdazdasági termékeknek. A városokban összegyűlő fizikai, de különben intellektuális termelő erők és a töme gek fogyasztóképessége teszik lehetővé, hogy oly művelődési intézmények keletkeznek, melyek a vidék elszórt, gyér lakossága mellett nem keletkeznek. Tudjuk jól, hogy a vidék magasabb rendű kulturális szükségleteit, mint a közép- és felsőoktatást és a művészi kiképzést csak a városokban elégítheti ki. De még fizikai jólétének hiányos előfeltételeit is csak a városokban szerezheti meg : utalunk itt a kórházakra, szanatóriumokra. Természetesen, hogy a városok mind e szerepeket betölthessék s mivel ezt csak a városoktól lehet várni, hogy az említett szükségletek egyátalában kielégíthetők legyenek, a városoknak fejlesztésére van szükség, de ezt nemcsak a pozitív munkásság kivánja, hanem a városi tömeges együttlakásnak vannak veszélyei is, melynek elhárítát-a nem kevésbbé érdeke az tgész oi^zágnak, mint a városoknak ; a nyomorúságos közegészségi és szociális viszonyok nemcsak helyi veszedelmek, hanem nemzeti katasztrófáknak magvát is rejthetik magukban. Mindezek azt mutatják, hogy a városok ügye nem parciális helyi vagy osztály ügy, hanem országos kérdés. A lelkes éljenzéssel fogadott megnyitó után a belügyminiszter nevében dr. Hartl Sándor miniszteri tanácsos üdvözölte a kongresszust. Az elsc előadó dr. Thirring Gusztáv, a fővárosi statisztikai hivatal igazgatója volt, aki „A városi statisztika szervezése" cimen tartott előadást, s a következő javaslatot terjesztette elő: « A magyar városok országos kongresszusa kívánatosnak tartja egy, a városok fejlődését és mai állapotát feltüntető statisztikai és közgazdasági jellegű évkönyv létesítését. A délután folyamán a városok kongresszuBának tagjai számára a Magyar Mérnök és Építészegylet rendezett három előadást. Itt Szesztay László műegyetemi magántanára városépítés munkálatainak kérdéséről, Kovács Sebestyén Aladár a szennyvizek elvezetéséről, dr. Hoór-Tempis Mór a közművek munkaszükségleteiről tartottak előadást. Másnap Lukács Ödön a városok háztartá sának rendezéséről értekezett. Ez előadást múlt számunkban ismertettük. A benne foglalt javasatokat a kongresszus, mint irányelveket elfogadta s megbízta az áll andó bizottságot, hogy ezek tekintetbe vételével tegye meg a szükséges intézkedéseket. Dr. Madarassy-Beck Gyula „A városok hitel ügyéről" szóló tanúlmányt olvasott fel, kiemelvén, hogy a külföldi takarékpénztáraknak külföldön a községi hitel terén rendkí vűli jelentőségük van. Garancsy Mihály pedig „A kisajátítási jogról", Melha Kálmán „A városok és az alsóbbrendű vasutak" cimen tartott előadást. A második napi tanácskozás befejezése után este a főváros a kongresszusi tagok tiszteletére fényes lakomát rendezett. HETI ÚJDONSÁGOK, EGYÜTT. I. Mikor búcsúztam, köyinyes szívvel kértél, Hogy még maradjak, még csak egy napig. S én búsan szóltam: „ Ha ma itt maradnék, Jót tennék véle lelkednek ? . . . Alig! Holnap nyílnának könypatakjaid". Most újra látlak. Felragyog az arcod, Szemedben ég a régi szerelem . . . S én nem enqedlek többé soha sirni, Ha most elmegyek, te is jössz vélem! Egy lesz az útunk — át az életen. II. Tavaszom vagy ... hajadban gyöngyvirággal. Es friss nótával piros ajkadon. Áldott, jó sorsom úgy hozott utamba, Így maradj nálam — büszke tavaszom! A boldogságom diadalát látom És áhítattal mondok halk imát: Esdve, hogy nótád mindég csak kacagjon S lengjen utadba sok, sok gyöngyvirág ! Katona Iván. — Ünnepi istenitisztelet. A róni. kath. tem plomban ünnep első és második napján Kriszt Jenő esperes mondja a misét; a szent beszédet vasárnap Káuzli Gyula káplán, hétfon Blasutigh Sándor tartja. — Az ev. templomban ünnep első napján Gyurátz Ferenc püspök, második napján Czipott Géza másodlelkész tart beszédet. — A ref. templomban mindkét napon d. e. Kis Jó zsef esperes végzi az isteníti szteletet, a délutánokon pedig az ünnepi legátus prédikál. — Antal Gábor püspök jubileuma. Antal Gábor püspök jubileumán Pápa város küldöttségileg képviselteti magát. A küldöttség tagjai lesznek Mészáros Károly polgármester vezetésével Csoknyay Károly főjegyző, dr. Csoknyay János főügyész és Hajnóczky Béla, dr. Kluge Endre, dr. Körös Endre v. képviselők. — Jegyzők gyűlése. A Veszprémvármegyei Községi és Körjegyzők Egylete folyó hó U-én Veszprémben tartotta évi rendes közgyűlését Koller András elnöklete alatt. Napirend előtt elhatározták, hogy feliratban üdvözlik a vár megye alispánját, Koller ' Sándort, 30 éves közszolgálatának jubileuma alkalmából. Ugyancsak napirend előtt megemlékezett az elnök arról, hogy az egylet az elmúlt év őszéu töltötte be 25 éves működését. Bár illő dolognak tartaná, ha ezt az évfordulót az egylet megfelelő formában megünnepelné, de mert ennek az esztendőnek más hivatalokban pihenésre szánt hónapjait a királyi kincstár lefoglalta az új földadó munkálatok díjnélküli elkészítésére, kizárt djlognak tartja, hogy a nagy munkában kifáradt s rettenetesen lekötött egyleti tagok a nevezetes évfordulón oly számban jelenhetnének meg, mely méltó volna az ünnep komolyságához, ezért kéri az egyleti közgyűlést, álljon el a 25 éves évforduló megünneplésétől. Ezek után az elnöki jelentést tárgyalták, mely bőven szól főleg az adókezelési törvényről. Szomorúan konstatálja, hogy az országgyűlés képviselőházában alig akadt 3 — 4 képviselő, köztük Csótby Géza ugodi képviselő, akik az ország összes jegyzőinek jogos és igazságos kérelmének pártolására szót emeltek. A tárgysorozat letárgyalása után tisztújítás volt a következő eredménnyel: elnök : Koller András olaszfalui, alelnök : Barthalos Sándor takácsi, főjegyző : Finke József nagyvázsonyi, aljegyző : Fodor Gusztáv csóthi, pénztáros Moharos Kálmán rátóti jegyző. Választmányi tagok pedig : Tatay Sámuel, Berki József, Makkay János, Boór Lajos, Omböli Aladár, Kapácsy Pál, Asbóth Imre, Szabó Ferenc, Geczey Károly ós Einbeck Richárd községi és körjegyzők. Közgyűlés után a Korona külön termében társasebéd volt. — A balatonvidéki vasút megnyitása. A balatonvidéki vasút építkezési munkálatai rohamosan haladnak a befejezéshez. A vasút megnyitása Űrnapján, junius 10-én lesz. A megnyitás napján az állomásokon, Börgöndtől fogva Tapolcáig olyan ünnepélyességek lesznek, minő még kevés megnyitáskor volt A községek népe. lelkészek, jegyzők, tanítók vezetése alatt zászlókkal üdvözlik a vasút megteremtőit, Kossuth és Darányit. Kenese vidékén Almádinál, Füreden, Tapolcán, különösen rengeteg nép lesz jelen. Számos képviselő is utazik a vonattal és több notabilitás. A vasúti építkezések olyan stíllel és Ízléssel vannak kivivé, hogy a legszebb látványt nyújtják az utasoknak. A vasútnak 32 állomása vau. Naponkint három három vonat közlekedik oda-vissza : egy-egy személy- és két két gyorsvonat, amelyek közül az egyikhez III. osztályú kocsikat is kapcsolnak. Az alsóörsveszprémi szárnyvonal révén most már mi pápaiak is vasúton juthatunk le a Balatonhoz. — Egyházi közgyűlés. A helybeli ref. egyház múlt vasárnap istenitisztelet után Kis József esperes és Saáry Lajos főgondnok együttes elnöklete alatt közgyűlést tartott. A közgyűlés iránt a hívek igen nagy érdeklődést tanúsítottak. 117 szavazó tag volt jelen, ami főkép annak a reménységnek volt tulajdonítható, hogy a hozandó határozatokkal a templomépítés ügyét egy lépéssel előbbre viszik. Némi eszmecsere után egyhangúlag elhatározták, hogy a városnak a szinház helyének 10 év múlva leendő átengedése fejében már most 30.000 K-át adnak, ha a képviselőtestület az idevonatkozó ismert javaslatot elfogadja. — Kis József lelkésznek hat izben járó 200 koronás ötödéves pótlékot egyhangúlag megszavaztak. A helybeli internátusnak évi 120 K segélyt szavaztak meg. Végül a megüresedett presbiteri tagsági helyre közfelkiáltással Győri Gyula főgimn. tanárt választották meg. — Jubileum. Említettük lapunkban, hogy Lmger Alajos veszprémi m. kir. pénzügyigazgató, kir. tanácsos a folyó hóban fogja 40 éves szolgálatának jubileumát megülni. Tévesen közöltük azonban a dátumot, amennyiben nem május 1-én, hanem május 30 án, azaz holnap üdvözlik az igazgatót a vármegye összes pénzügyi tisztviselői. — Kinevezés. A veszprémi m. kir. pénz ügyigazgatóság Szente Pál pápai m. kir. adóhivatali díjtalan gyakornokot a zirci m. kir. adóhivatalhoz díjas gyakornokká kinevezte. — Iskolai hangverseny. Az irgalmas nővérek intézete az 1909. évi junius hó 7-ón hang versenyt rendez. Kezdete órakor. Műsor. 1. Dr. Yárady Hazslinszky : Ibolya-tündér, daljáték, jelmezben, tánccal. A szólórészleteket előadják Szentgyörgyi Elza, Mikula Vilma. Zongorán kiséri Szentgyörgyi Sándor polg. isk. énektanár. 2. Beethoven : Türkischer Marsch, négy kézre. Előadják Nyikora Juci és Vellay Lujza. 3. Erkel Ferenc : Hattyúdal. Előadja Bárdió Mariska 4. Pókainé, Gyulai Páltól. Szavalja Nagy Valéria. 5. Mosonyi Mihály : Tanulmányok XX. Előadja Széptót Mariska. 6. Erkel-Kropil: Bánk bán, Reminiscence, hat kézre. Előadják Kárpáti Terosi, Takács Irén és Gyömörei Rózsi. 7. Szabad előadás zeneképpel. Előadja Szentgyörgyi Sándor polg. isk. énektanár. D butor-asztalos Pápa, Jókai Mór utca 14. szám alatt. Raktáron tart finom kivitelű félmatt ágyakat, szekrényeket, éjjeli szekrényeket. Megrendelésre rajz után készít modern berendezéseket a legjobb kivitelben. — Javításokat is elfogad. Eladó egy elegáns cseresznyefa-hálószoba.