Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.
1909-05-22 / 21. szám
PAPAI HIRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. Haydn-ünnep. Nem messze tőlünk, de nem messze Ausztriától sem, szóval Kismartonban fényes centennáris ünneppel ünneplik meg a nagy zeneköltő Haydn emlékezetét, aki 100 esztendővel ezelőtt, mint herceg Esterházy karmestere, magyar földön szerzette az áhítat magasztos zenei himnuszait. Ezen véletlen tényen kívül, hogy t. i. egy magyar hercegi mecenás udvaránál élt, nincs is aztán semmi néven nevezendő köze sem Haydn-nak a magyarsághoz. Legfeljebb még annyi, hogy a Gotterhalte népszerű dallama is tőle származik, de ez érdemnek legfeljebb negatív érdem. Mindazáltal mikor ilyen internacionális lángelméről van szó, akkor nem teszünk kifogást ellene, hogy a kismartoni filharmonikusok magukra összpontosítják az egész világ zenei kultúrájának figyelmét s olyan programmal lépnek összbirodalmi nyilvánosság elé, melynek kizárólag német szövegű számai között nemzetünk jeles barátja, dr. Kari Lueger is személyes jelenléttel szerepel. Ha talán kissé túlzott is az udvariasság, mit ekképen az idegen szellemmel és ennek christlich-social képviselőivel szemben tanusítunk, inkább tartassunk mi nagyon lovagiasoknak, mint bár csak csekély mértékben is barbároknak. Azt azonban senki rossz néven nem veheti tőlünk, ha a nagyszabású Haydn-ünnep lezajlása után feltétlen bizonyossággal számítunk és hivő vágyakozással tekintünk azok elé az ünnepek elé, miket Kufstein városa rendez annak a hét hosszú keserves évnek emlékezetére, mit irodalmunk újjáteremtője, Kazinczy Ferenc a kufsteini vár börtönének falai között töltött, meg amivel a linzi temetőben nyugvó Bacsányi János, a magyarság és a demokrácia nagy hősének emlékezetét keresi fel Felső-Ausztria kegyeletes hódolata. Mivelhogy ezt a kölcsönösség, sőt még a magasabb összbirodalmi szempont is így kivánja. A szabadkai rejtély. Immár ez se rejtély többé s amint látszik, eddig is csupán azok előtt volt rejtély, akik a szenzációkat gyártják s akik a szenzációk után oly mohón kapnak, mintha az életben a legfőbb jó nem a nyugodt megelégedés érzése, hanem a sötét bűnök, rejtélyes titkok felkeltette izgalom volna. Az, akinek törvényes tiszte volt a palicsi országúti gyilkos személyének kinyomozása s aki e nyomozást vaskövetkezetessége], a vizsgálatot borotvaéles logikával végrehajtotta, kezdettől fogva világos szemmel belátott a rejtély örvényének fenekére, látta a határtalan kapzsiság, az erkölcstelen szenvedély fékevesztett hullámait, melyek eszeveszett kavargásban gyilkoló keddvel csaptak egybe. Mind összegyűjtötte a tárgyi bizonyítékokat, leláncolta, lenyűgözte velük a vádlottat, kire közvetlenül a tett elkövetése után már reátette kezét, csak éppen még szólásra kellett birnia s mikor Raszkolnikov szörnyű tettét, a lázas, rettenetes álmokat, mik Dosztojevszky regényhősét, a kétségbeesésbe kergették, tartotta elébe intő példa gyanánt, akkor megnyilt a vádlott ajka s lehullott a rejtély leple a laikusok, a harmadik személyek előtt is. Az igazságszolgáltatás büszke lehet a sikerre, amit a bűn zárának felpattantása körül elért, csak aztán ne kelljen szégyenkeznie majd a büntetés miatt, mellyel a véres tettet megtorolja. Pedig már a vizsgálat folyama alatt is a hangulatkeltés disszonáns hangjai botránkoztatták meg a jóérzésű embert. A Haverda Mária szépsége, mosolyának igéző bája, hanyag előkelősége, merengő, tétovázó nézése, puha kacsója, termetének tökélye olyan módon szerepeltek a nyilánosság előtt, mintha nem egy iszonyatos váddal terhelt elvetemült némberről, hanem Kodin valami szobormodelljéről lett volna szó. Ha az esküdtszéki tárgyalásig nem szűnik meg ez a könnyelmű hangulatkeltés, akkor még megérjük, hogy olyan Ítéletet kapunk, ami miatt a rejtély bár inkább örökre rejtély maradt volna. A város érdekében. Városunk főjegyzője, Csoknyay Károly úr e lapok hasábjain néhány cikkben a város fejlődésére vonatkozó több, figyelemre méltó eszmét, tervet bocsátott megvitatás céljából a nyilvánosság elé. Nem foglalkoztam behatóan a közölt tervekkel, javaslatokkal, nem is tehettem, mert ezek oly természetűek, hogyha az ember kellően megismerni, alaposan hozzászólni akar, szükségessé válik távolabbi városokban helyi szemle tartása, sőt az Edison-rendszerű munkásházak célszerűségének megbirálása végett egyszerűen át kell vitorlázni Amerikába. De még ha mindez módomban állana is, az ügyekhez nem mernék hozzászólni, mert nem vagyok bennük szakember. És mégis, anélkül, hogy a felvetett eszméket érdemlegesen tárgyalnám, őszinte elismerésemet fejezem ki a főjegyző úr iránt terveinek közléséért, mert ezekből azt látom, hogy ö a város ügyeit szivén viseli, annak fejlődéséért tud buzgólkodni, a város polgárainak közjóléte felől gondoskodik. Ha egyik-másik javasolt terve talán célszerűtlen avagy megvalósíthatlan volna is — magát a jóakaratot látva, ezt föltétlenül honorálom. Különösen hálás vagyok a főjegyző úr iránt a városi takarékpénztár létesítésének felvetett eszméjeért. Ez eszme által egy fontos és megszívlelendő okos elvet vetett felszínre, egy elvet, melyet még kevés városban ismertek fel és kevés A „PAPAI HIRLAP" TARCAJA. Örök dicsőség. Örök dicsőség, vége már hitemnek! Téged rabúl óh más sem ejt, nem én! Mit is fut kelő nap felé a gyermek ? Hogy megragadja ég és föld peremén! A nap fölszáll és száll mind-magasabbra . . . Csak fénye ér ... Oh áldjuk tán e fényt ? Mi vár a pusztán ? Árnyékunk mutatja — Elterülőn holttestünk képeként. Mig napkelet von, hátra nem vigyázunk, S nincs is árnyék, ha delelön a nap . . . Aztán keletnek más nem int, csak árnyunk, Elénk vág, nöttön nő s mind zordonabb . . . . . . Ah, elfáradtam . . . Zöld fák integetnek . Tar út után kis kunyhó legalább! Leszálló nap, mit csalsz, hogy visszamenjek ? Öh kis kunyhóm, csak nem vagy délibáb ? Vagy te is megcsalsz ? S inkább vissza, vissza, Ha roskadozva is a nap után ?! S feléje kapni még az esti pirba — Nem tudva már, hogy elnyel éjszakám ? Telekes Béla. A nagy probléma. Irta : Katona Irán. I. (Történik napjainkban Budapesten, egy józsefvárosi bérház III. emeleti lakásán, szerény hivatalnok-család lakásában, melyért már eddig i> rettenetesen nagy bért fizettek, de amely fölött azért mindig ott lóg a lakbéremelés réme. Történetünk idején — verőfényes áprilisvégi napon — a férj, (hivatalnok), ebédutáni álmát készül aludni a kopott, de isteni pamlagon, az asseony az ablaknál ül és újságjába tekint. De nem olvas. Inkább beszél.) Az asszony. (Sóhajtva.) Istenem, Istenem, mi lesz a nyáron ? A férj. (Boszúsan, mert nem alhatik.) Micsoda kérdés az, hogy mi lesz a nyáron ? Hát mi lenne ? Meleg lesz .. . (Bambán néz maga elé.) Az asszony. Kérlek, csak ne affektálj ! Mintha nem tudnád, mit kérdeztem. Érts meg már: mi lesz a nyáron a nyaralással? A férj. (Beledünnyög a pamlag-párnába.) Ezt már muszáj megérteni. (Fenn.) Hja, a nyaralás ! Édesem, ez neked ne okozzon gondot. Ez nem is kérdés. Nyugodt lehetsz, hogy fogsz nyaralni. Az asszony. (Türelmetlenül.) Fogsz nyaralni . . . Fogsz nyaralni . . . De hol ? A férj. (Látja, hogy az alvásnak úgyis befellegzett, hát kedvesen beszél.) Kérlek fiam, jöjjünk elsősorban tisztába azzal, hogy hova kivánsz menni? Hova mész legszívesebben? Az asszony. (Kisséz avartan.) Erre hamarjában nem is tudnék felelni. Tavaly Siófokon voltam, de már az első héten megfogadtam, hogy oda máskor csak az esetben megyek, ha nem lesz ott Párdyné, a tanáosos felesége. Az évnek negyvennyolc hetében úgy sem menekülhetek előle, úgy kell vele bánnom, mintha imádnám, pedig hidd el, édesem, ha nem azt nézném, hogy a férjem még csak titkár s a tanácsos — ha akar, — sok nehéz követ gördíthet a jövőd elé, hát mondhatom neked, hogy már rég megszakítottam volna a barátságot azzal a puocos Leg-szolidat>b cég-1 Eemek szabású férfi-ruhákat tényleg csak Váffó Dez első pápai férfi-divattermében lehet Kapni jutányos aron. Pápa, Főtér 19. szám. Telefon 18 szám