Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.

1909-04-10 / 15. szám

ték feladatukat s az urnák mellet, ha fázva ie, de jókedvben várták az adakozókat. Az adako zók pedig állandóan szép számmal jöttek. A kit csak utja az urnák mellett elvitt, szegény és gazdag, kicsi és nagy egyaránt, majdnem mindenki dobott néhány fillért, két fillért, de igen sok „fehér" pénzt is, leginkább természetesen tizfiHéreseket, bár koronás, két koronás, sőt ötkoronás pénzdarab is akadt elég szép számmal. A hölgyek egyébként nemcsak perselybe gyűjtöttek, árusítottak virágot, reklámtükröt, képes lapot, gramofon hanversenyeztek 10 f-ért, szóval minden módon gyarapították a gyermekek vagyonkáját. A történelmi igazság érdekében fel kell említenünk azt is, a mi különben csak azt bizonyítja, hogy közönségünk a kellő komolysággal Ítélte meg a gyűjtés ügyét: hogy az urnákban, pénzen kivül, mindössze — két gomb akadt. Kik gyűjtöttek? A gyűjtésben a következő hölgyek vettek részt: Szombat délelőtt : A ref. főiskola előtt: Gerstl Leóné, Goldberg Irma, Molnár Kálmánné, Pentz Eliz. A Kossuth Lajos útcában : Csizmadia Jolán, Geböek Berta, Karcsay Istvánné, Lampérth Irén. A városháza előtt: Acsay Ferencné, Faragó Jánosné, Kis llonkf, Koritschoner Margit, Lázár Vilma. A cukrászbolt előtt : Galamb Laura, Geiger Edit, Lázár Boriska, Tar Gyuláné, Trauner Margit. A Korvin utca sarkán : Dr. Fehér Dezsőné, Fischer Gyuláné, Mayer Istvánné, Szokoly Margit. A Flórián-szobor előtt: Dely Margit, Sz. Galamb Böekt, Horváthné Mészöly Anna, Kiss Jolán. Szombat délután: A ref. főiskola előtt: Bo'tka Emma és Ilona, Haupt Irén, Koritschoner Ili. A Kossuth Lajos utcában : Gyurátz Linus, Kakas Irén, Matus Linus, Mayer Annuska, Szokoly Margit. A városháza előtt: Dvorzák Lászlóné, Karlowitz Adolfné, Nagy Jolán, Weisz René. A cukrászbolt előtt: Burg Józsefné, dr. Fehér Dezsőné, Fischer Gyuláné, Kis Ilonka, Koritschoner Margit, Sült Józsefné. A Korvin-utca sarkán: Goldberg Irma, Molnár Kálmánné. A Flórián-szobor előtt: Acsay Ferencné, Lázár Boriska és Vilma, Trauner Margit. A dohánygyár előtt: Blau Anna, Eibensehütz Etelka, Fürst Sándorné, Sz. Galamb Böske. Vasárnap délelőtt: Az állami polgári leányiskola előtt: Gaál Ilonka, Resch Margit. A ref. főiskola előtt: Fürst Sándorné, Hanauer Zoltánné. Az ág hitv. ev. templom előtt: Gyurátz Linus, Kakas Irén, Matus Linus. A Kossuth Lajos utcában : Bottka Emma, Haupt Irén. A Szentbenedek-rend templománál : Dvorzák Lászlóné, Nagy Jolán. A városháza előtt: Blau Anna, Eibenschütz Etelka, Geböok Berta, Karcsay Istvánné, A református templom előtt: Csizmadia Jolán, Lampérth Irén. A cukrászbolt előtt : Galamb Laura, Sz. Galamb Böske. Geiger Edit. A plébánia főtemplomnál : Dely Margit, Mayer Istvánné, Pentz Eliz, Szokoly Margit. A Flórián szobor előtt: dr. Fehér Dezsőné, Fischer Gyuláné. Vasárnap délután: A Kossuth Lajos utcában : Faragó Jánosné, Kis Ilonka, Koritechoner Margit. A városháza előtt: Sz. Galamb Böske, Galamb Laura, Geiger Edit, Tar Gyuláné. A cukrászbolt előtt: Dely Margit, Gerstl Leóné, Kis Ilonka, Koritschoner Margit, Pénz Anna. A Korvin-utca sarkán: Fekete Magda, Horváthné Mészöly Anna, Karlovitz Adolfné, Weisz René. A Flórián-szobor előtt: Gaál Ilonka, Res^h Margit. Eredmény. A gyűjtés eddigi eredménye : 864 korona 4(> fillér. Ebből az állami polgári leányiskolában összegyűlt 28 korona, az izr. hitközség polgári iskolájában 29 kor. 36 fillér, a zárdában 3 kor. 44 fi 11., a szövőgyár alkalmazottai között 23 kor. 58 fillér, a Bzövőgyári önképzőkör április hó 4 én rendezett előadó ülésének jövedelméből 20 kor. 50 fill., a Hungária-kávéházban tartott Kabaréestély jövedelméből 10 K, Krausz József M. Fia és TárBa oég adománya 5 korona, — a többi az utcai gyűjtések eredménye, — kiadás mind össze 5 korona volt. Köszönetnyilvánítás. Annak a bizottságnak nevében, mely a gyermeknapokon rendezendő gyűjtésre a mozgalmat megindította, leghálásabb köszönetünket nyilvánítjuk azoknak a hölgyeknek, kik a rossz idő ellenére is a gyűjtést nagy lelkesedéssel végezték, köszönetet mondunk továbbá Kis Tivadar és Hirsch Náthán utóda uraknak, kik a szükséges nyomtatványokat, illetőleg jelző táblákat ingyen bocsátották a bizottság rendelkezésére Végül köszönetet mondunk a nagyközönségnek, mely jószivü adakozásával a gyűjtés nagy sikerét lehetővé tette. A bizottság nevében : Kiss Vilma, ííosenthai Franciska, Mészáros Károly, dr. Weltner Sándor. A VÁROSHÁZÁRÓL § Városi közgyűlések. Az új képviselőtestület alakuló gyűlését f. hó 19-én hétfőn délelőtt 9 órakor tartja, ezt nyomon követi fél 10 órakor az általános tisztújítás. E gyűléseken a törvény értelmében az alispán fog elnökölni. — Első érdemleges gyűlését ugyanazon héten szerdán tartja a képviselőtestület, mely elé mindjárt első izben számos fontos ügy kerül elintézés végett. § Az önálló törvényhatósággá alakulás tárgyában Csoknyay Károly v. főjegyző nagyobbszabású memorandumot dolgozott ki, melyet a tanács egész terjedelmében elfogadott és a legközelebbi közgyűlés elé terjeszt. A memorandumot jövő számunkban részletesen ismertetjük. § A szegényház ügyével foglalkozott a városi tanács utolsó ülésén. A mai női kórház telkének hátsó felében épülhetne fel a szegényház, hol az összes városi szegények egészséges lakást, élelmezést és tiszta ruházatot nyernének. A szegényház építésének és fenntartásának költsége nem lépné túl a szegényalap jövödelmét. A szegények kézimunkával való állandó foglalkoztatásáról is könnyebben lehetne ily módon gondoskodni. § A központi mértékügyi intézet igazgatósága értesítette a v. hatóságot, hogy a pápai mértékhitelesítő hivatal oéljaira a város által ajánlatba hozott Fő-uteai Koritschoner Fülöpféle helyiséget kibérli. így a mértékhitelesítés máj. 1-tŐl kezdve ismét helyben történhetik. § Szabályzat a vendéglőkről. A kereskedelemügyi miniszter városunknak a vendéglőkről, szállodákról, kávéházakról készített szabályrendeletét többrendbeli változtatás eszközlése céljából visszaküldte. E változtatások fontosabbjai a következők : l. Törlendő az a pont, hogy a „női .személyzet csak rendőrhatósági engedéllyel alkalmazható", mert erre törvényes alap nem mutatható ki. 2. 15 éven aluli gyermekek számára nem saját fogyasztásra, hanem „hazavitel" céljából kiadható szeszes ital. 3. Külön pont felvételét kivánja a szállodai ágynemüek naponkénti lehúzását, és kimosását illetőleg. — „De hát az úszás, az úszás!" sürgette Plump, a Balaton bajnoka, aki már megcsaltnak érezte magát az elbeszéléssel. — „Kérem szépen a jumper nagyon ki volt merülve, úgy, hogy rögtön elaludt és csak tizenegyórai alvás után ébredt föl. Akkor mondta el, mint azt a tárgyaláson is fönntartotta, hogy mikor az olajt a tartányba bezúdulni érezte, annyira elvesztette az ítélőképességét, hogy nem tudta, hova került és hogy meg ne fulladjon, úszni kezdett. így aztán egész uton a petróleum szinén tartotta magát, habár ez kétszeresen nehéz lehetett a víznél könnyebb olajban és az olajgőzös fülledt levegőben." — „De hát nem jutott eszébe az sem, hogy a tartány nem mélyebb négy lábnál ?" — kérdezte egyik medence-bajnok, aki szokva volt a Rudasfürdő fedett uszodájához. — „Nem bizony uram! És a biróság futni engedte szegény ördögöt, nem vette meg rajta a viteldíjat, mert tulajdonképpen az utas maga fáradt el legjobban ennél az utazásnál .. . — „Azért ezt mégsem tekintem rekordnak" — akadékoskodott a Balaton bajnoka, aki minden jó eredményt, amit más ért el, sértésnek tekintett. „Mennyi a távolság Philadelphia és Pottstown között?" — „Negyvenegy amerikai mérföld, azaz hatvanhat kilóméter," felelte John Smith. — „És mennyi idő alatt tette meg a vonata ezt az utat?" — kérdezte ismét a hoszszútáv-uszó. — „Egy óra, harminchat perc alatt, felelte John Smith. — „Feltéve, hogy az olajtartánynak egyik végétől a másikig úszkált és megint vissza, ez, tekintve, hogy egy olajtartó vasúti kocsi hathét méter hosszú szokott lenni, igen jó eredmény, a fordulókat még le is számítva, egy óra harminchat perc alatt hatvanhat kilómétert úszni." Ezt a medence-bajnok mondotta és elgondolta, hogy a Rudasban még a fordulókat beleszámítva is szenzációt keltene egy ilyen úszás. — „Csakhogy, engedelmet uraim, nem uszhatta végig egyszer sem, mert ha a folyadékot az edénnyel, amelyben foglaltatik, hirtelen megrántják, úgy, mint én ezt a söröspoharat, (és ezen szavaknál hatalmasan magafelé rántotta legközelebbi szomszédjának söröspoharát,) akkor a folyadékban uszó, vagy lebegő tárgyak a tétlenség törvénye szerint hátramaradnak, úgy mint ez a légy;" (és csakugyan a heves rántás következtében a sörben uszó légy a pohár túlsó oldalára csusszanván, a rejtélyes amerikai leihatta róla a sört; mire a légy szárazon maradván, legottan új életet kezdett... — Itt nem engedtem Jamriskónak, hogy tovább folytassa, hanem közbevágtam: — „Várj csak! majd én befejezem. A jumper csak akkor tudott előreuszni a tartány födeléig, mikor már a vonat megállt. Itt aztán John Smith elbeszélő vénájának lüktetése is elállt és miután még néhány pohár megrendelést tett a pincérnél avval a biztosan beváló reservatio mentalissal, hogy úgyis ti fogjátok kifizetni, engedélyt kért, hogy a legközelebbi trafikból elhozhassa jegyzeteit, ameíyek állítása szerint még becsesebb adatokat tartalmaznak." — „Igen, igen! hagyta rá bámulva Jamriskó, de hát honnan tudod te ezt?" — „Ma két hete a millenáris versenypályán ülök a vendéglőben és egyik hátam mögött levő asztaltól hallom ezeket a szavakat: Gondolják meg uraim! Másfél óráig petróleumban evickélni! Jó kis szórakozás, nemde ? Ezt mondta az illető leghangosabban, a többire nem figyeltem. Azt azonban mondhatom, az öreg betartja a programmot. A történetet fejenként két pohár sörrel fizetteti. Ezt is ott tudtam meg róla, mikor szó nélkül elment és a hat futballista fizethette ki a tizenkét pohár sör árát, amit az öreg rájuk testált, még pedig egy kis cédulával. Különben úgy látszik, az úszókat ő is többre tartja, mint a futballistákat. Lám neked is telefonon szólt ide. Hanem azért ne bízd el magadat Péter, ha bajnok vagy is, mert többet ézszel, mint erővel. Tudta, hogy sportembereknek milyen történet kell. Börzeügynököknek a számára bizonyosan stílszerű théma szintén található becses följegyzése között. — „Sajnos, be kell látnom. Sőt már azt is gyanítani kezdem, hogy az öreg John nem annyira a hetven tonnás mozdonyon tette meg ezt a túrát, hanem a petróleumban és hogy ez volt az utolsó testi munka, amit életében csinált" mondotta rezignáltán Péter. — Szó sincs róla, nyugtattam meg, ez kissé körülményes lett volna ahhoz képest, ahogyan a valóság fest. A száraz tény ugyanis az, hogy ezt a kalandot Smith maga is úgy olvasta. Bizonyítani tudom. — Hát akkor itt nem is az úszásban történt rekordjavítás, mint inkább . . . — Mint inkább a csirkefogásban. Smith urnák különös tehetsége van ehhez a pályához.