Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.

1908-12-26 / 52. szám

— Igen tisztelt értekezlet! Látom, hogy olyanok vagyunk, mint az újbor, akarom mondani, mint a murci: forr bennünk az akarat! De valamiképen a murci is kiforrja a nem óbornak való sajátosságait, azonképpen mi is állapodjunk meg abban, hogy egy akarattal határozzunk ! A hasonlat általános tetszést aratott s a kántort megéljenezték. — Én csak azt tanácsolnám tehát, — folytatta — hogy válasszuk meg a böjcsei segédjegyzőt, aki éppen itt is van a községben a választás irányában. A kántor szavait hallgatás követte. A böjcsei segéd-jegyzőt csak néhányan ismerték s mindössze annyit tudtak róla, hogy kitűnő ivó, ami elég ajánló levél egy falusi nótárius számára. Öreg biró uram tehát azt indítványozta, hogy híjják ide a böjcsei segéd-jegyzőt, s ha megnyeri a többség tetszését, hát válasszák meg. A kisbirót mindjárt elnoszintották érte s a kiváló egyéniség csakhamar meg is jelent az értekezleten. Középtermetű, magyar nadrágos, csizmás fiatalember volt ez a böjcsei segéd-jegyző. ^ z arcáról mindössze annyit lehetett leolvasni, ho^y harminc éves lehet s a spirituszt minden egyén alakban kedveli, csak láthatatlan alakban nem. Mikor belépett, mindjárt tetszést aratott a csizmáival. A templom-atya meg is jegyezte : — Jó egy pár csizmája van, biztos kálvinista a gyerek. — Ekköll nekünk! — mondta a segrestyés. A többiek is előzködve fogtak vele kezet s a biró mindjárt szóba állt vele: — Isten hozta közibénk! — Köszönöm, csak a magam lábán jöttem. A közgyám oldalba bökte a kovácsot. — Eszes ember lehet! — Hát ha szabadna tudnunk becses nevét — folytatta a biró — hogyan híjják a zurat? — Mojos Jánosnak hínsk! Az apám ökrös gazda volt a Hatvan melletti Kun-Becse pusztán. — Hát alföldi a zur? — Odavaló termés vagyok, de jelenleg Böjcsén segéd-jegyzősködöm. — Akkor biztosan ká' — mormogta a templom-atya. — Ekköll nekünk! -— mondta a segrestyés. — Hát a bort szereti-e? — Ha szeretném nem innám meg! — Asszonyt kell szeretni, a bor inni való! De már erre nem állhatta meg a kántor, hogy ode ne kiáltson a zsidónak: — Tiz liter bort ide! Zsoltáros jó kedvem van! Ülj le közibénk szeretett vendégünk és mutasd meg, hogy méltó vagy a szeretetünkre! Biró uram is sutba vágta a komolyságot és oda telepedett a jegyző mellé s egy óra múlva már égre-földre esküdözött, hogy életében ilyen derék uri emberrel nem ült egy asztalnál. Az értekezlet aztán belefúlt a borba, s a mámoros jókedv összeforrasztotta még a vallásfelekezeteket is. Megfogadták, hogy a főszolgabíró unokaöccsét csak azért sem választják meg, mert velük nem lehet packázni. Csupán a kovács hallgatott. Látszott rajta, hogy nem helyesli a dolgot. Nem tartotta eléggé úrnak ezt a böjcsei segédjegyzőt. Meg is mondta a közgyámnak, mikor reggel felé haza ballagtak : — Hallod-e koma! Alighanem eltörtétek a kalapácsnyelet. — No csak, no! — Abbizon! Mer én mégis csak különb úrnak tartom a főszolgabíró unokaöccsit, mint ezt a nem tom hunnangyüttet. — Különbnek-e! — Abbizon ! Mer szó, ami szó, ezis csak olyan paraszt, mint mink vagyunk! — Az-e? — Ahhát, hanem le be vagy rúgva, hát Isten álgyon meg koma! Azzal otthagyta. Két hét múlva végbement a választás. A jegyzői irodában ment végbe s azon együtt volt az egész községi képviselőtestület. Kijött a főszolgabíró is, de az unokaöccse mellett nem korteskedett. Gondolta: intelligens fiú, bizonyára megnyerte a polgárok tetszését. Az általános hangulat azonban nem ez volt. A kovács ugyan kifejtette nézetét a községháza előtt egészen hangosan, de ezúttal nem hederítettek rá. — Én mindig csak azt mondom, — magyarázta a kovács — hogy az a világ már elmúlt, amikor a nótárius maga kapálta a krumpliját, oszt minden nagypénteken irt meg egy instanciát a vármegyéhöz. A mai világban ojjan embert köll választani, aki érti a zűri modort, akit oda lehessen állítani még a miniszter elé is, oszt annak tűnni köll a világon mindent, még azt is, hogy more esik Ausztrália. Hát én csak ammondó vagyok, 'hogy inkább válasszuk meg a főbiró öccsit! — Én meg ammondó vagyok — kiáltott a biró — hogy válasszunk a magunk fajtájából! Sohase menjünk mi a városba őrletni, mikor magunknak is van malmunk! — Ügy van, ebbe maraggyunk! — kiáltott a közgyám — és nagyot bökött botjával a földre. — Egy félóra múlva Mojos Jánost megválasztották Marad község jegyzőjévé, akármennyire is nem tetszett a kovácsnak a dolog. Mikor aztán a választás végbe ment, a főbíró irnokja félre híta a birót. — Hát a főbiró öccsét mért nem választották meg ? — kérdezte. A biró csak ümgetett. — Gondótuk, hogy ez a Mojos jobban a szive szerint lesz hozzánk, merhogy ennek az apja is ökrös gazda a zalföldön. — Milyen gazda ? — Ökrös gazda ! — Az ördög sarkantyújának a pengetős pengetöje, de nem ökrös gazda ! — Hát mi? — írnok a megyénél! A biró majdnem hanyatt esett. — Hát nem ökrös gazda? — Persze, hogy nem ! — De legalább kálvinista ? — Kicsoda ? — Hát ez a jelenlegi jegyzőnk. — Pápista volt ennek még a hetvenhetedik öregapja is A biró erre aztán egészen elképedt. Megvakarta a fületövét és nagyot bökött botjával a padlóra. — Na, már látom ez is csak olyan huncut lesz, mint a zelőbbi volt. Azzal ott hagyta az Írnokot és ment nagy dérrel-durral a többiek után. Az írnok meg nagyot nevetett a markába, mert nagy kópé volt az is. Nem tudni igazat mondott-e a bírónak, vagy sem, de annyi bizonyos, hogy Marad községben nem igen szivelik a jelenlegi nótáriust. Gabona-árjegyzék 1908 dec. 24-én. Tó Közép Alsó _ Kor. 24-40 Kor. 24-20 Kor. 24- — Rozs P „ 19-60 „ 19-20 , 19- — ti S " 16-20 „ 16'— „ 15-60 Zab he 16-60 „ 16-40 „ 16-— Kukorica .... [ . 16-20 „ 16- — „ 1580 Burgonya .... o » 6-— „ 6-80 4-— Széna § „ 11-— , io — » 4-40 4-20 PAPAI KALAUZ. Agyagáru gyár: Boscovitz Sámuel készít díszes cserépkályhákat minden kivitelben. Asztalos : Gyük Nándor épület-, bútor- és portál-asztalos. — Erzsébet-városrész, Hunyady-utca 21. sz., saját ház. — Elvállal szakmájába vágó mindennemű munkát. Huber János bútor- és épület-asztalos, Csáki-u. 5. Öcsön Gábor asztalosmester, Rákóczi-utca 11. sz. Marton-féle vendéglővel szemben. Mindennemű asztalos-munkát jutányos áron vállal el. Keresztes Gábor épület- és butor-asztalos, Jókai Mór utca 56. szám. Pápai asztalos-kisiparosok közkereseti társasága, Fazekas-utca 14. szám. — Asztalos-munkák szakszerű kivitelben, szolid árak mellett. Bábsütő: Szagmeiszter I. utóda bábsütő és viaszgyertyaÖntő, Barát-utca és Kigyó-utca sarkán. Bádogos: Mayersberg Samu bádogos és vizvezeték-szerelő Petőfi-utca 3. — Telefon-szám : 78. Borbély és fodrász: Bodai Gyula, Fő-utca 49. szám. Frauendienst Viktor. Fő-üzlet: Széchenyi-tér 1. — Fiók-üzlet: Főtér 26. sz. Groszherr Nándor, Kossuth Lajos utca 15. sz.. Szente József, Főtér a Griff-szálloda épületében. -— Fiók-üzlet: Erzsébet város. Hutflesz Pál, Corvin-utca 3. sz. Cipész : Özv. Kégli Józsefné úri-, női- és gyermekcipő raktára. Petőfi-utca 4. sz. Manheim Ármin, ezelőtt Altstádter Jakab, Kossuthutca. Ajánlja dűsan felszerelt uri-, női- és gyermek-cipő raktárát. Építési vállalkozó : Faa Mihály építőmes'er, Erzsébet "városrész. — Telefon: 42. szám. Kardos Testvérek oki. kőmives mesterek, Jókai Mór utca 53. sz., saját ház. — Költségvetéssel és tervezéssel helyben és vidékre szívesen szolgálnak. Cz. Horváth István oki. építő és vállalkozó. Lakása: Rozmaring-utca 14. Csényi István oki. építkezési vállalkozó. Lakásar Lajos utca 9. Bolla János oki. építő, Kertsor-utca 27. sz. Építkezéseket szolid áron teljesít. Fehérnemű-tisztító : Kanyó Erzsi utóda Rácz Gyula, Jókai Mór utca, az irgalmasok bérházában. Férfi-szabó : Frejer Kálmán, Fő-utca 23. sz. — Mindenféle férfi-öltönyök finom kivitelben készíttetnek. Kocsigyártó : Edelényi és Szabó, Vásár-utca 4—7. A legkényesebb igényeknek megfelelő ruganyos kocsikat készítenek s raktáron tartanak! Kovács : Harák Gyula okleveles gépész és kovács, Jókai Mór utca 23. szám. KosárkÖtö : Seiffert István, Széchenyi-utca 7. szám. Kályhás : Kreizer József első pápai minta majolika, cserépkályha és különlegességek gyára, Szécheny és Zöldfa-utca sarkán. Alapíttatott 1842-ben. Könyvkötészet: Kis Tivadar, Fő-utca 21. szám. — Egyszerű és díszkötések! Gyász-szalag nyomás! Lakatos : Tóth József Petőfi-utca 10. szám. — Készít épület-, kerti- és sirrácsokat. Trauner Lipót műgépész és lakatos. Szentilonayutca 11. sz. Horváth István mű- és épület-lakatos, takaréktűzhely készítő, Bástya-utca 21. sz. (saját ház). Műhimzö : Ifj. Stern Lipót Kossuth Lajos utca, posta-palota, mindennemű kézimunka, himzési előnyomda, rövidáru-, csipke-, szalag- és divatcikkek raktára. Malomépítö : Peternell József\ Jókai Mór utca 102. sz. Műfestő és vegytisztító : Zakots István, Szent-Benedek tér (volt Poltzféle ház). Órás es ékszerész : Steinberger M. utóda arany-, ezüst-, ékszer- zsebés inga-óra raktára. Fő-utca 3. sz. — Javítások jutányosán és pontosan eszközöltetnek. Szállítási iroda: Spitzer Ignác és Fia m. kir. államvasutak szállítási irodája, Márton István utca. Telefon 84. Szappanos: Matus György mosó- és pipereszappanok, faggyugyertyák gyártása, Kossuth Lajos utca 5. sz. — Mosószerek raktára! Szíjgyártó : Néhman Gábor, Fő-tér 17. szám (saját házában). A budapesti milleníumi-, győri, a veszprémi és a pécsi iparkiállításon kitüntetve. Szobafestő : Balogh Gyula szobafestő és mázoló, Petőfi u. 15. Özv. Regner J.-né szobafestő és mázoló, Flórián-u. Dattler Szilárd szobafestő és mázoló, Bástyautca 30. Szakmájába vágó mindennemű munkát jutányosán vállal el. Temetkezési vállalat: Csoknyay Dénes, Széchenyi-tér t4. szám alatt. Üveges: Weltner Dezső üveg-, porcellán- és lámpaáruk kereskedése, Kossuth Lajos utca. Zongora-raktár: Kurtz Gyula zongora-, pianinó-, harmónium- és cimbalomraktára, a plébánia-templom mellett. Zongorák hangolása és kölcsönzése vidékre is