Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.

1908-10-17 / 42. szám

két millió koronát vett fel a városok segítésére. E segély hovafordítása felől kell az értekezletnek határoznia. A kérdés felett hosszabb vita indult meg, amelyben Bodri Mihály verseci városi tanácsos, Korby Károly zalaegerszegi polgármester, Streimann Gyula dr. jászberényi városi tiszti ügyész, Szalay Lajos főmérnök, Tapossy Márton karcagi rendőrkapitány stb. vettek részt. Az értekezlet végül egyhangúlag elfogadta Kelemen Samu dr. orsz. képviselőnek következő határozati javaslatát: A törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városok tisztviselőinek a mai napon megtartott értekezlete köszönettel veszi tudomásul, hogy Nagyméltóságod az állami költségvetésbe kétmillió koronát vett fel a városok közigazgatási kötségeinek fedezésére. Az értekezlet egyhangú határozatával arra kéri Nagyméltóságodat, hogy ezen kétmillió koronát, mint első segítséget kizárólag a városi tisztviselők fizetésének és lakbérilletményének kiegészítésére méltóztassék fordítani oly módon, hogy a városi tisztviselők javadalma arra az összegre egészíttessék ki, mely a hasonló fizetésű fokozatban levő állami és vármegyei tisztviselők javadalmának megfelel, vagy azt a rendelkezésre álló összeg keretein belül a lehetőségig megközelíti. Az értekezlet annak a reményének és várakozásának ad kifejezést, hogy amen nyiben a most felvett két millió korona erre a célra nem volna teljesen elegendő, a nagyméltóságú kormány lehetőleg még ebben a költségvetésben, mindenesetre azonban a legközelebb következő évben ezen állami segítségnek oly mértékű felemellését fogja javaslatba hozni, mellyel a tisztviselői fizetéseknek az állam és vármegyei hivatalnokok javadalmával való egyenlővé tétele az egész vonalon megvalósítható lesz. Másnap e határozatot a parlamentben népes küldöttség adta át Wekerle Sándor miniszterelnöknek. A küldöttséget Lovászy Márton képviselő vezette és résztvettek benne Szilassy Zoltán, Kelemen Samu és báró Mannsdorff Géza képviselők. Lovászt/ Márton beszédére a miniszterelnök a következőleg válaszolt: Tisztelt uraim ! Meg lehetnek győződve arról, hogy én a városok anyagi segítségét szivemen viselem, mert ezt a kérdést nemcsak szociális, hanem kulturális, nemzeti kérdésnek tekintem, mert hiszen a városok a magyar nemzeti kulturának gócpontjai. Éppen ezért gondoskodtam arról, hogy az ország teherviselő képességének határai között módunkban legyen a városok anyagi helyzetén segíteni, már csak azért is, hogy a városi tisztviselőknek helyzetén segíthessünk. En tehát a legjobb indulattal fogadom kérésüket és rajta leszek, hogy a belügyminiszterrel egyetértőleg, akit természetesen ebben a kérdésben a döntő szó illet, kérésüket lehetőleg teljesítsük. A küldöttség hosszas éljenzéssel fogadta a miniszter válaszát. Ezután Andrássy Gyula gróf belügyminiszter és Hadik János belügyi államtitkárt keresték fel, aki szintén biztosította őket jóakaratáról. * A városok állami segélye ügyéről — mint már említettük — f. hó -én a „polgármesterek egyesülete" is tanáoskozni fog. A VÁROSHÁZÁRÓL. § Városi közgyűlés lesz folyó hó 22-én a következő tárgysorozattal: I. Malom-utcai lakosok vízvezetéki kutat kérnek. II. Több pápai lakos a vizvezetéki csőhálózatot a Temető-utcára kiterjesztetni kéri. III. Javaslat a Kisasszonynapi országos vásár áthelyezéséről. IV. Friebert Miksa határozatot kér a város tulajdonát képező Jókai Mór-utcai 11. számú ház és kertnek épületfakereskedésre bérbe való ki-, vagy nem adása tárgyában. V. Kőszeg város megkeresése a húsés Kenyéráraknak rendezése tárgyában. VI. Felszólítás a rendezett tanácsú városok országos egyesületébe való belépésre. VII. Jelentés a tervbe vett népkonyháról. VIII. Az önkéntes tűzoltóegylet főparancsnokságának megkeresése a tüztoronyi őrszolgálat beszüntetése s helyébe tűzjelzői állomások létesítése iránt. IX. A tanács javas lata Weinberger Jenő által birt bolti helyiségnek 1909 május 1-től nyilvános árverésen leendő bérbeadása iránt. X. Polgármester jelentése a Pápai Takarékpénztárnál felvett folyó számlái tartozások kamatlábának 55%-ra való leszállításáról. XI. Illetőségi ügyek. * § A Jókai- és Batthyány-utca között nyitandó új utca ügye egy lépéssel előre haladt. A kereskedelemügyi miniszter ugyanis pár nap előtt érkezett leiratában tudatta a várossal, hogy a Keskeny-féle ház kisajátítására az eljárás megindítását engedélyezi. Ez a ház szolgál tudvalevőleg gátjául a Zrinyi-utc megfelelő meghosszabbításának^ § A városi virilisták 1909. évre megállapí tott s lapunkban már közölt névsorán a közigazgatási bizottság azt a változtatást tette, hogy a virilisták közé az 59-ik helyre 656 K kétszeresen számított adóval Adamovich Lázárt is felvette. § Hirdetmény, Közhírré teszem, hogy a m. kir. földmivelésügyi miniszterhez a vármegyei gazdasági tudósítók, közgazdasági előadók és a m. kir. állategészségi felügyelők, valamint a nevezettek utján felkért magánosok által 1908. szeptember 14.-én bejelentett, eladó szálas takarmányok kimutatása a város irattárában a hivatalos órák alatt az érdeklődők által betekinthető. Kelt Pápán, 1908. évi október hó 12.-én. Mészáros Károly polgármester. A színházi hét. Azt pedig már régen egybehangzóan megállapították az összes szinházi bölcsek, hogy a jó szezón titka a jó primadonna. E szerint mindenki egész természetesnek fogja találni, hogy mióta Tábori Frida egymásután játszhatik jobbnál-jobb vezető szerepeket, azóta a színház nap-nap után telve van és Szalkay ezúttal ötödször is a legnagyobb megelégedéssel fog távozhatni városunkból. Eddig ugyan még nem gondol a távozásra. Még teljes két hétig marad. Ha jó újdonságai é& jó reprízei lesznek, akkor zajos ós vidám két hót lesz ez ! Mivelhogy nem kőszinházban került Budapesten először színre, tehát elég kegyetlenül bántak el a nyár elején a fővárosi lapok a Gépin5kisasszony c. operettel. Ugyancsak a pártatlan kritikusok, kik be tudták venni s be tudták vetetni a közönséggel A dollárkirálynő meg A három feleség hülyeségeit, ugyancsak lerántgatták a szegény Gópirókisasszony szövegét. Konstatálhatjuk : igazságtalanul. A szellem éppen ezt se veti fel, a cselekmény újságával senkit se fog ámulatba ejteni, de azért egy egészen eltűrhető kellemes operett-szöveg ez, melynek bohóságain a nem abszolút-fanyar kedélyüek egész jól elmulathatnak. A zenéje pedig — nos a zenéje — magasan fölötte áll újdonság-társainak. Dallamos, könnyed, szép muzsika s nem minden originalitás nélkül való. A zeneszerző neve: Reimann Rudolf. Érdemes lesz megjegyezni. Valószínűleg még találkozni fog. És ez a zene alkalmat adott arra, hogy Tábort Frida elég sokszor megcsodált énckművészetét csillogtassa. Főkép két számmal ragadott el bennünket. A Marion történetével, melyet remekül énekelt s megrázó drámaisággal adott elő s a III. f elvonásban azzal a nem éppen túlságosa i fehérkupléval, mellyel két év előtt a Panamakupiéhoz hasonló nagy sikert aratott. Rengeteg tapsban volt része az este, amit természetesen nemcsak énekével, de pezsgő humoru játékával is bőven kiérdemelt. A másik szubrett Borbély Lilinek egy énekszáma van csupán, az is duett, Medgya-tsz tyoal adja elő, de ez a „csitt-csitt csendesen" viszont a darab zenéjének gyöngye, amely körülményt mindketten teljes hatással érvényesítettek. Borbélyt a szezon eleji hideg fogadtatás után szinte meglepte az a taps, mely éneke után felhangzott, pedig ilyen a mi közönségünk, csak kapjon valamit, amiben művészi értékre ismer, tapsol szívesen. A fő férfiszerep Inke Rezső kezében, jó kézben volt. Fess és ügyes volt ée a szép dallamokat behizelgő hangján kellemesen adta elő. A komikum terén Bátori vezetett ezúttal egy szemtelenül konfidens inas szerepében. Jók voltak a többi szereplők : Kovács, Déri, Gyenis is, eöt jó volt a kar s az immár egy hete teljes zenekar is. A publikum kitűnően mulatott, sokat ismételtetett, Aztán egy rekedt hang szavalni kezdett. A többiek pedig röhögtek és poharuk fenekét csapkodták az asztal lapjához. Fejét az ajtófának támasztva lehunyta a szemét. Látta magát, amint bent a szobában elegáns urak közrefogták és nevetnek rajta. A rongyos, a beesett orcájú, csapzott hajú, vén csavargó ott áll a fiatal urak előtt és azok mulatnak rajta, ő pedig áll, zavartan bámul, hebeg és tántorog, mintha a lábánál ráncigálná valaki. A versnek vége volt. Megint tapsoltak. Nem ! Most nem megy be ! Majd máskor 1 Visszament az asztalhoz és rumot hozatott. Egy egész vizes-pohárral. A pohár felét egy hajtásra kiitta, aztán remegő kezével, amely forró volt mint az izzó vas, egy fél pohár vizhez hozzá töltötte a megmaradt rumot. Hogy több legyen! És lassan szürcsölgette. Miközben nyelte a kotyvalékot, úgy látta, mintha a teremben kétszer annyi lámpa égne, mint eddig és a lámpák hirtelen leereszkednek a földig, majd villámgyorsan visszaugranak a tetőre és ezt az őrületes ugrálást mind gyorsabban és vakítóbban végzik . . . Ami pénz a zsebében volt, kiszórta az asztalra és kitántorgott az utcára. Megcsapta n hűvös levegő. Közeledett a hajnal. Valami kékes világosság takarta be az utcát, amely sáros volt az előző napi esőtől. Mégis csak sóvárgott az asszony után. Ugy érezte, hogy meg akarja ütni. Ha öklével az arcába vághatna és hátulról megmarkolhatná a nyakát ! . . . Aztán, mint vaHmi köd, úgy gomolygott előtte az asszony hajának illata. Erezte az illatot és az arca vérpirosra vált. A szemét lehunyta és már tisztában volt azzal, hogy mit tesz. Elmegy az asszonyhoz, a lakására, így, rongyosan és roskadozva és sirni fog egy jó szóért és megcsókolja piciny saruját. Ennél a gondolatnál sokáig időzött és kéjelegve gondolt a puha fészekre, amelyben néki is juttat majd az asszony egy kuckót. Ennyi elég lesz. Átment a kocsiúton. Az út közepén megállt és nevetett. Majdnem elcsúszott a nagy sárban. Egy kocsi jött feléje. Fölpillantott és látta bent az asszonyát egy férfi oldalán. Nem tudta, hogy mit cselekszik, hadonászott a kezeivel, a kocsi mellé ugrott, fölugrott a hágcsóra és tántorogva beledölt a kocsi közepébe. Az asszony fölsikoltott .és irtózva nyújtotta maga elé a két kezét. — Te te ... . te nyomorult — mormogta Bór buta mosolygással és megakarta ölelni az asszony lábát. — Dobja ki ! sikoltott az asszony és az elegáns ur megfogta a rongyos, piszkos csavargót és villámgyorsan lelökte a kocsiról. Aztán közelebb ültek egymáshoz és összebújva jóízű nevetésre fakadtak. — Ugyan ? Csak nem gondolja ? mondta nevetve az asszony és a kocsi tovább gördült. A rongyos alak végig esett a sáros földön és behunyt szemmel, két kezével a sárba markolászva dörzsölni kezdte az arcát sárral és kényelmesen kinyújtózkodott és mosolygott. Saját érdekében ALTMANN BERNÁT ,Angol divat

1 nagyáruházában PÁPA, Kossuth-utca, az új postával szemben. Ott óriási raktár van kész férfi-, fm- és gyermekruhákban, felöltők, gallérok, télikabátokban, gazdász-kabátok (szőrme béléssel), bundák stb. stb., valamint egyes nadrágokban. A szabás művészi, az elkészítés elsőrangú és a szövetek a legjobb minőségekből vannak, tehát a legkényesebb Ízlésnek is megfelelnek, mert leiülmúlják a mérték után készített ruhákat is. — Szabott olcsó árak I A tanuló-ifjuságnak egyedüli legalkalmasabb bevásárlási forrása és részükre 5% árengedmény.