Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.

1908-07-25 / 30. szám

Hát micBoda is a pletyka, a megszólás ? A másokon észlelt hibák felfedezése és szellőz­tetése ; és pedig bozzátoldással. Keletkezik ez az önmagába való túlságos beleszeretésből, és nagy szigorúságból mások iránt. Ilyesmihez igen könnyen hozzászokhatunk ; mert az nagyon mulattat és kimeríthetetlen forrását képezi a beszélgetésnek; éppen azért oly veszélyes is az. És ámbár a kezdete igen ártatlan szokott lenni, később mégis a legkárosabban végződik. Oly személy, aki szívesen pletykázik, ha már nem talál hibákat ismerősein, akiket gyaláz­hatna és kigúnyolhatna, akkor kigondolja, költi ezeket, ha pedig tovább halad ezen erénytelenség­ben: lesz belőle végre aljas rágalmazó ! Már ezen elnevezés is átható és valóban nehéz elhinni, hogy léteznek a világon emberek, akik hasonló módon játék tárgyává teszik az emberi boldogságot. Oly dolgokról beszélnek, a miket nem ie láttak ; vádolnak oly kihágásokkal, melyeknek tanúi nem voltak ; s úgy tűnik föl egész eljárásuk, mintha elpusztítani, eltörölni akarnák az erényt, amely a földön létezik ; talán azért, mert ők azzal nem rendelkeznek. Megfigyelni az emberi gyarlóságokat szabad és szabad ezekről beszélni is a legközelebbi személyekkel. Ilyen példa megtisztíthat minket a hibáktól; azonban nem szabad azokat nagyítani, róluk mulatság kedvéért beszélni ; mert aki mások rovására mulat : ezzel elárulja azt, hogy a műveltség igen alacsony fokán áll. Igen gyakran meggyőződhetünk arról, hogy éppen az, aki sok hibával van megrakva, igen szivesen pletykázik és gúnyol ; mert azt gondolja, hogy más ember hibái felülmúlják az ő hibáit s hogy ő annál tökéletesebb. Általános az a nézet, hogy minden nő kíváncsi és pletykás és hogy titkot megőrizni nem képesek, sőt hogy reájuk nézve nagy kin az. Tényleg ezen hibák sok nőnél megvannak, de teljesen a férfiak sem tesznek e tekintetben kivételt. Viszont a nők között is vannak olyanok, kik azt, ami nem tartozik hozzájuk, tudni sem akarják ; pletykázáat nem ismernek, nem is Bzere­tik azt és a titkot megtartani jól tudják ; mert hiszen főleg ezen hibák okai igen gyakran a viszálykodásnak a házas felek közt is. A kíváncsi nő, aki szereti a pletykákat, igen gyakran össze vesz ismerősével és sohase képes megnyerni férje teljes bizalmát. Néha a titok igen fontos lehet; hogyan bizhatja azt a férj olv nőre, aki megőrizni nem képes ? Őrizkedni kellene főleg attól, hogy valamely házban beszéljük azt, amit egy másik házban lát­tunk vagy hallottunk ; s még hozzátoldással is. Vagy valakinek vigyük meg azt, amit egy harmadik róla mondott. Ilyen dolgokat csak úgy tudhat meg valaki, ha leselkedik ismerősöknél, sőt szolgálóknál kérde­zőekedik; ez pedig a legnagyobb jellemtelenség. Teszik ezt sokan anélkül, hogy sejtenék a rósz következményeket és teszik csak azért, hogy legyen valamijük, amiről beszélhetnek. Még a legjobb szivü ember is válhatik plety­kássá és okozójává ezerfélé kellemetlenségnek, haragnak és viszálynak, sőt a legjobb barátság megbontásának is. Nem elég azonban csak óvakodni a pletyká­zástól, de hallgatni sem kellene és hinni a pletyká­kat. Igy hozza ezt magával az igazi műveltség és a komoly foglalkozás. De hát az életben nem mindig kerülhetjük a pletykás emberek seregót; ezek egyenesen üldö­zik az embert. Ilyen esetekben éreztetni kell velük eljárásuk helytelenségét, mert különben oly sze­mélyeket is képesek megszólni, akik nekünk ked­vesek, sőt akiknek talán hálával is tartozunk. A pletykázás kerülése ós figyelembe nem vevéee, sőt elitélése biztosítja a szívélyes viszonyt az ismerő­sökkel, a családi életben pedig a boldogság alap­ját, az egyetértést, kölcsönös bizalmat ós tartós békét Cs. J. Iskolai értesítők. ín. Állami tanítóképző-intézet. Az értesítők sorában harmadiknak állami tanítóképezdénket vettük kézhez, melyet Pethes János igazgató pedáns gonddal állított össze. Az érte­sítő első fejezetében a személyi változásokról van szó a tanári kar tagjai közül távoztak az igazgatóvá kinevezett Sarudi Ottó és Hatvani Lajos, ki csak rövid 4 hónapig működött az iskolánál, Uj tanerőként jött Gyémánt Miklós. Meleg hangon búcsúzik az értesítő Józsa Károly tanártól, ki 37 évi tanügyi munkásság után a jelen tanévvel nyugalomba vonult. — A tanulók egészségi álla­pota az év folyamán kielégítő volt. A gyakorló iskola kanyaró járvány miatt két izben is be volt csukva. Két halottat is elparentál az értesítő, Kósa Lajos képezdészt és Kodolányi Árpád elemi isk. növendéket. A tantervben előirt munkálatokon kívül tanfolyam volt az intézetben a magyar beszédnek az idegen anyanyelvű gyermekek közt való taní­tásáról, Ennek előadói Pethes János és Ligárt Mihály voltak, továbbá a véderő törvényről, me lyet 7 órán át Kemény Béla v. jegyző ismertetett. Előadást tartottak még Kovács Endre a selyem tenyésztésről és dr. Molnár István a szövetkeze­tekről. Részt vett az intézet a londoni magyar kiállításon 10 drb. fényképpel. Az év folyamán a földmivelésügyi miniszter áldozatkészségéből minta-méhes létesült az intézet mellett. Kétségtelenül örvendetes dolog, hogy a nemzetgazdasági szempontból oly fontos méh­tenyésztési a leendő néptanítókkal megismertetni és megkedveltetni lehet. Nagyobb kirándulást idén sem tett az inté zet, kisebb tanulmányi kirándulások voltak He­rendre, Döbröntére, a pápai gyárakba. A miniszteri rendeletek közlése után az igazgató-tanács és tanári testület névsora követ­kezik. A tanári kar 8 rendes és 7 óraadó tagból állt. — Részletesen szól az Értesítő az iskola nevelő működéséről. Főkép a vallásos és hazafias érzelmek ápolása volt a tanári kar főgondja. Hazafias szempontból nem kicsinylendő dolog, hogy az intézetnek számos nemzetiségi vidékről jött tanítványa is volt. Megtartották a szokásos iskolai ünnepeket s rendeztek több sikerült hang^ versenyt. A növendékek legnagyobb része benn­lakó volt, a kinnlalók a ref. főisk. köztartáson nyertek ellátást. Áll ami jótéteményt 15.075 kor. értékben, a dunántúli ref. egyházkerület segélyét 2855 kor. értékben élvezték a növendékek, nagy jóltevője volt az iskolának dr. Óvári Ferenc orsz. képviselő, ki 8 tanulónak adott 6 — 6 kor. havi segélyt. Fontos és igen alapos fejezete az értesítőnek a gyakorlati képzésről szóló, mely minden egyes osztály munkáját részletesen ismerteti. A gyakor­lati tanításban az elemi isk. vezetőjén kivül a tanári kar minden tagja réoztvett. A tanári könyv­tár 256 K, a szertárak mintegy 560 K (aránylag csekély) értékben gyarapodtak. Az ifjúsági segítő­egyesület 286 K értékben 29 növendéket segé­lyezett. A tanítóképezdének ez évben 113 (tavaly 126) növendéke volt, köztük anyanyelvre 105 magyar, 6 német, 1 horvát, 1 román ; vallásra 73 r. kath., 2 gör. kath., 23 ref., 10 ág. hitv. ev. ós 5 izr. Illetőségre 33 megyebeli, 22 vármegyei, 12 pestmegyei s ezen kivül többen-kevesebben az ország minden vidékéről. Osztályonként az I.-ben 34, a Il.-ban 34, a III.-ban 28, a IV.-ben 17 tanuló volt. Az osztályzatok összegező kimuta­tásából a következő adatokat vesszük ki : Legtöbb kitűnő volt a vallásból 60, rajzból 38, neveléstan­ból s énekből 26, legkevesebb a tanításból, mennyi­ségtanból s természettanból. Legtöbb elégtelen volt a magyarból 7, gazdaságtanból és németből 5. Elégtelen eredménnyel csupán 10 en végeztek (= 7-6°/ 0), ami a növendékek és tanárok buzgal­mát egyaránt dicséri, viszont kitűnő bizonyítványt osak két tanuló kapott Seelenfreund Albert I. o. és Kleinrath Ágoston II. o. tanulók. Jeles bizo­nyítványt nyertek az I. osztályban Schell János, Zsirai József, a Il.-ban Heider Imre, Németh József, a III.-ban Pödör Béla, a IV.-ben Sohmid János. A képesítő vizsgálat — mint azt annak idején közöltük — az évvégi eredménynél sokkal jobb volt. A gyakorló-iskolába idén 60 gyermek járt, a gazdasági irányú ismétlő-iskolát 14-en látogatták. A YÁROSHÁZÁROL. § A villamostelep felügyelő-bizottsága folyó hó 22-én a polgármester elnöklete alatt ülést* tartott, melyben a következő fontosabb határozatokat hozták : Az államvasutak igazgató­sága megsürgette az állomás villamos világítására vonatkozó szerződést. Minthogy az üzemvezető és a főgépész határozottan kijelentették, hogy a szolgáltatandó áramot a telep nehézség nélkül szolgáltatni képes, a bizottság a szerződés meg­kötését javasolja a képviselőtestületnek. Tekintettel azonban arra, hogy a rövidebb üzemtartás a telepre felette előnyösebb volna, utasították az üzemvezető­séget, hogy pontos számítások alapján tegyen javaslatot a telepnek vagy akkumulátorokkal vagy Diesel-motorokkal való kibővítésére nézve. — Á dinamók bajairól — mikről múlt számunkban meg­emlékeztünk, a polgármester jelentést tévén, a bizottság elhatározta, hogy a 130 és 70 kw. teljesítményű két gőzgépet nem veszi át s azokat a szállítócég rendelkezésére bocsátja. Felszólítja egyszersmind a Ganz-céget, hogy a két dinamót újjal cserélje ki. — Major üzemvezető jelentést tett az Orzam lámpákkal tett világítási próbákról, melyek kitűnő eredménnyel jártak. Ennek alapján elhatározzák, hogy az egész éjjel égő lámpákat ilyenekkel cserélik ki, feltéve, hogy a szállító­cég nagyobb rendelésnél megfelelő % engedményt hajlandó adni. — Végül az üzemvezető jelentése alapján örömmel vették tudomásul, hogy a cséplés alatt a kis gép teljesen kihasználtatik, ami a telepre jelentékeny előnyt jelent. § Csatornázás. Annak az elvi határozatnak, melyet múltkoriban hozott a csatornázás ügyében a város képviselőtestülete, az első tényleges ered­ménye abban nyilatkozik meg, hogy polgármes­terünk a csatornázási tervek felülvizsgálatára meg­hívta dr. borbáth Imre, műegyetemi magántanárt. Dr. Forbáth a meghívás következtében folyó hó 28 án városunkba érkezik. § Vissza a vágóhidhoz. A vágóhidat egy­szer megszavazta, egyszer leszavazta a városi képviselőtestület. És most jön a miniszter szigoru ukázzal: vissza a vágóhidhoz. Az a földmivelés­ügyi miniszter, mely augusztus 1-én kezdődő érvénnyel lép életbe az állatvágás terén oly intéz­kedéseket léptet életbe, melyek a mai állategészség­ügyi intézményeink keretében abszolúte nem vihe­tők keresztül. Élső sorban a legnagyobb határozott­sággal megköveteli a sertés-vágóhidat, ezen kivül még sok mindent, ami csak a mai vágóhíd lénye­ges átalakításával vihető keresztül. Az új vágóhíd bukásának oka részben a telek kérdése is volt. Ajánlunk valamit: bővítsék ki a régi vágóhidat, építsék a sertés-vágóhidat a mai helyen a vágó­hidhoz tartozó kert felhasználásával. Ez ellen sem az érdekelt iparosság, sem a közönség nem fog kifogást tenni, a miniszternek pedig nem a hely fontos, hanem hogy rendelkezései mindenben végrehajtassanak. § Alagcsövezós. Végre! Sóhajtanak fel a Korvin-, a Kurucz- meg a Szent-László-utca lakói, meg azok, kiknek kis-téri pincéjében poshad évek óta a talaj- vagy ki tudja minő viz. Végre jogerős lett a városnak az alagcsövezós ügyében hozott határozata s a munkálatokat a v. mérnök vezetése alatt már meg is kezdették. Az alag­csöveket 500 méter hosszúságban rakják le. Már eddig is mutatkozik némi eredmény. A viz a pincékben csökken. § Hirdetmény. Pápa város 1908. évi had­mentességi dij kivetési lajstroma érvényesítve a kir. pénzügyigazgatóságtól leérkezett. Ézea adó­kivetési lajstrom Pápa város adóhivatalánál 1908. évi julius hó 27-től 1908. évi augusztus hó 3-ig kitéve lesz. Miről oly hozzáadással értesíttetik az adózó közönség, hogy a közszemlére kiteendo MIT ICYlUiK? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer Minden külföldit fölülmúl hazánk természetes szénsavas-vizek királya: a mohai ÁGNES Millenniumi nagy éremmel kitüntetve. Kitűnő asztali-, bor- és gyógyvíz, a gyomorégést rögtön megszünteti, páratlan étvágygerjesztő, használata valódi áldás gyomor­Kedvelt borvíz ! oic SóbbT s 0zódayiznéi! Mindeniitt kapható? Főraktár Oszwald János urnái Pápán. = (1) = Főraktár Oszwald János urnái Pápán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom