Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.

1908-05-02 / 18. szám

pelte. A többi szereplők közül legjobb volt Hát­hőnyi Stefi, aki a vígjátéki szerepkörbe mind jobban beleéli magát, Kovács Bányai tanárja eleinte kissé élettelennek mutatkozott, de később a közön­ség jó kedve ráragadt és játéka komikai lendüle­tet kapott. Gyöngyi Jolánka az Etelka kis szere­pében kedves naivának mutatkozott. Tomborné pompás volt anyósnak, — egész jól játszottak Déri és Holéczy, ellenben Báthory Ízetlen, Inke meg petyhüdt volt. Valószínűleg osak a változa­tosság kedvéért. Zsúfolt ház gyönyörködött tegnap este a magyar íealizmus mesterének, Bródy Sándornak legújabb alkotásában A tanítónőben. Azaz, hogy csak gyönyörködött volna, ha az előadás minden részében méltó lett volna a darabhoz. így azon ban annak a szabadszellemű leánynak történetét, akit a faluban minden számbavehető férfi szerelmé­vel üldöz, B akit, mert nem hallgat meg senkit, állásától akarnak megfosztani, mignem fölényes lényével és tisztaságával a földesúr fiát lelkileg átalakítja, a parasznábobok büszkeségét pedig a becsülete büszkeségével megalázza, ennek a modern és mégis öröktől élő alaknak történetét nem minden viszásság érzete nélkül voltunk kény­telenek végig hallgatni. Holéczy nem az volt, aminek a költő a maga tanítónőjét elképzelte. Hiányzott belőle a kellem, ellenben nagy mérték­ben meg volt benne az álpathosz ; voltak sikerült jelenetei is, de összbenyomásunk az volt, hogy e szerep karaktere nem felel meg az ő egyénisé­gének. Bátori egészen kivetkőztette lényéből a darab legrokonszenvesebb alakját, a jó lelkíi öreg plébánost, arról nem is szólva, hogy mondókája jó részét elhadarta. Hogy kifogásainkkal végez­zük, elmondjuk, hogy az iskolában lejátszódó bájos jelenetet egészen tönkretette két kóristalány eset­len vihogása. A darab főbb szereplői közül fel­tétlen dicaéretet érdemel két fiatal szinész : Jankó János, aki a káplánt játszotta teljesen hiven a szerző intencióihoz és Inke Rezső, aki a finnista­tanító szerepében haladásának ujabb bizonyítékát adta. Ez a két szinész tényleg alakított éa nem komédiázott. Az idősebb generációból Déri és Kovácsról mondhatjuk ugyanezt. Az életből vett alakot mutatott be mindkettő. Bájosan és kifeje zéssel teljesen játszott Simkó Gizi. Medgyaszay, Tomborné becsülettel megállták helyüket. A darab, mely a szinlap állítása szerint érdemes aktorunk, Kovács Lajos jutalmazását is szolgálta, nem ment elég tempósan, ez volt oka, hogy az előadás VSÍ-kor ért véget. — Vegye elő maga — szólt Julié — nyitva van az íróasztalom. A fiókban néhány papir maradt: kereszt­levél, eaketési bizonyítvány, egy-két számla éa értékpapír. Brochet sorra megvizsgálta valameny­nyit. Megtapogatta, megforgatta, mint olyan bizal­matlan ember, aki nem igen jól tud olvasni, s néha-néha szólt : — Hiba 1 Az, hogy a király neve nincs ki­törülve, hiba ! Julié ebből arra következtet, hogy a láto­gatás nagyon hosszú és aprólékos lesz. Nem teheti, hogy lopva oda ne pillantson a pamlag felé s akkor veszi észre, hogy a pamlagot takaró sző­nyeg alól egy levélnek kilátszik a sarka, mint valami fehér macskának a füle. Erre a látványra teljesen elmúlik a félelme. Vesztének bizonyossága nyugalmat ad neki. Biztos afelől, hogy ezek az emberek is meglátják a kiálló papírdarabot, mint ahogy ő meglátta. Még hozzá piros a szőnyeg s fehér a papírdarab, szinte kiszúrja rajta a szemet. Brochet, aki már végzett az Íróasztal papír­jaival, türelmetlenkedik és azt mondja, hogy majd megtalálja azt amit keres. Feldöntögetik a bútorokat, megforgatja a képeket és kardja markolatával kopogtat végig a faragásokon, hogy felfedezze a titkos rejtek­helyeket. De egyet sem talál. Betöri a tükröt, hogy nincs-e mögötte valami. Semmi sincs. Ezalatt emberei fel feszegetnek néhány desz­kát a padlóról. Káromkodnak, hogy „egy arisz­tokrata asszonyszemély nem fog ki a sansculot­teokon 1" De egyik sem látta meg a kis fehér csücsköt, ami a pamlag szőnyege alól kikandikál. Más szobákba vezetik Juliét és minden kul­csot elkérnek, összezúzzák a bútorokat, betördösik az üvegeket, felhasogatják a karosszékeket. És semmit sem találnak. HETI ÚJDONSÁGOK. — Májusi csillaghullás. Az idei májusi csillaghullás huszárezredünk több derék tagjának hozott jól megérdemlett előléptetés alakjában örö­met. Az előléptetések során Kovács Kálmán fő­hadnagy II. osztályú századossá lett, Veöreös Tibor és Butykay Béla hadnagyok főhadnagyokká léptek elő. Rangfokozatban lépett elő Sényi Géza II. o. százados I. oszt. századossá. — A többi előlépte­tések közül megemlítjük, hogy Rónai Horváth Jenő, a székesfehérvári V. honvédkerület parancs­noka vezérőrnagyból altábornagy lett. — Pápai vonatkozásu előléptetésekként megírjuk végül, hogy Matkovicli László 8. ezredbeli honvédhuszár­hadnagy és Karcsay Béla 18. ezredbeli honvéd­hadnagy szintén főhadnagy lett. — Új akadémikus. A magyar tudományos akadémia nagygyűlése Pápai/ József akadémiai könyvtárnokot majdnem az összes szavazatokkal levelező tagjává választotta. E választás bennün­ket pápaiakat azért érdekel, mert Pápay József a kollégiumban végezte tanulmányait s a magyar nyelvészet terén szerzett kiváló tudományos érde­meinek ily szép elismerése ősi intézetünknek is dicsőségére szolgál. Az adótárgyalások e héten naponta 2-től 5 ig folytak az ó kollégium helyiségében. Az adókivető bizottság tagjai dr. Antal Géza elnök, Baranyai Zsigmond, Hajnóczky Béla, Hanauer Zoltán, Koritschoner Lipót; a város bizalmi férfiai Krausz József N. és Néhman Gábor; a kincstár képviselője és egyszersmind a bizottság előadója Kluge Lajos pénzügyi titkár; a jegyző­könyvet Kertész J. v. végréhajtó vezeti. A héten a következő kereseti ágak kerülnek sorra : május 4 én tűzifa-, épületfa- és kőszénkereskedő, építő­mester, esztergályos, élő virágkereskedő, élelmező, fényképész; május 5-én fodrász, fuvaros, földön­áruló ; május 6 án fehérnemfítisztító, fazekas, füszerkereskedő, ecetgyáros, fürdőbérlő, gabona­kereskedő ; május 7-én gyümölcakereskedő, gép-, gyapjú- és pamutkereskedő, gyógyszerész, geszte­nyés, gyepmester, hentes, halkereskedő, kádár, kályhás, kertész, kucséber, kosárkötő, kékfestő, kőfaragó, kéményseprő; május 9-én kocsigyártó, kovács, kanalas, kóservirslis, kefekötő, késes, kötél­gyártó, kalapos, kolompáros, könyv- és papír­kereskedő, nyomda, kőmíves. — Gyász, Mély részvéttel vettünk hirt Lóskay Józsa úrhölgynek április hó 23-án Zala­egerszegen bekövetkezett haláláról. A megboldo­gultat, kiben özv. Makara Györgyné sz. Lóskay Mária, Lóskay Kornélia, Lóskay Fidel szent­benedekrendi házfőnök, Lóskay Ferenez és Lóskay Azért Brochet még nem esik kétségbe, hanem visszatér a hálószobába. — A teremtésit! Itt vannak a papírok ; biztos vagyok felőle ! Megvizsgálja a pamlagot, gyanúsnak nyil­vánítja s ötször hatszor beledöfi kardját markola­tig. Semmit sem talál ; borzasztó nagyot károm­kodik s parancsot ad embereinek a távozásra. Már az ajtónál van, amikor visszafordul és Julié felé nyújtja ki karját: — Reszkess tőlem, mert én a szuverén nép vagyok ! És utolsónak távozik. Végre elmentek. Julié hallja, amint lépteik távolodnak a lépcsőn. Meg van mentve. Vigyá­zatlanságával nem árulta el őt. Szalad a kis ágy felé pajkos kacagással, s megcsókolja a kis Emilt, aki ökölbe szorított kezecskékkel alszik, mintha nem ÍB döntöttek volna mindent fel bölcsője körül. Miután így beszélt, La Tulipe meggyújtotta kialudt pipáját és kiitta a maradék sört. — ^Barátom — szóltam — igazságosnak kell lenni. Egy francia testőrtől elég az a tapintat, amelyről ön mesél. De azt hiszem, hogy már hallottam valahol ez a történetet. — Meglehet, hogy Julié elmondta. Végte­lenül szellemes teremtés volt. És mi lett belőle ? — Még a konzulátus idejében kellemes órákat élt. De azért esténként a park fái közt fájdalmas titkokat suttogott. Látja, uram, erősebb volt a halállal, mint a szerelemmel szemben. — É8 ő. aki oly szép leveleket irt ? — Báró lett ós prefektus a császárság alatt. — És a kis Emil? — Meghalt 1859-ben, Versaillesban, mint csendőrezredes. Gábor tábornok, kerületi parancsnok szeretett testvérüket gyászolják, Pápán helyezték április hó 27-én a Kálvária melletti sírkertben örök nyugalomra. Végtisztességén a helybeli jótékony nőegylet választmánya, melynek az elhunyt lelkes és buzgó tagja volt, valamint nagyszámú résztvevő közönség volt jelen. — Eladó uradalom. A „Komáromi Újságá­ban olvassuk : A felsőgallai Esterházy grófi ura­dalom, mint értesülünk, eladás alatt áll. A szom­szédos községek szeretnének belőle vásárolni, de hírlik, hogy József kir. herceg, Hohenlohe herceg, sőt hogy Frigyes kir. herceg is alkudoznék rája. Mivel az uradalom legnagyobb része erdő, így azt a heroegi vevők vadászterületül használnák, de a szomszédos községek kisgazdái részben a bánya által megvásárolt földjeik helyett szántó, részben legelő területeiket szeretnék belőle kiegé­szíteni. — Tifuszbetegek Pápán. Sajnos, a szombat­helyi tífusz behurcolásától mi sem maradhadtunk mentesek. Mint értesülünk, ketten feküsznek váro­sunkban tifusz betegen. Mindketten Szombathely­ről jöttek Pápára szülői, rokoni körbe, a betegség csiráját magukkal hozták, kevéssel megérkeztük után ágyba kellett feküdniük 8 most 1 1I 2 hét óta állandó 40 fokos lázzal betegen fekszenek. A hatóság a szükséges óvóintézkedéseket megtette s így a betegség elharapódzásától félnünk nem kell. — Yasuti üzletvezetöség Győrött. Győr város közgyűlése feliratot intézett Kossuth Ferenc miniszterhez, melyben az államvasutak üzletveze­tőségei számának tervbe vett szaporításánál arra kérik, hogy Győrött is állítson fel üzletvezetősé­get. Kossuth miniszter leiratban kijelenti, hogy az üzletvezetőségek szaporításának tárgyalásakor Győr kérelmét, a város nagy közgazdasági jelen­tőségének éa forgalmi érdekeinek méltánylásával, jóakarattal fogja megfontolni. — Május 1. Május elseje, melyet a munkás­ság a munka ünnepévé avatott, idén városunkban a legnagyobb csendben folyt le. A rendőrkapitány­ság a hetivásárra való tekintettel a szokásos fel­vonulást nem engedélyezte, tehát a szünetelő munkásság a Munkás Otthonban jött össze ünnep­lésre. — A ref. leányegyesület május 3-án, vasár­nap este 8 órakor a főgimn. tornatermében hang­versennyel összekötött tombolae8télyt rendez, mely­nek műsora a következő: 1. IV. Magyar nyitány. Szerzé Gáty Zoltán főgimn tanár. Előadja a főisk ifjúsági zenekar. A zongorarészt játszák Radácsi Mariska és Gáty Lenke képzőint. növ. 2. Felol­vasás. Tartja Fejes Zsigmond főgimn. tanár. 3. „Peer-Gynt Suite II."-bői részletek. Griegtől. Zongorán négykézre előadják Kis József zenetanár és Szabó Sándor főgimn. VII. oszt. tan. 4. Ágota kisasszony. Kiss Józseftől. Szavalja Nagy Gabriella polg. isk. igazgatónő. 5. Itt a tavasz. Szerzé Gáty Zoltán főgimn. tanár. Éneklik Tóth Gizella és Tóth Anna. Zongorán kiséri Gáty Lenke képző­int. növ. 6. Beszámoló. Tartja Kis József esperes­lelkész. — Tombola. Jegyek előre válthatók Kis Tivadar könyvkereskedésében. — A szerelmes huszár öngyilkossága. A mai anyagias korban, amikor a szivek érzel­meit is többnyire az érdek rugói kormányozzák, ritka kivétel gyanánt még mindig akadnak olya­nok, akik igazán tudnak szeretni s szerelmükért életüket is feláldozni. Szegény Szalczer Imre pápai honvéd huszár is ezek közé az ideális érzelmű emberek közé tartozott. Szeretett egy leányt szivé­nek legszentebb érzelmeivel, s a kaszárnya rideg falai között boldog álmadozásban szőtte a jövőt, amikor majd levetvén a katonai mundért, feleségévé teheti az imádott leányt. Közbe jött azonban a rokonság. Ők más leányt szántak Imrének, ők más menyecskét szeretnének annak idején a rokokonságban látni. Megindult a harc az ideális szerelem és a rokonság ellentétes felfogása között, s dacára, hogy Szalczer Imre huszár volt, a küz­delemben mégis ő vesztett csatát. Szive megtelt keserűséggel, bánattal, amely elvette az éllettől kedvét, s az öngyilkosság gondolatát érlelte meg benne. Április hó 25-én szabadságot kért. Haza utazott falujába, Bakonyságra, s ott 27-én dél­előtt nővére lakásán felakasztotta magát. Hátra hagyott levelében Dringler Gyula kantinosnál elhelyezett 900, 340 és 400 koronás adóslevelei rendezését kéri. Szívtelen rokonainak pedig azt irta : „Ti kergettetek a halálba, mert elvettétek tőlem, akit szerettem ; várok rád Antoni a más világon." Temetése előtt egy vegyes bizottság szállott ki a községbe, amely beigazoltnak látta az öngyilkosságot. Aztán eltemették a reményte­len szerelem boldogtalan halottját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom